Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy a 3 százalék alatti hiány tartása érdekében majdnem 400 milliárdos kiigazításai csomagot állítottak össze, amelynek részeként jövő évtől a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd fizetni a korábban tervezett 1 ezrelék helyett.

A Magyar Nemzeti Bank már évek óta szorgalmazza a készpénzforgalom visszaszorítását, szerintük ugyanis Magyarországon európai összehasonlításban meglehetősen magas a készpénzforgalom, és ha ez csökkenne, akkor fehéredhetne a gazdaság, valamint a növekedhetne a pénzforgalom hatékonysága is. Ha például Magyarországon az elektronikus tranzakciók aránya, azaz a készpénzforgalom leszorítása elérné az észak-európait, akkor évente 106 milliárd forint megtakarítással számolhatna a társadalom. Egy tavalyi MNB-felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84 százaléka készpénzben történt.

Az azonban kérdéses, hogy hogyan szedhet be az állam 30 milliárd forintot a tranzakciós illetékből, miután tavaly csak 6300 milliárd forintot vett fel a lakosság, ennek a három ezreléke pedig kevesebb mint 19 milliárd forint. A tranzakciós illeték bevezetése pedig - ha csak minimálisan is - de abba az irányba tereli a banki ügyfeleket, hogy minél ritkábban vegyenek fel pénzt és inkább a bankkártyájukat használják a vásárláskor.
A Napi Gazdaság információi szerint a különbség abból adódik, hogy a készpénzfelvételre vetnék ki a háromezrelékes illetékterhet, így nem csak a készpénzkiadó automaták után kivett pénz után kell többet fizetni, hanem a bankfiókokban történő készpénzfelvétel után is. A postai bankkártyás tranzakciók ugyanis hiába futnak pos-készüléken készpénzfelvételnek minősülnek. Ha ezt a verziót lépteti életbe a kormány, akkor illetéket kellene fizetni a valutafelvétel és a valutaváltás után is.

A készpénzforgalom magas aránya összefügg azzal is, hogy Magyarországon az elektronikus fizetést segítő infrastruktúra fejletlen. Ezt mutatja, hogy amíg az EU-ban átlagosan 17 ezer POS-terminál (kereskedelmi elfogadóhely) esik egymillió lakosra, addig Magyarországon 7 ezer. Csak abból 6 milliárd forintja lehetne az államnak, ha a nyugdíjakat - amelyek felét készpénzben viszi ki a postás - átutalással teljesítenék.
A tranzakciós illeték miatt azonban óriási szemléletváltás nem várható - hívta fel a figyelmet Suppan Gergely a Takarékban elemzője, aki szerint a gazdaság fehéredése is egészen minimális marad. Inkább csak abban az esetben lehet majd árnyalatnyit érzékelni a feketegazdaság visszaszorulását, ha összeadjuk a pénteken bejelentett intézkedések hatásait, így a pénztárgépek bekötését a NAV-hoz, az tehát adóhatóság erőteljesebb ellenőrzését, valamint a sertéságazatra bevezetett fordított áfát. Az elemző szerint az sem várható, hogy megugrik a kártyás tranzakciók száma.

A bankadó után már nem nyelik le a terheket a pénzintézetek

A bankadó terhe miatt a pénzintézetek valószínűleg nem nyelik le a megemelt tranzakciós illetékkel járó plusz költségeket, hanem áthárítják azt a lakosságra - vélik a Figyelő Onlinenak nyilatkozó szakértők.
Az legtöbb ügyfél azonban valószínűleg észre sem veszi majd, hogy többet kell fizetnie, miután a változás más banki termékekben jelentkezik majd. Erre a bankoknak számtalan eszközük lehet, megemelhetik a kártyadíjakat, vagy akár csökkenthetik a betétek kamatait. Ezek azonban annyira minimális változások lesznek, hogy szinte észrevehetetlenek maradnak.

A pénzintézetek egyik legnagyobb ügyfélcsalogató eszköze ugyanis a kedvező vagy az ingyenes bankkártyahasználat, így valószínűleg „megkímélik" az ügyfeleket az készpénzfelvételi díj bevezetésétől vagy emelésétől.

Fél százalék az államnak

Egy csekk feladásakor legrosszabb esetben az ügyfelek pénzének akár a fél százaléka is az államhoz kerülhet. A munkaadó ugyanis 0,1 százalékos adót fizet, amikor átutalja a fizetést, a készpénzfelvétel 0,3 százalékos adót jelent, míg a csekk feladása újabb 0,1 százalékot.