A biztos pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy sok tagországban emelkedett a munkanélküliségi ráta - miközben az egyes tagállamok között jelentős különbségek tapasztalhatók e tekintetben -, romlott a háztartások anyagi helyzete és növekedett a gyermekszegénység.

Tavaly év végétől az EU "recesszióban vagy ahhoz közeli állapotban" van, az általános gazdasági hangulat pedig az elmúlt három évre visszatekintve a legkedvezőtlenebb. "Még soha nem mutatkoztak ekkora eltérések az egyes tagállamok foglalkoztatási és szociális helyzete között. A tagállamoknak ezért sürgősen végre kell hajtaniuk a tavaly júliusban elfogadott 2012. évi országspecifikus ajánlásokat, és be kell vezetniük a bizottság foglalkoztatási csomagjában szereplő intézkedéseket" - hangsúlyozta a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős magyar uniós biztos.

Szociális vészhelyzettel állunk szemben

Idézte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, akinek megfogalmazása szerint "valóságos szociális vészhelyzet" áll fenn. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a küszöbön álló szociális beruházási csomagjában orvosolni kívánja ezt a kérdést - tette hozzá Andor László. A munkanélküliek száma az EU-ban elérte a 25,3 milliót - ez történelmi csúcspontnak számít, és a 2011. márciusi adatokhoz képest 2,6 milliós, vagyis 11,6 százalékos emelkedést jelent. A munkanélküliségi ráta - amely uniós szinten 10,4 százalékos - 17 tagállamban emelkedett, és tovább fokozódtak az egyenlőtlenségek egyfelől a jobban teljesítő uniós tagállamok, másfelől a "perifériára szorult" országok között.

Az EU legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú országa Ausztria, 4,5 százalékkal. A legtöbb munkanélkülit számláló Spanyolországban 25,1 százalék az arányuk. Különösen drámai - az unió összességében 22,5 százalékos - szintet ért el a munkanélküliség a fiatalok körében. A fiatalok munkanélküliségi rátája tizenkét tagállamban meghaladja a 25 százalékot, és mindössze háromban - Ausztriában, Németországban és Hollandiában - alacsonyabb a 10 százaléknál. Súlyos gondok mutatkoznak a háztartások jövedelmében is: 2009 és 2011 között az uniós tagállamok kétharmadában csökkent a háztartások rendelkezésre álló jövedelme.

A legnagyobb volt a visszaesés Görögországban (15,7 százalék), Írországban (9 százalék), valamint Litvániában, Spanyolországban, Cipruson és Magyarországon (mindegyikük esetében több mint 4 százalék). Az északi országokban, továbbá Németországban, Belgiumban, Szlovéniában és Franciaországban a jóléti rendszereknek és a szilárdabb munkaerőpiacoknak köszönhetően a válság időszakában is tovább emelkedett az összjövedelem.