Kocsis István, aki 2003 és 2008 között az MVM elnök-vezérigazgatója volt, a politikai spektrum minden irányában kiépítette kapcsolatait. Tény, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtizedben – az első Fidesz-kormány kivételével – minden kormányzat valamelyik hatalmas pénz fölött diszponáló állami vállalat vezetőjeként tartott igényt a szolgálataira. A büntetőper vádirata szerint 2006 és 2008 között a Kocsis István által vezetett Magyar Villamos Művek Zrt.-től több milliárd forintot csatornáztak át offshore cégekbe (Pénzvezetékek – Figyelő, 2009/26. szám; Pénzéért küzd az MVM – Figyelő, 2009/31. szám; Kocsis, a túlélő – Figyelő, 2010/44. szám; Leírva – Figyelő, 2011/10. szám). Ezen pénzek további útja lényegében feltérképezhetetlen.
Az Átlátszó.hu közölte az ez év július 17-én tartott, a Nád MPS-H által kezdeményezett per bírósági tárgyalásának jegyzőkönyvét, amely Kocsis fideszes kapcsolatrendszerébe enged betekintést. E szerint az MVM jelenlegi vezérigazgatója, „Baji Csaba 2006–2007-ben személyes tanácsadói szerződéssel tanácsadója volt a Puerto 2006 s.l.-nek, egyébként ugyanígy tanácsadója volt Kocsis Istvánnak. A tanácsadói szerződés alapján a teljesítésigazolások ellenében komoly összegeket is felvett. Ezt követően vagy ennek során ő ismerte a nádprojektet, illetőleg a Puerto 2006 ügyeit is, és folyamatosan támogatta” – állította a jegyzőkönyv szerint Szász András a bíróságon, az úgynevezett nádprojekt polgári peres ügyben tett vallomásában.
Szász András, Kocsis bizalmasa a vádirat szerint az Aquifex offshore cég megbízott képviselője volt 2004-től 2011 nyaráig. A bíróság előtt elmondta, hogy már csak tanácsadóként áll kapcsolatban a céggel. Offshore háttere mellett Szász egyben Kocsis személyes tanácsadója is volt 2006 és 2008 között, emiatt lett vádlott az MVM-ügyben.
VÁLASZ NÉLKÜL
Szász András tehát azt állítja, hogy Baji Csaba, az MVM jelenlegi vezérigazgatója a vádiratban szereplő időszakban ugyanolyan személyes tanácsadója volt Kocsis Istvánnak, mint ő, és ebben a minőségben havonta jelentős pénzösszeget kapott az állami vállalattól. Azt is állítja továbbá, hogy Baji Csaba szerződéses kapcsolatban állt az MVM-ügyben több szálon is érintett Puerto 2006 s.l. nevű, szintén Szász Andráshoz köthető spanyol céggel is. „Az MVM Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának cége, a B.CS. Kontroll Vagyonkezelő és Tanácsadó Zrt. (ma S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zrt.) 2007 és 2010 között havonta négyezer eurót számlázhatott az ibizai Puerto 2006 s.l. nevű cégnek” – írta novemberben az Átlátszó. A cikk nyomán az LMP a parlamentben követelte, hogy ne álljon „offshore lovag” az állami óriásvállalat élén, de ezen kívül nem csaptak több zajt az ügyben. Baji Csaba helyett az MVM szűkszavú, a konkrét ügyre egyáltalán nem reflektáló vállalati közleményben reagált a vádakra. E szerint „Baji Csaba több mint egy évtizedes energetikai és egyúttal több évtizedes vezetői, stratégiai tanácsadói, elemzői tapasztalattal rendelkező, elismert szakember. Éppen ezért számos hazai és regionális tanácsadói megbízásnak tett eleget karrierje során.”
 |
| Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. Jövőépítő. |
A Figyelő Online megpróbálta tisztázni Baji Csaba személyes szerepét, és augusztus 22-én nyolc kérdést küldött az MVM Zrt. Kommunikációs Igazgatóságára. Szerettük volna megtudni, vajon az MVM jelenlegi vezérigazgatója mikor állt személyes tanácsadói szerződéses viszonyban a Kocsis István által vezetett MVM Zrt.-vel, milyen ügyekben adott tanácsot és kinek, valamint mindezért milyen javadalmazásban részesült. Azt is kérdeztük, mikor állt tanácsadói szerződéses viszonyban a Puerto 2006 s.l. offshore céggel, milyen ügyekben adott tanácsot, és mennyi volt a díjazása. Tudakoltuk konkrétan azt is: igaz-e Szász Andrásnak a bíróság előtt tett kijelentése, miszerint Baji Csaba Kocsis István vezérigazgatósága idején tudott azokról az offshore ügyletekről, amelyek a bíróság előtt lévő vádiratban is szerepelnek, és azokat maga Baji Csaba is támogatta. Többszöri ígéret ellenére ezekre mind a mai napig nem kaptunk semmiféle választ. Így csak a száraz tények maradnak: Baji Csabát 2010. július 30-án helyezték az MVM Zrt. vezérigazgatói székébe, az állami vállalatoknál a kormányváltást követően tapasztalt gyorsasággal. Aznap rendkívüli közgyűlést hívtak össze a cégnél. Eltávolították Mártha Imre vezérigazgatót, akinek a szolgálati ideje alatt tett feljelentést az offshore ügyekben az MVM által megbízott ügyvédi iroda. Ugyanazon a közgyűlésen leváltották az MVM addigi teljes igazgatóságát és a teljes felügyelőbizottságát – ők voltak azok, akik részt vettek a Kocsis István vezérigazgatósága idején történt ügyletek kivizsgálásában.
Baji 2001–02-ben, az első Orbán-kormány idején az MVM leányvállalatának, a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek volt a vezérigazgatója. Akkori kinevezése érdekében az Origo.hu információja szerint személyesen Orbán Viktor járt el, így lett az ország legfontosabb stratégiai intézményének vezetője az adó-tanácsadói végzettséggel rendelkező, szolnoki vállalkozóként ismert Baji. Ezt az információt a Figyelő kérdésére megerősítette Katona Kálmán, az MVM korabeli elnök-vezérigazgatója. A hivatalos céginformációkból kibogarászható, hogy Baji paksi vezérré történt első kinevezése előtt, 2001. május végéig az Axon Lízing és Pénzügyi Rt. felügyelőbizottságában tevékenykedett. E cég egyik központja alapításkor a fővárosi Haraszti u. 44. szám volt – beszédes cím: ez ma a Közgép Zrt. bázisa. A milliárdos uniós tendereket a kormányváltás óta egyedül vagy konzorcium részeként sorozatban nyerő Közgép Zrt. tulajdonosa a Népszabadság ez év április 16-án közölt dokumentuma szerint Simicska Lajos, a Fidesz korábbi pártpénztárnoka. Elnöke pedig az ugyancsak szolnoki származású Nyerges Zsolt, aki a Kaya Ibrahimnak és Josip Tothnak egyetlen napon eladott 17, összesen félmilliárd forint köztartozással fantomizált cég ügyében a tulajdonos Simicska és Schlett Csaba védőügyvédje volt. Nyerges Zsoltról először lapunk írt portrét (Az irányító – Figyelő, 2010/23. szám).
Baji Csaba tevékenységéről a két paksi vezérigazgatósága között eltelt években (2003 és 2010 között) a hivatalos életrajz meglehetősen szűkszavú. „Egy áram- és gázkereskedő gazdasági társaság elnök-vezérigazgatói posztjáról érkezik” az MVM élére – állt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szűkszavú közleményében.
Ez a cég a 2007 januárjától működő E-OS Energiakereskedő Zrt. volt, amelynek Baji Csaba 2008. december 1-jétől 2010. június 4-éig állt az élén. Az E-OS már a szocialista kormány idején is szédítő növekedést mutatott: árbevétele 2009-ben 7,8 milliárd forint volt, 2010-ben 12,65 milliárdra, tavaly pedig 14,35 milliárdra emelkedett. E-OS néven egész cégcsoport jött létre: 2009 augusztusában a zöldenergiával foglalkozó E-OS Innovatív Energetikai Zrt.-vel, 2011 áprilisában pedig az E-OS Gáz Kft. gázkereskedő céggel bővült az alaptevékenység.
A fővárosi, I. kerületi bérház mélyföldszintjére bejegyzett irodában három alkalmazottal induló – főtevékenységként a villamosenergia-elosztást és -kereskedelmet megjelölő – vállalkozás fénysebességgel felívelő pályáját az Origo írta meg tavaly júniusban. Eszerint az E-OS cégcsoport első tagját az Arno ’99 társaság hozta létre, amely Petykó Zoltánnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi elnökének és Nyerges Zsoltnak a közös vállalkozása volt. Az E-OS még 2009-ben egy svájci offshore cég tulajdonába került, majd 2011 januárjában a Közgép Zrt.-ébe.
Eközben működött Baji Csaba saját tanácsadó társasága is: a B.CS. Kontroll 2006 szeptemberétől 2010 márciusáig, tehát már Kocsis vezérigazgatóságának idején is tanácsadói szerződéses viszonyban állt az MVM-mel. „Az Opten cégadatbázis szerint Baji 2006 elején kiszállt a cégből mint tulajdonos, de a vezérigazgatói posztot még több évig betöltötte. A szerződéses kapcsolatot kérdésünkre az MVM kommunikációs osztálya megerősítette” – írta az Origo.hu már idézett cikkében. Tehát a szociálliberális kormányzat idején Kocsis István MVM-vezérként szerződéses kapcsolatot tartott fent a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozó Bajival, sőt, tanácsadóként is alkalmazta. Gyurcsány Ferenc 2008 márciusában egyébként arra hivatkozva váltotta le Kocsist az MVM éléről, hogy megrendült benne a bizalma, de Kocsist május 31-ig hivatalában hagyta. A szocialista párton belüli akkori érdek- és erőviszonyokra, valamint a színfalak mögötti összefonódásokra jellemző, hogy szeptember 1-jén a bizalomhiányos Kocsis a BKV élén landolt, és a kormányváltás után – az állami, illetve fővárosi óriáscégek vezetői közül egyedüliként – megőrizte pozícióját, egészen 2011 nyár végéig.
 |
HIÁNYZÓ TÁRSADALMI KONTROLL
Az MVM 2010 után jócskán kiterjesztett szerepkörének megfelelően egyre több területen költ el úgy közpénzeket, hogy azok felhasználásának társadalmi ellenőrzésére jelenleg nincs eszköz. A kormány például a közelmúltban, augusztus 10-én 9 milliárd forint alaptőkét helyezett el a Baji Csaba vezetése alatt álló Paks II. Zrt.-be, amelynek feladata az atomerőmű bővítésének a további előkészítése, jóllehet erről még nincs végleges parlamenti döntés. Igaz, a paksi bővítés előkészítésére mindenféle társadalmi kontroll nélkül elköltött milliárdok témájában a 2010 előtti nyolc évet elítélő Orbán-kormány folytatja elődei gyakorlatát. (Lásd a keretes írást a 16. oldalon.) Az MVM 2010 utáni megnövekedett aktivitásában kiemelt szerepet tölt be leányvállalata, az Országos Villamostávvezeték Társaság Zrt., az OVIT, amely szintén megbízható vezetés alatt áll. 2010. szeptember 15-től Gopcsa Péter az OVIT vezérigazgatója. Ő a hivatalos céginformáció szerint 1994 októberétől 1998 augusztusáig a Közgép tisztségviselője volt.
A hivatalos céginformációból kiolvasható, hogy 2006 és 2008 között, amikor Baji Kocsis mellett tanácsadóként dolgozott, és offshore cégből vett fel rendszeres jövedelmet, közben, egészen pontosan 2006 júliusától 2009 júliusáig a Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zrt. felügyelőbizottságának is tagja volt. A felügyelőbizottság tagja volt ekkor Baji Csaba mellett Timár Gyula, a Vegyépszer 2005 és 2007 közötti vezérigazgatója, valamint a 2006-ban a Malév többségi tulajdonrészét megvásárló Költő Magdolna. Gopcsa Péter ugyanebben az időszakban, 2006 áprilisától 2010 elején beadott lemondásáig a Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezések Zrt. vezérigazgatójaként, a Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zrt.-ben pedig az igazgatóság tagjaként tevékenykedett (lásd bővebben a keretes írásokat.)
Mint keretes írásainkból kitűnik, az állami vállalat a magántulajdonban lévő Közgéppel együttműködve sorra nyeri az uniós támogatással induló nagyberuházásokat, s az egyre nehezebben átlátható mennyiségű feladatvállalás közreműködőjeként, tetemes közpénz felhasználásával biztosítja a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalom projektjeinek szakmai hátterét.
A Közgép hamarosan talán a nemzetközi porondra is kiléphet az OVIT közreműködésével. Az MVM-leányvállalat augusztus 21-én kiadott közleményben tudatta: nemzetközi versenyben elnyerte a genfi székhelyű CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma – 66 kV-os alállomásainak védelmi és irányítástechnikai korszerűsítésére kiírt pályázatát, amelyről augusztus 9-én aláírták a szerződést. A véletlenek különös egybeesése, hogy az augusztusi szabadságolások időszaka az idén igen mozgalmasnak bizonyult. Szintén augusztus 9-én a Belügyminisztérium csaknem 420 embert érintő átszervezést jelentett be, jogutód nélkül megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni egységeit, illetve az NNI gazdaságvédelmi főosztályát. Megszűnt munkahelyük helyett más rendőri egységeknél ajánlottak munkát azoknak a nyomozóknak, akik például a Vizoviczki- és Prisztás-ügy mellett az MVM-ügyet is felgöngyölítették.
Másnap, vagyis 10-én a Fővárosi Főügyészség vádat emelt Kocsis István egykori MVM-vezér és társai ellen, s a vádirat a bíróságon landolt.
A vasútépítési láz
Az MVM OVIT Zrt. 2010-ben – tulajdonosa, az MVM Zrt. támogatásával – új középtávú stratégiát fogadott el, amelyben kiemelt célként a vasúti fejlesztésekben való aktív részvételt jelölte meg, hogy a gazdaságélénkítés motorja tudjon lenni. 2011-ben az MVM OVIT Zrt. megkezdte első vasúti felsővezeték-korszerűsítési munkáit a Budapest-Kelenföld–Tárnok vonalszakaszon. Még ugyanebben az évben elnyerte a Szajol–Kisújszállás és a Kisújszállás–Püspökladány szakasz vasúti felsővezeték-szerelési feladataira szóló megbízatást, amely a cég közleménye szerint 6 milliárd forintos üzletet jelent. „Az OVIT mellett a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Szentesi Vasútépítő Kft. és a Közgép Zrt. alkotta konzorcium a szerződés értelmében kétmilliárd forintot meghaladó árbevételhez jut majd az idei munkákért” – áll a tavalyi közleményben. A teljes szakasz felújítása bruttó 161 milliárd forintból valósul meg, nagyrészt a Közlekedés operatív program uniós támogatásával. Az óriástender pályáztatásának mindeddig példa nélküli körülményeiről tavaly májusban a Népszabadság azt írta, hogy a két szakaszra osztott vasúti pálya teljes felújítására a Swietelsky–Közgép páros által alkotott SZ-K-2011 Konzorcium, valamint a Közgép vezette, a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Szentesi Vasútépítő Kft. és a Közgép Zrt. részvételével létrejött K-P-2011 Konzorcium árajánlata összesen mintegy 20 milliárd forinttal fölé lőtt a mérnökárnak. A problémát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) úgy oldotta meg, hogy érvénytelennek nyilvánította a közgépes konzorciumok minden versenytársának ajánlatát. A beruházásra fordítható keretösszeget pedig Orbán Viktor miniszterelnöki határozattal, egyetlen aláírással 24,3 milliárd forinttal megemelte, majd a NIF eredményt hirdetett. A HVG tavaly októberi cikke szerint a NIF vezetője, Lasch Tímea „annyiban a Nyerges elnökölte Közgép Zrt.-hez köthető, hogy korábban közbeszerzési tanácsokkal látta el a társaságot”. Más vasútprojektekben is összefonódik egymással az állami tulajdonú MVM-leány OVIT és a Közgép. Júniusban a ceglédi vontatási alállomás felújítási munkáira kapott megbízást az OVIT. A pályaszakaszok, felsővezetékek, illetve elektromos berendezések felújításában az igazi szakértelmet igénylő munka az elektromos hálózathoz kapcsolódik, a felsővezetékek és elektromos berendezések kiépítése s felújítása mérnöki és technikai infrastruktúrát feltételez. Az állami vállalatnak évtizedes tapasztalata, kipróbált szakembergárdája van. Az OVIT–Közgép közös projektek előnye tehát az, hogy a magánvállalatnak nem kell a beruházások elvégzéséhez szükséges szakmai infrastruktúrát fenntartania. Csakúgy, mint a halmozódó feladatok ellátásához szükséges kapacitásbővítést. „Az elnyert megbízatások volumene és eszközigénye indokolta a társaság vasútépítési gépparkjának fejlesztését” – áll az OVIT szeptember 6-i közleményében. Legújabb vívmány, hogy állami pénzen kifejlesztett teljesen új betonozószerelvényt is üzembe állítanak.
Kinek az ügye a nádprojekt?
Az MVM-ügy egyik mellékszála a nádprojekt, amelyben jelenleg polgári peres eljárás van folyamatban. A bíróságon követel közel tízmilliárd forint kártérítést a Magyar Villamos Művek Zrt.-től egy magyar cég, a Nád MPS-H Kft. a 2007-ben félbemaradt energianád-projektje miatt. A 2005 júniusában alapított kft. az MVM-ügyben is többször szereplő, állami pénzeket elnyelő ciprusi offshore cégtől, az Aquifex Ltd.-től kapott 3 millió eurós befektetésből kezdett nagyszabású vállalkozásba. 2006 márciusában 3 millió forintos jegyzett tőkéjét 100 millióra emelte. A Nád Kft. vezetője a perben is azt állítja, hogy a pénz az MVM-ből érkezett. Az Átlátszó.hu összefoglalója szerint az MVM vitatja, hogy bármiféle jogviszonyban állt volna a nádas céggel, ugyanakkor tény: az Aquifex Ltd. a Meinl Bankon keresztül 6,35 millió euró befektetési kölcsönt kapott az MVM-től annak idején. A hivatalos cégadatokból kiderül: az MVM cégként valóban nem állt jogviszonyban a Nád Kft.-vel, azonban Molnár László, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese, Kocsis István után a nagyvállalat második potentátja 2007 márciusától egészen 2011 őszén bekövetkezett haláláig a kft. felügyelőbizottságát vezette. A kft.-vel szemben 2008-ban az adóhatóság, 2010 végén pedig a bíróság indított végrehajtási eljárást. Mindenesetre az MVM–Nád-tranzakció egyike volt azoknak a gyanús offshore ügyleteknek, amelyekben az állami vállalat későbbi vezetősége büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és amely része a Kocsis István és társai ellen immár bírósági szakaszban lévő vádnak.
Bátaapáti atom-hulladék-lerakó
Az MVM Ovit és a Közgép közötti együttműködés más területekre is kiterjed. Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló előkészítése már az előző kormányok idején is nagy pénzeket vonzott. 2005-ig 13 milliárd forint közpénzt költöttek el erre a célra, a tényleges munkálatok csak később indultak. A hulladéktároló fogadó- és technológiai épületét 2008. október 6-án avatták, az első radioaktívhulladék-szállítmány abban az évben december 2-án érkezett a helyszínre. A költséges munkálatok azonban ezt követően sem álltak le. A kormányváltás után, 2010. december 20-án a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. vállalkozási szerződést kötött a Mecsekérc Zrt.-vel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló bányatársasággal. A Mecsekérc közvetlenül a Közgép Zrt.-t bízta meg meghatározott munkálatokkal. 2011 áprilisától 2011. december végéig az OVIT mint a Közgép egyik alvállalkozója végezte a munkálatok lényegi részét. „Az elvégzendő feladat komplex: a kiviteli tervek alapján el kell készíteni a tároló villamosenergia-ellátó alaphálózatát” – olvasható a közleményben, amelyet hosszú felsorolás kísér arról, milyen feladatok szerepeltek a projektben. Lényegében mind az OVIT több évtizedes mérnöki tapasztalatait és technológiai hátterét feltételező munkafolyamat. Kérdés, hogy az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt. miért nem közvetlenül az ugyancsak állami tulajdonú MVM-leányvállalatot bízta meg a munkával, miért kellett közbeiktatni – ráadásul versenyeztetés nélkül – a Közgép Zrt.-t.
A paksi atomerőmű bővítése
A Figyelő információja szerint a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésére 2007 óta a Paks II. megalakításáig nagyjából egymilliárd forint költségvetési forrást költöttek el. Készültek hatástanulmányok, költségvetési számítások, és a lehetséges technológiai megoldásokat is számba vették. Januárban a bíróság az Energiaklubnak adott igazat abban a perben, amelyet immár két és fél éve folytat a paksi atomerőmű bővítésének transzparenciája érdekében. A per tétje: megtudhatja-e valaha is a nyilvánosság, hogy mennyi pénzből, milyen partnerekkel és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat? „Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie” – áll az intézet közleményében. S bár az Energiaklub elsősorban a környezeti hatástanulmányok iránt érdeklődött, a bíróság által engedélyezett iratbetekintés során több kuszaságra és értelmetlen kiadásra lett figyelmes a korábbi, a bővítést előkészítő munkálatok nyomán. A kifizetett tanácsadói szerződések között akadt, amelyhez nem tartozott teljesítés: ilyen volt a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek az Esplanade Kft.-vel 2008. február 1-jén aláírt 48 millió forintos tanácsadói szerződése, amelyben a kft. az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó finanszírozási lehetőségek feltérképezésére vállalkozott. Ez a tanulmány a mai napig nem került elő, s az ügylet szerepel a Kocsis István és társai ellen emelt vádpontok között. Az Esplanade cégcsoportról az Index tárta fel, hogy tulajdonosa Kevin McCabe skót üzletember, aki a Ferencváros befektetőjeként lett ismert a hazai nyilvánosság előtt. Az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. felügyelőbizottságában a paksi pénz átutalásakor Szász András, Kocsis bizalmasa mellett Pintér Dezső, a TV2 kereskedelmi csatorna korábbi elnöke is helyet kapott, az Explanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft.-ben pedig Szász vezető tisztségviselői funkciót töltött be. (Egyébként mindkét kft.-ben a cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő a bécsi illetőségű Alexander Gerstl, akinek neve számos más cégben is felbukkan, például a Szász-féle Nádor ’95 Rt.-ben.) Ezek után júniusban a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésére 9 milliárd forint jegyzett tőkével új leány- céget alapított az MVM. A nagyvállalat által kiadott közlemény szerint az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. „folytatni fogja az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó elemző, tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munkát. Feladata lesz, hogy a beruházás minden lényeges aspektusát megvizsgálja annak érdekében, hogy a részletes tanulmányok, értékelések alapján felelős döntés születhessen az új paksi blokk(ok) megépítésének a Nemzeti Energiastratégiában is szereplő tervéről.”