Kína jelenlegi világgazdasági és világpolitikai súlyát ugyanakkor továbbra sem támasztja alá kellően valutájának térnyerése: a jüanban lebonyolított pénzügyi tranzakciók a világ összes ilyen tranzakciójának csupán 0,53 százalékát teszik ki.
A hivatalos kínai statisztikák szerint a kelet-ázsiai ország tavaly a világ teljes GDP-jének 11 százalékát adta, miközben devizapiacának alig 1 százalékáért volt felelős. A jüanban bonyolított fizetéseknek komoly potenciálja és jelentős növekedési tere van: Kína nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek mindössze mintegy 10 százalékát számolja el saját fizetőeszközében, miközben ez az arány az Egyesült Államokban a 90 százalékot, Japánban pedig a 70 százalékot is meghaladja.
Az elmúlt hónapokban jelentős előrelépés történt a jüan nemzetközibbé tételére. Március elejétől - a korábbi korlátozó intézkedések eltörlése után - immár Kína egész területén, előzetes engedély nélkül használható a jüan a határokon átívelő üzletek számlázása, illetve kiegyenlítése során.
Hongkong után London és Tajvan is jüanelszámolási és -kereskedelmi központtá lépett elő, június elsejétől pedig Kína és Japán - a dollár közvetítő szerepét kiiktatva - saját valutáik közvetlen átváltásáról egyezett meg. Kína más, elsősorban feltörekvő országokkal is keresi a jüanalapú kereskedelem lehetőségét, ősszel pedig a lengyel zloty és a jüan közötti közvetlen átválthatóságról szóló tárgyalásokról is hírt adott a sajtó.
A jüan nemzetközivé tételét ugyanakkor a kínai vezetésnek reformokkal is segítenie kell - figyelmeztetnek közgazdászok. A jelenlegi merev árfolyamrendszer árt a jüan megítélésének, és ugyanígy, a független monetáris politika hiánya is a fizetőeszközbe vetett nemzetközi bizalmat gyengíti - fogalmazott kommentárjában nyár elején Csen Jü-lu, a Pekingi Népi Egyetem vezetője, a nemzeti bank egyik tanácsadója.