Az amerikai jegybank, a Federal Reserve legújabb mentőakciója, amelynek során havi 40 milliárd dollárt önt a piacokra, a gazdaság élénkítése érdekében megdobta az érdeklődést a feltörekvő országok állampapírjai iránt. A pénzbőségben a befektetők inkább a magasabb kockázatú, ám nagyobb hozammal kecsegtető befektetéseket keresik. A magyar államkötvények is jól járnak a megnövekedett kereslettel. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) statisztikái szerint idén augusztusban 181 milliárd forinttal, több mint 4700 milliárdra emelkedett a külföldi kézen lévő kötvények állománya. Ez az összes forintban kibocsátott papír 43 százaléka. A Fed szeptember közepi bejelentését követően tovább nőtt a kereslet a feltörekvő országok papírjai iránt. Ez jól látszik a magyar államkötvény-aukciókon is, az ÁKK csökkenő hozamszint mellett a tervezettnél folyamatosan több állampapírt ad el.

A JPMorgan amerikai befektetési bank kimutatásai szerint a dollárban kibocsátott feltörekvő országokbeli államkötvények hozama az idén átlagosan 14 százalék volt, az amerikai állampapíroké mindössze 2,4. Érthető tehát a kereslet megélénkülése.

A befektetési alapok tőkeáramlását követő EPFR Global intézet szerint a szeptember 19-ével véget ért héten 4,3 milliárd dollár áramlott a feltörekvő országok részvényeibe fektető alapokba. Az előző héten csupán 447 millió. Ez a Fed bejelentésének volt köszönhető. A feltörekvő országok kötvényalapjai 1,3 milliárd dollárral híztak. A kötvényalapokon belül a befektetők előnyben részesítették a helyi valutában kibocsátott papírokat vásárló intézményeket. Ez viszonylag ritkán fordul elő, az idén mindössze három ilyen hét volt. A Société Générale befektetési bank egy elemzése szerint térségünkben főleg a zloty és az orosz rubel profitálhat a tőkeáramlás megváltozott irányából. Különösen népszerűek lehetnek-lettek azok az országok, amelyek kivitelében a nyersanyagok meghatározó szerepet játszanak. Ilyen például tipikusan az orosz rubel vagy a mexikói peso.

A kép tehát nagyon rózsásnak látszik: a Fed bejelentette az élénkítést, és mindenhová, amit eddig elkerült a tőke, elkezdtek özönleni a befektetések. Ez azonban jócskán leegyszerűsítő megközelítés. Érdemes megnézni, hogy mi történt a Fed előző akciója során, és megvizsgálni a különbségeket. Akkor, 2010 augusztusában a tőkeáramlás számos országban felduzzasztotta az inflációt, s a jegybankok kamatemeléssel voltak kénytelenek védekezni. A magasabb kamat persze még inkább vonzóvá tette az adott országot. Akkoriban a legnépszerűbb befektetési stratégiák egyike volt az olcsó dollár és a magas feltörekvő piaci kamatlábak közötti haszon lehetőségének kiaknázása.

A helyzet azonban azóta nagyot változott, két szempontból is – állítják az Erste Bank elemzői. Egyrészt a feltörekvő országok gazdasági növekedésének üteme megtört, s ezzel párhuzamosan a külkereskedelem is visszavett a tempóból. Az adósságválság átgyűrűzött a reálgazdaságba, növekedési problémákat okozott. A feltörekvő országok GDP-je 2,3 százalékponttal volt 2010-ben magasabb, mint az idei és a jövő évre várt érték átlaga. Egyedül Afrika és az arab országok teljesítenek jobban.

Lehet sorolni a példákat. Malajzia kereskedelmi többlete júliusban 10 éves mélypontra esett, az indonéz külkereskedelmi egyenleg júniusban mínuszt mutatott, erre 2008, a pénzügyi válság kitörése óta nem volt példa. Hasonló volt a helyzet Brazíliában, ott 10 éve nem fordult elő, hogy ne legyen többlet az egyenlegben. A feltörekvő országok negyedéves átlagos kereskedelmi egyenlege 14,5 milliárd dollár többletet mutatott a Fed előző, 2010-es élénkítése során. Az idén az első fél évben ugyanez a mutató 30 milliárd dollárnál is nagyobb deficitet mutat.

A lanyha GDP-növekedés és a kereskedelem visszaesése kamatcsökkenésre ösztönözheti a feltörekvő országok jegybankjait. Kénytelenek valahogy élénkíteni a gazdasági bővülést. Ez nagy különbség a Fed előző akciója utáni helyzethez képest. A központi bankok kamatcsökkentő lehetőségei viszont korlátozottak. Világszerte fenyeget az élelmiszer- és az energiaárak megugrása. Ez limitálja a kamatcsökkentési mozgásteret.

Összefoglalva tehát a különbségeket az akkori és a mai helyzet között: ma gyengébb a gazdasági növekedés, a külkereskedelmi egyenleg romlik, volatilisebb az inflációs helyzet, és szűkebb a jegybankok mozgástere. Mindez óvatosabbá teheti a dolláralapon befektetőket. A Fed legújabb monetáris élénkítésének hatása sokkal limitáltabb lesz a feltörekvő országokban, így nálunk is, mint 2010-ben volt.