50 éves évforduló

A Rolling Stones fél évszázados jubileuma után újabb 50. évfordulót ünnepelhetnek a rockzene rajongói: október 5-én volt fél évszázada, hogy a Parlophone cég piacra dobta a Beatles első kislemezét. A Love Me Do (a B oldalon a PS I Love You) című koronggal indult világhódító útjára az akkor 22 éves John Lennon és 20 éves Paul McCartney által vezetett csapat.

A liverpooli "gombafejűek" házi szerzőpárosa hihetetlenül termékenynek bizonyult. John és Paul írta a Beatles valamennyi (szám szerint 21) kislemezének dalait. Az örök vetélytárs Rolling Stones első kislemezén két amerikai szám (egy Chuck Berry- és egy Willie Dixon szerzemény) szerepelt, ám a második kislemez A oldalára már egy Lennon-McCartney dalt, az I Wanna Be Your Mant tették.

A szigetországiak számára legkedvesebb Beatles-dalok sorában a Yesterday került a második, a Let it Be a harmadik helyre. Mindhárom dal Paul McCartney szerzeménye. A felmérésben 12 ezer ember nyilvánított véleményt. A Hey Jude a liverpooli együttes utolsó, Let it Be című lemezén szerepelt. Legutóbb a 2012-es londoni nyári olimpiai játékok megnyitóján csendült fel Paul McCartney előadásában.A legkedveltebb Beatles-dalok sorát az All You Need Is Love, az Eleanor Rigby, a Here Comes The Sun, a The Long And Winding Road, a She Loves You, az I Want To Hold Your Hand, valamint a Strawberry Fields Forever teszi teljessé.

Beatles vagy Stones

Az állandó rivalizálás nem gátolta meg a Beatles és a Stones alkalmi együttműködését, közös (stúdióbeli) zenélését. Amikor például egy londoni bíróság kábítószer-birtoklás és közbotrányokozás miatt 1967-ben elzárásra ítélte a Stones két tagját, az erre reakcióként komponált We Love You című Jagger-Richards dal felvételén Lennon és McCartney vokálozott.

A két liverpooli fiú a Beatles rövid, alig tízéves fennállása alatt futószalagon "gyártotta" a dalokat. Az 1963 és 1970 között megjelent 12 nagylemez mintegy 170 Lennon-McCartney-dalt tartalmaz, továbbá két tucatnyi szerzeményt a banda szólógitárosától, George Harrisontól. Ezt a teljesítményt már 1969 őszén azzal a megjegyzéssel honorálta a londoni The Observer zenekritikusa, Tony Palmer, hogy "Schubert óta Lennon és McCartney a zenetörténet legnagyobb dalszerzői".

A Beatlesben eleinte a klasszikus felállás (két gitár, basszusgitár, dob) viszonylag egyszerű hangszerelést kívánt a szerzőktől, idővel azonban bővült a hangszerek skálája. A Revolver című album (1966) egy-egy dalában már felhangzanak vonósok és fúvósok, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band-en (1967) már szimfonikus zenekar is megszólal. A dupla Fehér Albumon éppen úgy hallható nagyzenekar, mint zongora, csembaló, orgona, szaxofon, fuvola, rézfúvók és harangjáték.

Az őstehetség mellett a termékenység másik forrása a rivalizálás volt. Mint George Martin, a Beatles lemezeinek producere mesélte, ha a Lennon-McCartney páros egyik tagja kirukkolt egy új dallal, a másik így reagált: príma darab - lássuk, tudok-e még jobbat komponálni. "Együtt zseniális dalszerzők voltak, külön-külön csak nagyszerűek" - minősítette kettejük pályáját a 86 éves Martin.

1970 volt a szakítás éve

A Beatles 1970-ben - néhány hónappal az utolsó nagylemez, a Let It Be megjelenése után - felbomlott. Dalaik azonban változatlan népszerűségnek örvendenek szerte a világon. Amikor három évvel ezelőtt megjelent a "fab four" életművének digitális technikával újrakevert kiadása, a rajongók egyetlen új dalt sem hallhattak a CD-ken. Ennek dacára a nemzetközi slágerlistákon újabb Beatles-mánia lett úrrá: az amerikai Billboard tízes toplistájára napokon belül öt Lennon-McCartney szerzemény került fel. A kompakt kiadásból csak az Egyesült Államokban több mint egymillió példány kelt el egyetlen hét leforgása alatt.

Az együttes első hét nagylemeze az EMI konszernhez tartozó Parlophone kiadónál jelent meg. 1967 végén azonban a Beatles létrehozta saját lemezkiadó cégét, az Apple-t. Mint Paul magyarázta, céljuk annak kipuhatolása volt, "lehetséges-e a művészi szabadság kiteljesítése saját vállalkozáson belül, illetve szellemi termékek előállítása és értékesítése anélkül, hogy a háromszorosát kérnénk értük annak, amibe nekünk kerülnek". Nemes gondolat. Utólag azonban kiszivárgott, hogy az Apple vállalat elsődleges célja az adómegtakarítás volt. Első menedzserük, Brian Epstein halála után tanácsadóik azt ajánlották az együttesnek, hogy jövedelmüket ilyen formában fektessék be, elkerülendő az Angliában érvényes legmagasabb (90 százalékos) adókulcsot.

Az Apple idővel lemezkiadóból cégbirodalommá nőtte ki magát: könyvkiadó, filmtársaság, saját üzlethálózat bővítette a profilt. A vállalat hatalmas bevételeket produkált, néhány év múlva mégis pénzügyi csődbe jutott. Ennek okát Tony Bramwell, az Apple filmágazatának vezetője abban jelölte meg, hogy "két kézzel szórtuk ki a pénzt az ablakon". Egyedül a Lennon által technikai csodagyerekként tisztelt Alexis Mardas elektronikai ketyeréi (amelyek soha nem jutottak el a gyártási stádiumig) 300 ezer fontot (mai értékén ötmillió eurót) nyeltek el.

Még mindig nagy biznisz a Beatles

A pazarlásnak Allen Klein, a New Jerseyből érkezett új menedzser vetett véget, elbocsátva az Apple alkalmazottainak nagy részét. A cégbirodalom átalakult a négy zenész szerzői és előadói jogaival sáfárkodó társasággá. Bár az együttes már 42 éve nem létezik, életművük értéke folyamatosan emelkedik - ez is példátlan a zeneirodalomban.

Lennon és McCartney korán eladta részesedését abban a zeneműkiadóban, amely dalaik szerzői jogával rendelkezik. Michael Jackson nemcsak nagy tisztelője volt a Beatlesnek, de jó szimatú befektető is: 1985-ben alig 47 millió dollárért megvásárolta az ATV zeneműkiadót. 2006-ban anyagilag megszorult, így eladta a kiadó 50 százalékos tulajdonjogát. A céget akkor 500 millió dollárra taksálták - vagyis a Beatles-dalok értéke húsz év alatt a tízszeresére növekedett.

Az eladott hanghordozók számát tekintve máig rekorder a Beatles: a ranglista élén 250 millió darabbal állnak, jócskán megelőzve Elvis Presleyt (203 millió), Madonnát (159 millió), Michael Jacksont (156 millió) és Elton Johnt (154 millió).