A margarin jót tesz a szívnek, a csokoládéban sok kalcium van, a gabonapehely vitaminokban gazdag – a csomagolások alapján a kisboltok néha jól felszerelt patika benyomását keltik. A tévéreklámokat és a címkéket látva pedig akár azt is hihetnénk, hogy az ételek jó része nem más, mint ízletes gyógyhatású készítmény. Persze kevesen fordítanak figyelmet az apró betűs részekre, amelyek alapján az összkép gyakran nagyon is negatív.

Ezt elégelte meg az Európai Unió, és az év végétől szigorú szabályozással gátat vet a túlkapásoknak. Az EU tagállamaiban eddig összesen 44 ezer szlogent találtak ki arra, hogy az élelmiszerek pozitív egészségügyi hatásait reklámozzák, az Európai Bizottság döntése szerint azonban ezekből december 14-től mindössze 222-t lehet használni. Emiatt többek közt az „immunerősítő” és a „szervezet védekező mechanizmusát segítő” kifejezések is eltűnnek a marketinges jelszavak közül.

IDŐBEN ÁTÁLLTAK
Az olyan nagy gyártók, mint a tavaly globálisan 19,3 milliárd eurós árbevételt elérő Danone, már meg is váltak a bejáratott frázisoktól. Korábban ehhez nem volt elég, hogy a francia cég magyar – tavaly 28,9 milliárd forintos árbevételű – leányvállalatát több ízben bírságolták meg alaptalan állításokért, ma már azonban jobbára csak az emésztés megkönnyítését ígéri. A bő két hónap múlva életbe lépő szabályozás megerősíti az olyan összetevők hirdetésének tilalmát is, amelyek gyógyító ereje nem bizonyított. Így például az állítólagos fogyasztó hatásáról elhíresült, egy időben a Norbi Update-termékeken is hirdetett L-karnitin is végleg eltűnhet a reklámokból.

„Fontos lépés az is, hogy már a tápanyagok ajánlott napi bevitelét is fel kell majd tüntetni a csomagoláson” – jegyzi meg Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője, aki részt vett a rendelet kidolgozásában. Nagy mennyiségben ugyanis még az amúgy hasznos tápanyagok is károsak lehetnek. A nehezen ürülő A-vitamin például, ha felhalmozódik, cserzett bőrt okoz.

A cukorkák közt is akadnak olyanok, amelyekből napi 2-3 szemnél nem szabadna többet enni. Magyarországon nem jellemző, de tőlünk nyugatra néhány üzletlánc emiatt az elvártnál is komolyabb óvintézkedéseket vezetett be. Angliában például az Aldi üzletlánc saját márkás termékeinél piros jelzést rak azokra az árukra, amelyekből csak kevés, és zöldet azokra, amelyekből napi szinten akár nagy mennyiséget is lehet fogyasztani. Bár a vásárlók körében ez népszerű lépésnek bizonyult, sok élelmiszer-feldolgozó ellenzi, hogy ez a gyakorlat általánossá váljon. Ám könnyen lehet, hogy a pozitív visszajelzések miatt egyre több üzletlánc nyúl hasonló eszközökhöz.

DISZNÓZSÍRBA VITAMINT
A további szigorításokra az OFE szakértője szerint mindenképp szükség van. Azokba az élelmiszerekbe ugyanis, amelyeknek magas a cukor- és a zsírtartalma, veszélyes vitamint tenni, mert azt a hamis képzetet keltik, hogy jótékonyan hatnak az egészségre. „Pedig hiába raknánk a disznózsírba D-vitamint, attól még ugyanolyan egészségtelen maradna” – hoz egy extrém példát Dömölki Lívia.

Az ehhez hasonló gyakorlat ellen már több fogyasztóvédelmi szervezet, így a német Foodwatch is felemelte a szavát. Arra hívták fel például a figyelmet, hogy a – tavaly 7,2 milliárd eurós forgalmat abszolváló – Ferrero könnyűnek tartott, „sok tejből és mézből készült” Kinder tejszelete valójában több kalóriát tartalmaz, mint egy csokis tejszíntortaszelet. De a 30-37 százalékos cukortartalmuk miatt a tavaly 100 milliárd eurós árbevételű Nestlé gabonapelyhei sem biztos, hogy a legjobb választásnak számítanak, ha a gyerekek reggeli étkeztetéséről van szó.

Bár a gyártó németországi igazgatója szerint ezek nem minősülnek édességnek. Sőt, mivel tejjel és gyümölcsökkel lehet fogyasztani, teljes értékű tápláléknak számítanak. A Foodwatch állásfoglalása szerint azonban ez olyan, mintha egészségesnek tartanánk egy koktélt, csak mert narancslé is akad benne.

KRITIKUS HANGOK
Ha ennek a gyakorlatnak nem is, de például a burkolt üzeneteknek már év végén megálljt parancsol az új rendelet. Korábban például müzliknél a címkéken szívformába rendeződő kalászok sugallták, hogy a zacskóban lévő növényi magvak jót tesznek a keringésnek és az érrendszernek. Ha nem tudják vizsgálatokkal igazolni, akkor év végéig ezeket a csomagolásokat is le kell cserélni.

Mivel a rendeletet májusban hozták meg, minden érintett cégnek fél év átmeneti időszaka van arra, hogy áthangolja marketingjét. Néhányan, például Cynthia Rousselot, az Európai Étrendkiegészítő-gyártók Szövetségének titkára pont emiatt támadja a rendeletet. Szerinte a csomagolások lecserélése túlzottan nagy terhet ró a szektor kis- és középvállalkozásaira, ezért a türelmi időszakot legalább még egy évvel meg kellett volna nyújtani.

Nem ő az egyetlen, aki kritikus hangot üt meg a szabályozás kapcsán. A májusi döntés előtt az Alliance for Natural Health International (Nemzetközi Szövetség a Természetes Egészségért) is tiltakozó kampányt szervezett a rendelet elfogadása ellen. Szerintük a szabályozás a nagy élelmiszer-ipari vállalatoknak kedvez, mivel csak nekik van pénzük, hogy az áruik pozitív egészségügyi hatásait embereken végzett kísérletekkel bizonyítsák. A szervezet szerint az EU döntése miatt a kisebb cégek egyre kevésbé keresik majd a lehetőséget, hogy a termékeiket egészségesebbé tegyék, sok helyen pedig az innováció is leáll. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a szövetségnek nemcsak tudósok, hanem természetes gyógyhatású készítményeket gyártó vállalatok is a tagjai, amelyeknek komoly anyagi hasznot jelentett volna, ha sikerül megtorpedózni a szabályozást.

Áttörésre várva
Ugyan a nagy gyártók már változtattak a gyakorlatukon, Magyarországon még nem lehet adatokkal alátámasztani a szabálysértések számának visszaesését. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a tisztánlátást nehezíti, hogy sok esetben átalakuló cégek állnak a kihágások mögött, és ez megakadályozza, hogy a számukról megbízható becslések készüljenek. A gyakorlat ráadásul azt mutatja, hogy a kisebb társaságokat a bírságok nem riasztják el a marketinges túlkapásoktól. A büntetés kiszabásánál az előző évben elért nettó árbevétel maximum 10 százalékából indulhat ki a hivatal. Az egy-két éve működő vállalkozásoknak azonban nincs olyan forgalmuk, amely alapja lehet egy elrettentő mértékű bírságnak. A rendelet életbelépése után azonban már nem csak a GVH járhat el ezekben az ügyekben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is új jogosítványokat kap, ennek köszönhetően a decemberi határidő után vizsgálhatja, betartják-e a cégek a rendeletet. Annak is utánanézhet, hogy a boltok polcaira kerülő élelmiszerek a feltüntetett gyógyhatású anyagokat valóban a jelölt arányban tartalmazzák-e. Szükség esetén bírságot is kiszabhat.Megbírságolt csodatea
A félrevezető marketingkampányok a súlyos betegeket tévesztik meg a legkönnyebben. Ők az átlagnál nyitottabbak az alternatív gyógymódokra, sokszor a rendkívül túlzó ígéreteket is hajlamosak elhinni. Jó példa erre a CoD tea, amely a tavalyi tiltásig nem kevesebbet állított magáról, mint hogy minden rákbetegségnél képes segíteni a gyógyulást. Mivel a gyártó mögött több mint másfél évtizedes múlt állt, és országos terjesztőhálózat alakult ki körülötte, a vásárlók okkal hihették, hogy az állítások akár igazak is lehetnek. A csodatea azonban úgy futott be óriási sikert, hogy nem tesztelték a hazai klinikák a dél-amerikai őserdőkből eredeztetett összetevőit, sem a tea hatását. A Gazdasági Versenyhivatal végül tavaly csapott le: a 36 millió forintos bírság mellett megtiltották, hogy a teakészítményt a rák ellenszerének tüntessék fel.