A minimumfeltételek érvényesítését már másodszor halasztották el. Az előző kormány által megfogalmazott elvárásokat - azok túlzott szigora miatt - a jelenlegi kabinet 2010-ben hatályon kívül helyezte. Az időközben újrafogalmazott, ám a korábbinál nem sokkal enyhébb rendelkezést az idén ősszel kellett volna érvényesíteni, ám a kórházigazgatók önbevallásakor kiderült, szinte minden intézmény súlyos gondokkal küzd. Általános az orvos- és szakápolóhiány, a műszerezettség pedig elavult vagy foghíjas.
A valós probléma igazából az - fogalmazott a szakember -, hogy a minimumfeltétel a teljes ellátási rendszer alapját képezi, ennek a rendeletnek az elemei megjelennek az elvégezhető kezelések előírásaiban, illetve finanszírozásában. A feltételek a betegellátás biztonsága miatt korlátlanul nem csökkenthetők, a kórházak hasonló hiányosságai miatt önmagában a kórházösszevonás is csak korlátozottan jelent megoldást. Friss forrás tehát mindenképpen kellene.
Legkorábban a jövő ősszel állhat össze a járó- és fekvőbeteg-ellátást egyaránt megújító, felülről irányított teljes rendszer. Ráadásul csak akkor - tette hozzá Sinkó Eszter -, ha a kórházaktól függetlenül működő szakrendelőket nem államosítják, az ugyanis minden átalakítási folyamatot lelassítana.
A jelenlegi helyzetben a legfontosabb az lenne, hogy a fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) segítse a kórházakat az alapfeladataik megbízható, folyamatos elvégzésében. Az irányító szervezetet újabb feladatokkal megterhelni most nem lenne szerencsés - vélekedett Sinkó. Még legalább egy esztendő szükséges ahhoz, hogy az intézmények össze tudják hangolni a működésüket. Ha viszont ezalatt további rendszerszintű változásokkal kellene szembesülni, akkor a folyamat hosszabb időt is igénybe vehet. A legnagyobb baj az - húzta alá Sinkó Eszter -, hogy a munkaerőhiány már nemcsak egyes kórházakat vagy területeket érint, hanem minden egyes gyógyítószakmát.