Az Európai Központi Bank nemrég hirdette ki, hogy kész felvásárolni azon eurózóna tagországok adósságát, melyek segítségre szorulnak a kölcsönök visszafizetésében. Az amerikai FED legutóbbi lépése havi 40 milliárdos limitet biztosít jelzálogalapú értékpapírok vásárlására. Ráadásul az akció határozatlan időre, a gazdaság talpra állásáig szól. A befektetők arra számítanak, hogy az így lépéskényszerbe hozott angoloknak is hamarosan be kell majd jelenteniük saját gazdaságélénkítő csomagjukat.
Mivel a FED és a többi vezető központi bank hosszú távon elkötelezettnek mutatkozik a könnyű pénzszerzés mellett, ezért a befektetők azt várják, hogy e lépések hatása hónapokra vagy akár évekre is kimerül majd. Ugyanakkor várhatóan ez a törekvés hamarosan végigsöpör majd a globális pénzügyi piacon.
A befektetések azon országok piacain csoportosulnak, amelyek Japánnál, az Egyesült Államoknál és némelyik európai országnál magasabb kamatlábakat kínálnak. Ez a többi központi bankot is arra sarkallhatja, hogy saját intézkedéseikkel a kamatlábakat alacsonyan tartsák, hogy valutájuk kevésbé tűnjön vonzónak.
Brazília a hétfői napon megelőző lépéseket tett hivatalos pénzneme, a real túlértékelődése ellen. Ugyanezen a napon Peru is aktívan lépett föl a perui sol gyengítése érdekében, kedden pedig Törökország csökkentette a vártnál nagyobb mértékben a kamatlábakat.
Ellentétben a korábbi lazítási periódusokkal, melyek „valuta háborúk" kitörésével fenyegettek, néhány piaci szereplő ezúttal tompított válaszra számít. Dél-Koreában, Thaiföldön, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken már elővigyázatossággal figyelik valutájuk felértékelődését a FED bejelentése óta, és készen állnak a gazdaságuk védelmében lépéseket tenni a túlzott tőkebeáramlás ellen. Kína különleges helyzetben van, hiszen az USA régóta túlságosan alulértékeltnek tartja a yuan-t, de Simon Evenett, a svájci St. Gallen Egyetem közgazdásza szerint az ország „nem fogja kockáztatni a nyílt konfrontációt Washingtonnal a választások végéhez közeledve".