A macskák magyart vennének

Tápnagyhatalom lettünk
Devecsai János
2012-09-27 06:24
Régiós központtá vált Magyarország az állateledel-gyártásban az utóbbi két évtizedben. Ezt a pozíciót a válság sem rengette meg, és az idén már a hazai kereslet is élénkülni kezdett.


A hidegháború egyik legnagyobb szenzációja volt, amikor Viktor Belenko 1976-ban vadonatúj MiG–25-ös vadászgépével megszökött a Szovjetunióból, és Japánban landolt. Egy álma vált valóra, amikor menedékjogot kapott az Egyesült Államokban, az amerikai életformához azonban nehezen szokott hozzá. Amikor először vitték el egy bevásárlóközpontba, azt hitte, az egészet csak az ő kedvéért rendezték be. Később kipróbálta az összes konzervet, amit az egyik áruházban talált. Csak a mellé rendelt titkos ügynök kérdése nyomán jött rá, hogy ezek közül az egyik macskakonzerv volt. Meg sem fordult a fejében, hogy Nyugaton a háziállatoknak külön ételeket gyártanak, már csak azért sem, mert a macskaeledelt egészen finomnak találta.

KELETI FELFUTÁS
Az eset óta óriásit változott a világ: az iparág multijai termékeik mellett a gyártásuk egy részét is Kelet-Európába vitték. Oroszország ma a leggyorsabban növekvő piac, a régió felemelkedésében pedig Magyarország kiemelt szerepet kapott: a rendszerváltás óta az állateledel-gyártás egyik központjává vált.

A három legnagyobb piaci szereplőt főleg a minőségi mezőgazdasági alapanya-gok és a jó elhelyezkedés vonzotta hazánkba. Az amerikai tulajdonú Provimi-csoport birtokában lévő PET Hungária Kft. főleg a belföldi piacra koncentrál – bár így is 12 országba szállítja a termékeit –, a Mars Magyarország Kft. és a Nestlé Hungária Kft. azonban gyártása 90 százalékát exportálja. A hazai üzemekben készült tápok nemcsak Európa szinte valamennyi szegletébe, de többek közt Japánba, az Arab Emírségekbe és Ausztráliába is eljutnak. Az amerikai tulajdonú Mars Magyarország – amely többek közt olyan ismert márkákat gyárt, mint a Pedigree, a Whiskas vagy a Kitekat – tavaly 43 országba exportálta termékeit, közel 41 milliárd forint értékben.

A hazai ipar tehát nagyban függ a 66 milliárd dollárosra becsült nemzetközi piac alakulásától, amely az átlagnál árérzékenyebb, érthető okból: az állateledelt nem a fogyasztója veszi. A válság kitörése óta különösen nagy a kereslet az olcsó termékek iránt, bár a szűkös esztendőkre a macskát és a kutyát tartók eltérően reagálnak. Előbbiek jobban ragaszkodnak a minőséghez, mivel a macska azonnal jelzi, ha nem megfelelő eledelt kap, ezért a szuperprémium alkategóriában is lehet még sikereket aratni. A kutyatulajdonosok viszont könnyebben mondanak le a minőségről, mivel kedvenceik kevésbé finnyásak.

Az iparág látványos európai bővülése az utóbbi években le is állt, bár még mindig akadnak ígéretes piacok. Főleg ott, ahol a házi kedvencek élelmezésében még mindig rendkívül alacsony az iparilag előállított eledelek aránya. Ez főleg Ázsiára és néhány kelet-európai országra – például Lengyelországra és Romániára – jellemző. A legdinamikusabban az évente átlagosan 13 százalékkal bővülő orosz piac fejlődik, amely jövőre a maga 2,6 milliárd dollárra becsült forgalmával a világ hatodik legnagyobbja lehet.

Az egymást érő hazai fejlesztéseket főleg ezeknek az országoknak köszönhetjük. Az iparágban az elmúlt időszak legnagyobb beruházásai a Nestlé Hungária nevéhez fűződnek: a tavalyi 10 után az idén újabb 13 milliárdot forgattak a büki gyár fejlesztésébe, amely a maga 55 ezer négyzetméterével Európa egyik legnagyobbjának számít. Nem véletlen, hogy tavaly Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, pár hete pedig már Orbán Viktor miniszterelnök emelte a gyáravató fényét. Utóbbi médiabarát módon még egy pumival is frizbizett. A Mars Magyarország átlagosan évente egymilliárd forintot fordít hatékonyságnövelő beruházásokra és a gyártási vonalak bővítésére. A fejlesztéseket saját tőkéből, támogatások nélkül valósítják meg.

Ami a 40 milliárd forintot is meghaladó értékű belföldi állateledel-fogyasztást illeti, a legfrissebb adatok alapján megfordult a negatív trend. A Nielsen kutatása szerint a tavalyi enyhe visszaesés után 2011 decembere és 2012 májusa között a kutyaeledel 8, a macskatáp pedig 11 százalékkal nagyobb értékben fogyott az előző év azonos periódusához képest. Érdekesség, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem ennél kisebb volumenben bővült.

HAZAI VERSENYZŐK
A Friskies és a Felix termékeket is gyártó Nestlé beszámolója szerint azonban az állateledel-szakboltok még mindig nehéz helyzetben vannak. Bár a webáruházak egyre nagyobb szerephez jutnak, az eladások nagy része a szuper- és hipermarketekre, valamint a diszkontokra koncentrálódik. Az itt kapható saját márkás termékek hazánkban különösen nagy sikernek örvendenek, ezt egyfajta magyar sajátosságnak is nevezhetjük Mayer Zsolt, a Mars Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója szerint.

Konkrétan az idei első fél évben a macskaeledeleknél 42, a kutyatápoknál pedig 52 százalékot tettek ki a kereskedelmi márkás termékek. A saját márkás macska- és kutyaeledelek 98 százalékát egyébként a Provimi-csoporthoz tartozó – korábban Kedves Ferenc és Rappai Péter alapításával létrejött – PET Hungária gyártja egy sopronhorpácsi és egy dombóvári üzemben.

A belföldi piacon a nagy nemzetközi vállalatok mellett több hazai cég is igyekszik megvetni a lábát. Ezen a téren a legnagyobb sikereket az állatkórházi és állatgyógyászati múlttal rendelkező Alpha-Vet Kft.
könyvelheti el. Az eledeleket is gyártó magyar cég három éve Alphazoo névvel hozott létre franchise-rendszert azzal a céllal, hogy összefogja a szektor kisvállalkozásait. Mivel a kis cégek önmagukban könnyen életképtelenné válhatnak, komoly esély van a boltlánc felfutására. Jelenleg 10 áruház és 20 partnerüzlet működik, de a hosszú távú tervek szerint hálózatukat körülbelül 200 egységre bővítik.

Fontos hazai szereplővé tudott válni a családi vállalkozásként alakult Agro-Trust Kft. is, amely Bábolnán az egyik legkorszerűbb hazai eledelgyárat üzemelteti. Egy tavalyi beruházásnak köszönhetően a macska- és kutyaszalámi mellett már füstölt naturális termékeket is gyártanak. Bár 2011-ben forgalmuk kissé visszaesett, a 831 milliós árbevételük mellett így is 12 millió forintos üzemi eredményre tudtak szert tenni.



Az erős állateledel-ipar egyik előnye, hogy kiterjedt beszállítói kör kell a fenntartásához. Ráadásul ellentétben az élelmiszer-ipari szereplőkkel, itt a nemzetközi cégek is nagy arányban használnak magyarországi alapanyagokat. A gabonát és a különféle húsipari árukat évente többmilliárdos tételben vásárolják fel. Ez azért is hasznos, mert olyan mezőgazdasági melléktermékeket is feldolgoznak, amelyek kezelése, megsemmisítése egyébként komoly költségeket róna a termelőkre.