A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével a Pest megyét lefedő Közép-Magyarországi Régióban a szerzők is végeztek egy felmérést. Ennek kiértékelését, amelyet 430 válaszadó kkv alapján tettünk meg, olvashatják a következő oldalakon.

A 2011 nyarán kiküldött kérdőívekre a válaszadók közel háromnegyede mikrovállalkozásként válaszolt. Csak valamivel több mint ötöde tartozott a kisvállalkozási kategóriába és elenyésző (valamivel több mint 5 százalék) vett részt a felmérésben, mint középvállalkozás.

Felmérésünk következő eleme volt, hogy a kkv közül hány vállalkozásnak van exportbevétele és ezek közül maga az export jövedelem (mint a kkv-k nemzetköziesedésének egyik legfontosabb fokmérője) mekkora részarányt képvisel a bevételi oldalon.

MIKRO	72,56%
KIS VÁLL.	22,09%
KÖZEPES VÁLL.	5,35%

Ezek alapján elmondható, hogy a Közép-Magyarországi Régióban működő kkv közül - érdekes módon - a legnagyobb mértékben a kisvállalkozások rendelkeznek ilyen irányú külföldi kapcsolattal. Ugyanakkor az már nem meglepő, hogy az egy vállalkozásra jutó exportjövedelemi intenzitás, vagyis, hogy a teljes bevételi struktúrának mekkora arányát teszi ki az export a középvállalkozásoknál a legmagasabb. Összefoglalóan ezt a következő táblázat adja meg:

Az exportjövedelmek aránya a bevételi struktúrában (százalék)

	Az exportbevétellel (is) rendelkező vállalkozások aránya	Exportjövedelem aránya a teljes bevételi struktúrában
MIKRO	16,35 %	29,28 %
KIS VÁLL.	41,05 %	36,32 %
KÖZEPES VÁLL.	26,09 %	59,02 %

Egy másik kérdésünk alapján azt próbáltuk megvizsgálni, hogy összességében mekkora azoknak a vállalkozásoknak az aránya a Régióban, akik valamilyen módon képesek megjelenni a nemzetköziesedés folyamatában és hajlandóak is ezért tenni. Valamint természetesen amennyiben ilyen tevékenység megvalósult, akkor mekkora az ebből származó bevételi hányad. Mindez természetesen a nemzetgazdaságon belül, tehát Magyarországon belül értetendő, vagyis amikor a multinacionális vállalat helybe jön, és magyarországi jelenlétét igyekszik a magyar kkv szektor kihasználni.

A magyar kkv szektor beszállítói tevékenysége a multinacionális vállalatok irányába

	Azon vállalkozások aránya, akiknek van beszállítói tevékenysége	Ebből a tevékenységből származó bevétel nagysága
MIKRO	22,44 %	34,24 %
KIS VÁLL.	27,37 %	44,31 %
KÖZEPES VÁLL.	17,39 %	27,00 %

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a - feltehetően - legkedvezőbb magyarországi helyzetben lévő Pest megyei és fővárosi kkv alig több mint 20 százaléka bír bármilyen nemű nemzetköziesedést jelentő kapcsolattal (beleértve akár a franchiset vagy akár a nemzetközi együttműködést jelentő kutatás+fejlesztés tevékenységet is).

Magyarországon a piaci verseny egyértelműen erősödött hazánk 2004-es uniós csatlakozásával. Ennek - mint minden folyamatnak - van negatív és pozitív oldala is. Felmérésünkben arra is választ kerestünk, hogy a magyar kkv szektor versenyképességét milyen tényezők befolyásolták. A 7. táblázatból kitűnik, hogy messze magasan a válaszadók közül a „nem volt hatással" feleletet adták meg. Viszont az is igaz, hogy nincsen olyan kontrolcsoport, amelyik igazolná, hogy ezek nélkül a támogatások/változások nélkül most hol tartanánk. Összefoglalóan megjegyezhetjük, hogy a legtöbb változás kis mértékben segítette a magyar kkv szektort törekvéseiben.

A magyar kkv szektor versenyképességét befolyásoló tényezők a kkv-k megítélése szerint (százalék)

	Nagy	Kis	Nem volt hatással	Kis	Nagy
	mértékben segítették			Mértékben hátráltatták
Állami/uniós támogatások	9,3%	18,8%	61,2%	3,3%	7,5%
Széchenyi-kártya program	16,0%	16,0%	64,7%	1,0%	2,3%
Hazai piaci igények változása	6,2%	22,1%	15,4%	27,2%	29%
Nemzetközi / uniós piaci lehetőségek	5,2%	14,3%	67,5%	7,0%	6,0%
Verseny az itthon megjelent külföldi cégekkel	1,3%	2,8%	48,8%	24,8%	22,2%
Új technológiai fejlesztések	14,0%	28,4%	50,6%	4,4%	2,6%

Végül az vizsgáltuk meg, hogy milyen segítségre számítanak a kis- és közepes vállalkozások tevékenységük során. Összességében azt kaptuk, hogy a vállalkozásokhoz minél közelebbi szinten kívánják a problémáikat a döntéshozóknak felvetni és kezelni. Ez annyiban megfelelő is lehet, hogy a kkv-k a szubszidiaritás elvét próbálják - tudatosan vagy sem - követni. A felmérésünkre kapott válaszok alapján megállapítjuk, hogy a legnagyobb segítséget a kamaráktól és a Magyar Államtól várják el.

Milyen segítséget várnak el a magyar kkv-k? (százalék)

	Kereskedelmi és Iparkamara	Helyi / városi önkormányzat	Magyar Kormány	Európai Unió
A munkavállalók és a cégvezetés számára oktatás, továbbképzés biztosítása	81,3%	9,2%	24,4%	10,4%
Szaktanácsadás	83,6%	13,2%	18,0%	10,9%
Külföldi piacok feltárása és segítség nyújtása az ottani megjelenéshez	50,3%	7,9%	50,7%	38,4%
Belföldi piaci igények feltárása	67,8%	33,4%	33,1%	1,9%
Kamattámogatott hitel	9,3%	6,1%	89,1%	27,3%

5. JAVASLATAINK A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPESVÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESEDÉSÉT SEGÍTŐ HAZAI GAZDASÁGPOLITIKA FELÉ

Az utolsó részben a fentiek alapján a magyar kkv szektor számára megfogalmazott javaslatainkat kívánjuk bemutatni. A javaslatokat a cikkben bemutatottakkal összhangban a magyar kis és középvállalkozások fejlődése céljából tartjuk fontosnak.

1. KKV nemzetköziesedési stratégia megalkotása
2. Olyan külföldi tőkeberuházások vonzása az országba, melyek a hazai KKV szektort használják beszállítónak (közvetett export)
3. Partnerség a KKV érdekképviseletekkel
4. Oktatási program (helyi kamarák szervezésben a helyi felsőoktatási intézmények bevonásával)
5. A KKV-k nemzetköziesedését támogató intézmény megalakítása (EU-s jó gyakorlatra alapozva).