Mindent megtesz a gyógyszeripar, hogy Orbán Viktor kedvében járjon. A miniszterelnök egy hét alatt két új üzemet avathatott föl, amelyek több száz embernek adnak munkát, harmonizálva a kormány foglalkoztatáspolitikájával. Az Egis fejlesztőlaboratóriumának múlt heti átadása után (lásd a keretes cikkben) kedden a Teva gödöllői, steril készítményeket gyártó üzemében elismerő mondatok kíséretében vágta át a nemzetiszínű szalagot a kormányfő.


Az ágazatra a kormányzati vállveregetés a szavakon túl is ráférne, miután az elmúlt években folyamatosan nőttek a terhei. Az iparágat egyedülállóan magas, 20 százalékos – a társadalombiztosítás által támogatott készítmények forgalma után fizetendő – extra adó terheli. „A pénzintézetek csupán a töredékét fizetik ennek, s náluk a 2010-ben kivetett bankadót jövőre kivezeti a kormány. Jó lenne a gyógyszeriparnak is egy kis biztatás” – mondja Szabó László, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

Bár az ipar díjazza, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik egy részét leírhatják az extra adóból, e nélkül bajba is kerülne a költséges gyógyszerkutatás. Annál is inkább, mert a különadót megfejelték a minden egyes orvoslátogató után fizetendő évi 10 millió forintos díjjal, ami ágazati szinten mintegy ezer dolgozó elbocsátásával járt.

A Teva első embere reméli, hogy a kormány a méltán nemzetközi hírű hazai gyógyszeripar versenyképességének megtartása érdekében mielőbb összeilleszti az iparpolitikát a gyógyszertámogatás rendszerével. Szerinte nem tartható fenn tovább az a gyakorlat, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerköltségvetésének 22 százalékát költi csupán a Magyarországon gyártott készítmények ártámogatására, holott a betegek 39 százalékát itthoni orvosságokkal gyógyítják. „Pedig 60-80 százalékuk gyógyítható lenne az itthon gyártott készítményekkel” – állítja Szabó László. Elismeri ugyan a Magyarországon nem gyártott innovatív gyógyszerek importjának szükségességét, de nem ért egyet a hazai generikus – szabadalmi védettséget már nem élvező – készítmények és a padlóáron beszerzett ázsiai orvosságok versenyeztetésével.

KÁROS VAKLICIT
„Ésszerű szintig lehet és kell is takarékoskodnia az egészségpénztárnak, de ma már nincs tovább. Alaposan meg kellene nézni tehát, hogy már nincs több lyuk a nadrágszíjon” – fogalmaz a vezérigazgató. A jövőre tervezett 158 milliárd forintos gyógyszer-támogatási kassza reálértéken a 20 évvel ezelőtti szinttel azonos, miközben a gyógyszercégek különadója már az idei esztendő első hét hónapjában elérte az 57 milliárd forintot, a lakosság egészségi állapota pedig igen rossz.

Az egészségbiztosítási kassza szűkítésének biztos eszköze lett az egészségpénztár által időről időre meghirdetett vaklicit, amely olyan árzuhanással járt, ami miatt számos hazai készítmény kiesett a támogatott körből. A vállalatvezető kiemeli, hogy helyükre nemegyszer bizonytalan hátterű cégek ázsiai készítményei kerültek. Ma már a magyar gyógyszerárak a harmadik világbeli országok szintjén vannak, de a hazai gyártók a termelési költség alá nem vihetik le az árat. Az export miatt sem mehetnek egy bizonyos mérték alá, mert joggal várnák el a nyomott árat külföldön is, ami hazavágná az exportbevételeket. „Az egyik nagy magyarországi gyógyszergyár vezetőjeként aggódom a hazai gyógyszeriparért, orvosként pedig a magyar betegek ellátásáért” – jegyzi meg Szabó László.

Az aggodalom nem alaptalan, hiszen tavaly ősszel kifogyott egy nagyon fontos onkológiai készítmény, a külföldi gyártó limitált készleteiből ugyanis azok az országok kaptak, amelyek magasabb árat fizettek érte. A magyar hatóságok és gyógyszercégek közbenjárására nagy nehezen sikerült csak megoldani a problémát. Idén áprilisban pedig olaj- és rozsdamaradványt találtak egy olcsón beszerzett, importált generikus készítményben, amelyet aztán természetesen a hatóságok azonnal kivontak a forgalomból.

LEKÖRÖZÖTT MERCEDES
A nehézségek ellenére beruháznak, kutatnak és fejlesztenek a hazai cégek. A Teva világszínvonalú gödöllői üzemét az amerikai és európai gyógyszerhatóságok mellett a magyar is kiválónak minősítette. Az üzemben évi 
200 millió egység injekciós készítményt állítanak elő, többek között stratégiai fontosságú onkológiai készítményeket, hazai felhasználásra és exportra. A rugalmas gyártási technológiának köszönhetően, ha hirtelen hiány lenne valamely injekcióból vagy infúzióból, gyorsan át tudnak állni annak gyártására.

A 22 milliárdos beruházással 263 munkahelyet teremtettek, így a vállalat a már működő gödöllői, debreceni és sajóbábonyi gyárában, gyógyszer-nagykereskedelmi üzletágában és budapesti központjában összesen 3500 embernek ad munkát.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. közelmúltban a Figyelő Medicina konferenciáján bemutatott tanulmánya szerint a gyógyszerágazat két éve több mint 14 ezer embert foglalkoztat közvetlenül, beszállítói, partnerei révén pedig további 29 ezret (Lehúzott húzóágazat – Figyelő, 2012/36. szám). Ezzel az aránnyal számolva a Teva áttételesen 
10 ezer családnak ad megélhetést.

„Talán az is értékelhető, hogy a nálunk megtermelt profit soha nem kerül ki az országból, 10 év alatt 255 milliárd forintot ruháztunk be gyáregységeinkben, ez 15-20 százalékkal több, mint például a Mercedesé. 
S mivel az általunk gyártott orvosságok valamennyi terápiás területen alkalmazhatók, minden hetedik járó beteg Teva-termékkel gyógyul, a kórházakban pedig minden harmadik, de képesek lennénk javítani ezt az arányt” – mondja Szabó László.

Szabó László reméli, hogy a kormány mielőbb összeilleszti az iparpolitikát a gyógyszertámogatás rendszerével.

A hazai gyógyszeripar jellegénél fogva kiválóan képzett szakemberekkel dolgozik, a gazdaság leginnovatívabb és leginkább exportképes iparága, a hazai GDP 5 százalékát adja, amelynek négyötöde a Teva, Richter, Egis és Sanofi négyesnek köszönhető. Az ágazat adja az összes hazai ipari kutatás-fejlesztés közel felét, ezért is várják el, hogy nemzetgazdasági és társadalmi fontosságukhoz méltó módon kezeljék őket a döntéshozók.

SAJÁT KÉPZÉS
A gyógyítás mellett a vállalatok társadalmi felelősségvállalása sem elhanyagolható. A sport és a kultúra támogatása mellett a Teva például a Debreceni Tudományegyetemen a gyógyszergyártást és vegyészetet oktató kihelyezett tanszéket működtet. Segíti a szintén debreceni Erdey-Grúz Vegyipari Szakközépiskolát is, számos itt végzett diák dolgozik a cég helyi gyárában.


A vállalat nem is akar felhagyni ezekkel, de egyre kevesebbet tud e célokra fordítani. Gyakran kell nemet mondaniuk a különféle támogatást kérőknek, de Szabó László szerint nem tehetnek mást, mivel a jövő gyógyszergyártását megalapozó kutatás-fejlesztéssel és beruházásokkal nem lehet leállni.

Bővített az Egis is
Két új kutatás-fejlesztési célú beruházással bővítette az Egis Gyógyszergyár Nyrt., budapesti gyógyszerfejlesztő központját, amelyet a múlt héten avatott föl Orbán Viktor kormányfő. A hétmilliárdos költséggel felépült beruházás 226 millió forint kormányzati és 97 milliós európai uniós támogatást kapott, s 135 új alkalmazottnak ad munkát. A gyógyszerfejlesztő központok segítségével a cég több terméket tud rövidebb idő alatt forgalomba hozni. Emellett a vállalat számára stratégiai fontosságú biohasonló gyógyszerek – lejárt szabadalmi védettségű biológiai szerek másolatai – forgalmazásához szükséges vizsgálatok is elvégezhetők az új üzemben.