 |
Tavaly a hazai mozik 9,52 millió fizető nézőt regisztráltak, míg 2010-ben 10,7 millióan vettek mozijegyet. 2012-ben az első félév további visszaesést hozott. Júliusig a nézőszám 5 347 595 fő volt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 5 830 595 fő ült be a filmekre, ami mintegy 8 százalékos csökkenést jelent - emlékeztetett Feldmájer Sándor. Úgy véli azonban, hogy ezt a hiányzó éves szinten 800 ezer látogatót két jó film, nagy bemutató be tudja hozni. Mint mondta: ősszel várhatóak tömegeket vonzó filmek, de a tavalyi eladási szint azért nem biztosított. Így jelenthetjük ki, hogy igazából a mélyrepülést a jó filmek hiánya okozza. Nem lehet magyarázni a jegyeladás csökkenését a nyaralási szezonnal, a kánikulával, azzal, hogy az emberek nyáron inkább utaznak, mintsem beülnek a sötét moziterembe. Feldmájer Sándor szerint éppen az, hogy a háztartások kevesebb pénzből gazdálkodnak, akár még jót is tehetne a nyári mozilátogatási kedvnek. Ugyanis kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy elutazzanak, így marad a városi nyaralás, a pláza-,és mozilátogatás.
Drága a jegy?
Az idei év első hét hónapjában 1278 forint volt az átlagos mozijegy ár - osztotta meg az adatot Feldmájer Sándor. Úgy véli, hogy valahol 1000 forint körül lehet az a szint, ami fölött már meggondolják az emberek, hogy beüljenek-e egy filmre. Ugyanakkor nagy jegyáremelést nem vár a Magyarországi Filmforgalmazók Egyesületének alelnöke, aki szerint a multiplexek a nagy fejlesztései nem áremelést hoznak, hanem ezeket a beruházásokat a nézőszám növelésének szándéka vezeti.
Azt azért látni kell, hogy ma már nem a jó színészek, nagy alakítások, hanem kizárólag az elképesztő vizuális élmény, hanghatások, óriási büdzséből megalkotott megaprodukciók vonzzák a nézőket a moziba.
„Nem vagyunk elégedetlenek" - kezdte a beszélgetést Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR igazgatója. A piacvezető szereplőnél ugyanis idén augusztusig több jegyet adtak el, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül például az augusztusi hónap volt kiemelkedő, ekkor 6 százalékos növekedést értek el. Buda Andrea szerint van egyfajta szezonalitás a mozilátogatási kedvet illetően.
Az első nyárias hétvégéken kiürülnek a termek, de - mint azt az augusztusi adat bizonyítja - a nyár derekára visszatérnek az emberek a mozitermekbe. Az iskolaszünet és a nyári szabadságolások miatt a legnagyobb bemutatókat is ekkorra időzítik a forgalmazók. Idén a legnagyobb premier a Jégkorszak 4. volt, az animációs filmre szeptemberig 550 ezren ültek be. Ez egy kiemelkedő eredmény a második helyezett Madagaszkár 3. (mintegy 400 ezer jegy), és a Bosszúállók (350 ezer néző) előtt. Azonban, ha abból indulunk ki, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi nézőszámot produkáló Avatar 1,5 millió embert ültetett le a vetítővászon elé, akkor már nem olyan kimagasló a Jégkorszak 4. eredménye sem.
A 20 mozit, 176 vetítőtermet üzemeltető cég PR vezetője szerint míg Budapesten premier érzékenyek a mozilátogatók, és a legnagyobb nézőszámot a bemutató hete hozza, addig vidéken nagyobb szerepe van a szájhagyománynak. A 2. héten ülnek be a legtöbben a moziba. Vidéken is vonzóak a nagy mozik: kiemelkedő a győri Cinema City látogatottsága. Ide még a határon túlról is érkeznek vendégek.
Az őszi-téli premierekről Buda Andrea azt mondta, hogy a James Bond, és az Alkonyat utolsó része még szépíteni fogja a számokat. A magyar filmek hiányát a mozióriásnál is érzik. A tüskevár október közepei bemutatójára külön roadshow-t szerveztek, hogy meghozzák a tanárok kedvét a diákokkal való közös mozi látogatásra.
A „download" vesztesei
„Nincs statisztika arra vonatkozóan, hogy mekkora mennyiségben töltenek le filmeket az internetről Magyarországon" - mondta Feldmájer Sándor. Annyit azért tudni lehet, hogy az aktív letöltők általában aktív mozijárók is egyben, árnyalta a képet. Ami biztos, hogy a letöltők száma nem változott az elmúlt 2-3 évben. Ugyanakkor a közepesnek ígérkező filmek miatt már nem mozdulnak ki az emberek otthonról, ezekre már nem hajlandóak költeni. Az ilyen produkcióknál megvárják, mire hozzá tudnak jutni az internetről ingyen, és nem foglalkoznak azzal, hogy ez illegális.
És ha már a törvényen kívüli eszközöknél tartunk, Feldmájer Sándor szerint csak a letöltési csatornák lezárásával, törvényi szigorral lehetne fellépni a letöltések ellen, „ám egyelőre erre nem látunk sikeres akciókat".
Mumus vagy nézővonzó technika?
Már megállapítottuk, hogy leginkább csak a nem mindennapi látvány miatt hajlandóak mozijegyet váltani az emberek. Ezt a véleményt a Cinema City marketingese is osztja. Buda Andrea szerint előremenekülés volt, hogy minden termüket digitalizálták, amelynek 100 ezer eurós költsége volt termenként. Ugyanakkor azzal, hogy az elmúlt néhány évben óriásit zuhant az LCD tévék, házimozik ára, az emberek hasonló élményt élhetnek át a lakásukban, mint a mozikban.
Ez pedig Feldmájer Sándor szerint biztos, hogy nem a jegyértékesítési mennyiség növekedésének irányába ható tényező. A 3D filmek töretlen népszerűségét is azzal magyarázza, hogy addig hajlandóak az ilyen produkciókért moziba menni az emberek, amíg ilyen térbeli élményhez nem tudnak olcsón és tömegesen otthon hozzájutni. Ugyanakkor úgy véli, hogy a most uralkodó 3d szemüveges megoldást fel kell váltania valamilyen kényelmesebb lehetőségnek.
Made in Hungary
A magyarországi mozipiacon nagy kiesést jelent, hogy az elmúlt 2 évben nem készült sok embert vonzó hazai alkotás. Feldmájer Sándor szerint utoljára az Üvegtigris 3. volt olyan film, amelyért szívesen bementek az emberek a moziba. Hangsúlyozta, hogy önmagában a magyarországi gyártás is tömegeket vonz be a vetítőtermekbe. Németországban, Franciaországban de még Lengyelországban is tarolnak a hazai készítésű filmek.
Mindemellett tartós, mély válságba kerültek a művészfilmek, és az Art mozik is. Ez ugyanis Feldmájer Sándor szerint egy olyan ága a filmiparnak, amelyet csak állami támogatással lehet életben tartani. Ebben a gazdasági helyzetben pedig talán nem kell hosszasan ragozni, hogy mennyi támogatást kapnak a művészfilmesek.