Korai örömnek bizonyult, hogy Budapesten nem lesz dugódíj, s nem kell több száz forintot fizetniük az autósoknak hídpénz címén, ha át akarnak menni Budáról Pestre és viszont. A parlament a Fidesz képviselőinek javaslatára ugyan leszavazta a dugódíjat, ám csak pár évre állított neki stoptáblát. Lapunk fővárosi pénzügyi szakmai és politikai forrásból úgy értesült, hogy dugódíj mindenképpen lesz, csak nem most, ugyanis feltételként szerepel a 4-es metró építésének uniós támogatásáról szóló szerződésben. A budapestiek és a fővárosban közlekedők tehát semmiképpen nem ússzák meg azt. Az EU-val folynak az egyeztetések arról, hogy 2016-ig halasszák el a bevezetést, s van esély arra, hogy Brüsszel rábólint a javaslatra. Lapunk úgy értesült, hogy a hídpénz is felvetődött a háttértárgyalásokon. Ennek azonban jelentős műszaki és infrastrukturális feltételei vannak, így előbb ezeknek kell teljesülniük. „E pillanatban a hídpénz bevezetésének valószínűsége 20 százalék, de ki tudja, mennyire lesz megszorulva mondjuk 2020-ban a városvezetés” – mondta egy fővárosi közgyűlési informátorunk.

ASZTALFIÓK
Nem mintha Tarlós István ne lenne már most is szorult helyzetben! Egyelőre minden érintett mélyen hallgat arról, hogy a fővárosi Fidesz-frakció és Tarlós István között miért mérgesedett el megint a kapcsolat. Hogy vita van, azt maga Tarlós István sem cáfolta, „megbeszélések folynak”, ennyit volt hajlandó elárulni a sajtónak. Ami bizonyos, nem a legkonszolidáltabbak a viszonyok a fővárosi kormánypárti képviselőcsoport és a városvezető között. Ráadásul, ahogy annyiszor, megint csak Tarlós Istvánnak kellett visszavonulót fújnia, amikor Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját le akarta váltani, s vezérigazgató-helyettessé akarta lefokozni. Vitézyt megvédte a Fidesz-frakció. Tette ezt annak ellenére, hogy egy a városházáról kiszivárgott belső ellenőrzési jelentés szerint a BKK-nál kifogásolható szerződéseket kötöttek, s más szabálytalanságokra is fény derült.

A Fidesz és Tarlós is cáfolta, hogy összefüggés lenne az eddig asztalfiókban lapult jelentés és a BKK menedzsmentjének átalakítási szándéka között. Tarlós egyszerűen azzal érvelt, Vitézynek még érnie kell ahhoz, hogy a vezérigazgatói teendők ellátására alkalmas legyen. Más fővárosi cégeknél sincs minden rendben. Egy hete lemondott posztjáról a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) igazgatósági elnöke, Fodor István. A testület két másik tagja, Bienerth Gusztáv és Pap Géza, sőt, Bán Tamás, a BVK vezérigazgatója is távozik posztjáról. A személyi mozgások hátterében névtelenséget kérő szakmai elemzők szerint a BVK és az irányítása alá tartozó cégek menedzsmentje közötti ellentét áll. Ennél is jobban nyomasztja azonban a főpolgármestert és a Fidesz-frakciót az, hogy sikerül-e forrást találniuk a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) finanszírozására. Információink szerint a dugódíj kiesése következtében most az iparűzési adó átcsoportosítása és a parkolási díjak fővároshoz irányítása van napirenden. Újraosztanák a főváros és a kerületek között az iparűzési adót. Az eddig a kerületekhez befolyó parkolási díjak teljes egészében a főváros kasszájába s onnan a BKV-hoz kerülnének. Emellett felvetődött, hogy új adót vezetnének be Budapesten, a közműadót.

A lehetséges forgatókönyvekről hónapok óta egyeztet a főpolgármester és Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A Fidesz képviselői a tárgyalásokról nem nyilatkoztak. A Figyelő megkereste Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettest, mit lehet tudni az új adófajtáról. Sajtóirodája azonban közölte, azt követően adnak tájékoztatást, hogy a kormány tárgyalt róla és döntött. Tarlós István már előrevetítette, hogy az új adófajta sokaknak meglepetést okoz majd, ugyanis nem olyan lesz, mint ami a híradásokban szerepel. „Nem titkolódzunk, csak nem szeretnénk felizgatni a közvéleményt” – mondta. Erre mindenki nagyon izgatott lett.



TITKOLÓZÁS
Korábban a Fidesz képviselői azzal nyugtatták a közvéleményt, hogy az új adót az érintett cégek nem hárítják át a fogyasztókra. A verseny amúgy is éles, az adó fedezete a nem lakossági üzletágakból kitermelhető. Tüttő Kata, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese a Figyelőnek úgy vélekedett, a BKV működéséhez szükséges források megtalálásában Tarlós István ahhoz a sportolóhoz hasonlít, aki az uszodában látja ugyan, hogy nincs víz a medencében, de rendületlenül megy felfelé a lépcsőkön a trambulinhoz, s abban reménykedik, mire le kell ugrania, valami csoda folytán a medencében lesz víz. E forgatókönyv szerint Tarlós arra számít, hogy a kormány az utolsó pillanatban segédkezet nyújt, nem hagyja csődbe menni a közlekedési társaságot.

Most azonban nagyon más a helyzet. Az állam ugyanis igyekszik megszabadulni a BKV finanszírozásának terhétől. Már 2013-tól csökkenhet a közlekedési cégnek juttatott állami normatíva, 32 milliárdról a tervek szerint 20-ra. Bizonytalan az is, hogy a BKV fogyasztói árkiegészítés címén az eddig biztosított 16 milliárd forintból mennyit kap jövőre.

Tüttő Kata szerint Matolcsy György fejében bizonyosan nincs ott, hogy a jövő évi 600 milliárdos költségvetési lyuk mellé még odacsapja a BKV által görgetett 80-85 milliárdos deficitet, s együttesen kezelje a problémát.

A közműadó független gazdasági szakértők szerint csupán csepp a tengerben, éves szinten maximum 8-10 milliárd forint többletbevételt hozhat a közlekedési vállalat számára. A főváros ráadásul öngólt lőne, hiszen az adó a tulajdonában lévő cégeket is érintené. Így azzal saját osztalékbevétele is csökkenne.



BRÜSSZELI KASZA
A tervek szerint az adó hatálya alá tartoznának azok a vállalatok, amelyek különféle vezetékekkel rendelkeznek, s azok révén végzik a szolgáltatásokat. Az új sarc így érintheti a Főtávot, a Fővárosi Vízműveket, a Fővárosi Csatornázási Műveket, a Fővárosi Gázműveket, a Budapesti Elektromos Műveket, a Molt, a Magyar Telekomot és a UPC-t. Ha a főváros egészben vagy részben saját tulajdonú cégeire is kiveti az adót, akkor nagy kérdés, hogy azok miként termelik azt ki, hiszen rájuk is érvényes a központi árszabályozás. A talányt tovább növeli az, hogy a miniszterelnök pár hete a fővárosi tulajdonú vállalatok később nonprofit társaságokká alakításáról beszélt.

„További problémát vet fel, s ez már valós kockázat, hogy Brüsszel a távközlési cégek esetében tiltja az általános célú adókivetést” – mutatott rá Tüttő Kata. Ha ezt a szektort különadóval terhelik, a bevételt szigorúan az ágazat fejlesztésére lehet fordítani. Nem lehet tehát tetszőlegesen a BKV hiányának csökkentésére használni. Erre vonatkozóan ugyanis már született uniós döntés. Magyarországnak így az esetleges pluszbevételeket büntetőkamatokkal együtt kellene visszafizetnie.

Lapunk megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, érdeklődtünk, hogy mi a helyzet a főpolgármester és Naszvadi György között folyó tárgyalásokon. A tárca kommunikációs titkársága írásbeli válaszában hangsúlyozta, hogy további szakértői egyeztetések szükségesek. „E szakértői egyeztetés részét fogja képezni a dugódíj kiesése miatti bevétel pótlása, mely a felek közti egyeztetés értelmében várhatóan valamilyen speciális, a főváros területén kivethető bevételi forrás lesz” – olvasható az NGM lapunkhoz eljuttatott közleményében. A minisztérium közlése szerint várhatóan szeptember végén összegzik javaslataikat, s azokat a kormány és a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

BKV-számok
A BKV kiadási főösszege 135 milliárd forint, jegyárakból és bérletekből 50 milliárd forint bevétele származik. A 85 milliárdos különbséget eddig a 32 milliárd forint állami normatíva és a 16 milliárdos árkiegészítés fedezte részben, a többit a Fővárosi Önkormányzat pótolta ki hitelfelvétellel és közvetlen támogatás révén.