Hájas Róbert Sándor a győri Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnök-hallgatója volt még, amikor 2009-es nyári szakmai gyakorlatát a ráckevei HÉV vonalán töltötte. Ekkor jutott eszébe az ötlet, hogy a több évtizede megszokott zsebtelepes, 4,5 voltos izzóval működő, a vonatok indításához használt lámpákat jóval takarékosabb és jobban látható LED-es technológiára kellene cserélni. Önszorgalomból át is alakított néhány lámpát, ám ekkor még nem gondolt arra, hogy üzletileg is érdemes lenne ezzel foglalkozni. Jobban érdekelte a közlekedésszervezés, és mivel Székesfehérvár akkoriban vette tervbe a buszközlekedésének átalakítását, HRS-Traffic Kft. néven létrehozta projektcégét, hogy elindulhasson a közbeszerzésen. A tender nem hozott számára sikert, ám a megalakult cég költségeit valamiből finanszíroznia kellett. Ekkor merült fel benne komolyan a kézilámpák megtervezésének ötlete. Két barátjával – akik amellett, hogy az elektronikai tervezéshez és a szereléshez is értenek, szintén lelkes közlekedésbarátok – megtervezték és el is készítették a speciális vasúti előírásoknak megfelelő lámpákat, a kalauzok és a forgalmisták igényeire szabva.

Csak ezután keresték meg a MÁV-Start beszerzési osztályát azzal, hogy nem érdekelné-e őket a termék. Ritka szerencséjük volt, ugyanis éppen akkor zárult eredménytelenül a vasúttársaság egy beszerzési eljárása, amelyen jelzőberendezéseket próbáltak vásárolni. Így értesültek arról, hogy hamarosan új tendert írnak ki. Ezt az 1085 darabra szóló kiírást a HRS-Traffic meg is nyerte, és azóta már egy további tendert is elhoztak az állami vasúttól. A MÁV után idővel iparvasutakat üzemeltető cégeket is megkerestek, így ma már az ő lámpáikat használják az ISD Dunaferrnél, a Hajdúsági Iparművek területén található ipari parkban, de még a 4-es metróhoz is szállítanak eszközöket. A termék előnye teljesen egyértelmű, míg a MÁV 2011-ben a régi lámpák elemeire több tízmillió forintot költött, ez a LED-es lámpákkal negyedére csökkenthető. A HRS várhatóan októberben adja el az ötezredik lámpáját, ezt a Közlekedési Múzeumban helyezik el.

Megkereste a céget egy romániai és egy ukrajnai viszonteladó is, arra számítanak, hogy még az idén onnan is érkezhetnek megrendelések. A HRS emellett a Balkánon szeretne további megrendelőket találni. Az idén várhatóan 50 millió forint lesz a cég bevétele, a fejlesztéseket saját forrásból fedezik. Ez különösen az induláskor okozott nehézséget, hiszen ma Magyarországon kezdő vállalkozás csak borzasztóan nehezen juthat hitelhez. Elméletileg ugyan pont a HRS-Traffichoz hasonló cégeknek találták ki a Széchenyi-kártyát, amely a forgóeszköz-finanszírozást könnyítené meg, ám Hájas Róberték ezzel a lehetőséggel sem tudtak élni, mert a kártyát csak a legalább egy teljes lezárt üzleti évet maguk mögött tudó cégek kaphatják meg.

Nekik pedig pont az első hónapokban volt a legnagyobb szükség a likviditási problémáik áthidalására. Igen komoly feladat ezért a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának tartása, ami a növekedésnek is korlátokat szab. A fejlesztések azonban így is haladnak, újabban kocsivizsgálóknak készítenek LED-es lámpákat, többek között a Rail Cargo Hungaria részére. Tervezik, hogy a vasúti fényjelzők területén a lámpákon túl a szemaforok és a sorompók felszerelésével is bővítik tevékenységüket. Egy másik magyar, vasúti optikával foglalkozó céggel is tárgyalni kezdtek az együttműködésről, egy közös vállalkozást szeretnének létrehozni újabb világítási és optikai eszközök fejlesztésére, a nemzetközi piacokat is megcélozva.

Múlt és jövő
-Mennyi az eddig befektetett tőke?
-Nagyjából ötmillió forintba került a cég beindítása, ezt az egyetem melletti keresetemből s a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által indított, roma fiataloknak biztosított Expressz-ösztöndíjból teremtettem elő.
-Hol lesz a cég 3-5 év múlva?
-Ennyi idő alatt a teljes magyar vasúthálózatot el tudjuk látni kézilámpákkal, és más termékekkel is hasonló sikereket kívánunk elérni. Nemzetközi szinten is szeretnénk megjelenni, és a hazai piac vezető beszállítójává akarunk előlépni.