A pénzmosási törvény szerint a bankoknak monitorozási kötelezettségük van az általuk teljesített 3,6 millió forintot meghaladó ügyletek kapcsán, aminek eredményeképp nagyobb eséllyel szűrhetnek ki szokatlan, kivizsgálandó tranzakciókat. Az eljárás folyamán fel kell deríteni a pénz forrását és tisztában kell lenniük az átutalt összeg tényleges tulajdonosával. Az úgynevezett KYC (Know Your Customer) más néven Ismerd Meg Ügyfeled folyamat során be kell gyűjteni az ügyfélről a pénzmosási törvény által meghatározott adatokat, információkat, amely alapján végzi el a bank az ügyfél számláin végbemenő tranzakciók ellenőrzését. Amennyiben egy tranzakció kapcsán valamilyen szokatlant, rendkívüli pénzmozgást tapasztalnak, azt a bankoknak jelenteniük kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV Pénzmosás-megelőzési Osztályának). Ennek köszönhetően, míg például egy ötös lottó találat után a Szerencsejáték Zrt. 5 milliárd forintos átutalása szokatlan, de jelentést nem igénylő átutalásnak számít, addig egy vendéglátó helyiség számlájára érkező több száz-millió forintos utalás egy yacht értékesítés megnevezéssel már külön figyelmet igényel, és a yacht értékesítést igazoló hiteles dokumentumok hiányában a tranzakciót jelenteni kell a NAV felé.

Ez az erős monitoring folyamat Magyarországon több akadályba is ütközik. Hazánkban egyrészt több banknál ezen tranzakciók ellenőrzése manuálisan, akár mindössze egy-két fős csoport végzi. Ami a megkövetelt monitoring folyamat hatékonyságát tekintve igen aggasztó, gondolva arra, hogy egy közepes bankban az éves tranzakciók száma több tíz-millió is lehet. Az informatikai eszközökre épülő monitoring és ellenőrző rendszerek használatára csupán PSZÁF ajánlás létezik, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben ez nem szerepel. Jelenleg a Magyarországon működő amerikai tulajdonú bankoknál követelik meg anyavállalataik a szigorú nemzetközi normáknak megfelelő szűrést és ellenőrzést, és vizsgálják az amerikai szankciók - gazdasági, politikai, vagy egyéb - betartását (US Sanctions). Másrészt számos esetben a számla nyitásakor nem rögzítik kellő részletességgel a számla tényleges tulajdonosát, továbbá az ügyfél-profil nem megfelelően kerül kitöltésre. Így a hiányos profilozás eredményeként sokszor a szokatlan tranzakciók azonosítása is problémába ütközik.

Pénzmosás megelőzési szempontból a biztosítók számára is kényes szituációt teremthet a náluk, befektetési termékekbe elhelyezett pénzek nem megfelelő ellenőrzése. A biztosítók számára csupán az átutalások monitoringja kötelező érvényű, amelyet azonban a legtöbb társaság tranzakció és nem ügyfél szinten végez el, hiszen az ehhez szükséges ügyfélprofilok csak nagyon ritkán kerülnek kialakításra. Ez az állapot nem teszi lehetővé az ügyfél szintű ellenőrzést, amelynek hiányában fennáll annak a kockázata, hogy a társaságok a bejelentési kötelezettségüknek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. Találkoztunk például olyan esettel is, amikor egy ügyfél által elhelyezett több mint ötszáz darab egyenként százezer forintos betét nem került bejelentésre.

Az ellenőrző szervek vonatkozásában is van lehetőség a fejlődésre. A valaha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alá tartozó pénzmosás-elleni osztály megszűnt, feladatait a NAV vette át. Kérdés, hogy a NAV rendelkezik-e akkora kapacitással, iparági szakértelemmel és ellenőrző rendszerekkel, amelyek segítségével hatékonyan tudja kivizsgálni a feléjük bejelentett tranzakciókat, valamint el tudja-e maradéktalanul látni a pénzintézeti szektor pénzmosás-elleni felügyeletét és támogatását? Egy-egy pénzintézet pénzmosás-elleni folyamatainak vizsgálatakor a több tíz-millió tranzakcióból csupán egy minimális mintaszám ellenőrzése nem ad átfogó és megbízható képet a rendszer hatékonyságáról.

Világosan látszik, hogy a szabályozási környezet mellett az ellenőrzési folyamatok és a számonkérési rendszerek fejlesztésében is komoly előrelépéseket kell tenni ahhoz, hogy sikeresen tudjon az állam fellépni a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításában. A jó hír, hogy nem kell úttörőnek lennünk ezen törekvések megvalósításában. Számos nemzetközi, visszaélés, korrupció és pénzmosási tevékenység megakadályozására létrejött szervezet évtizedes tapasztalataira támaszkodhatunk, mint amilyen az Association of Certified Fraud Examiners (ACFE) vagy a Financial Acion Task Force (FATF). Ahhoz hogy Magyarországon is érdemi szakmai munka történjen, ajánlatos lenne a PSZÁF-on belül a a pénzmosás-elleni főosztály visszaállítása, ami önálló platformként egy kézben összpontosíthatná a pénzintézeti szektor pénzmosás-megelőzési tevékenységének koordinációját, szakmai felügyeletét és támogatását.

Az előrelépések természetesen fejlesztést igényelnek a banki és biztosítási folyamatokban is. Ez jelentős erőforrás bevonást jelenthet, akár a már meglévő automatikus monitoringrendszer szűrőjén fennakadó többlet tranzakciók részletes ellenőrzésére, akár az elvárt hatékonysággal működő manuálisan végzett monitoringra gondolunk. Ez akár már középtávon megtérülhet, hiszen jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy illegális vagy szabályellenes tranzakciók mehessenek keresztül egy Magyarországon működő pénzintézeten, ezáltal a pénzintézet esetlegesen egy magyar vagy külföldi hatósági vizsgálat alá kerüljön. Példaként fontos megemlíteni, hogy az elmúlt hónapokban a világ legnagyobb hírportáljai is beszámoltak arról, hogy több globális nagybankban az Egyesült Államok hatóságai a fennálló szankciók megsértésének gyanúja miatt vizsgálatokat folytatnak. A vizsgálatban érintett pénzintézetek közül néhány már szankcionálásra került. A bankok „szokatlan" tranzakciók késői bejelentése továbbá szokatlan tranzakciók bejelentésének elmulasztása miatt több száz-millió dollár összegű büntetésben állapodtak meg a New-York-i pénzügyi felügyelettel.

A pénzmosás-elleni monitoring hatékony folyamatainak kialakításához külső szakértők bevonása szükséges, mert sok szervezeten belül ritkán érhető el ez a fajta tudás. A rendszer sikeres működtetéséhez a jól képzett munkaerő elengedhetetlen. Azonban komoly gondot jelent a szakember utánpótlás a pénzmosás-megelőzési és compliance szakterületen, amelyek oktatása Magyarországon még nem megoldott. Annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk fellépni az elkövetkező években ránk váró növekvő pénzmosási kockázatokkal szemben, fontos, hogy a jövő szakembereit akár egyetemi szinten, releváns nemzetközi szervezetek által képzett, a témában jártas okleveles szakértők készítsék fel. Fontos, hogy ne dőljünk be az anonim, a szakterületen nem jegyzett intézmények által kibocsátott okleveleknek.

A szabályozási környezet módosítása elkezdődött. Amennyiben az ellenőrzési folyamatok a számonkérési rendszerekkel kiegészülve, egyfajta hármas pillérként, párhuzamos fejlesztésnek indulnak, Magyarország képes lesz arra, hogy a nyugati államokhoz hasonlóan sikeresen vegye fel a küzdelmet a feketegazdaság visszaszorításában.

Pintér Zoltán, CFE, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások vezető menedzsere, okleveles, nemzetközi visszaélés-kockázatkezelési szakértő