A politikus szerint a társadalom a lehetséges technológiai és biztonsági megoldásokba nem tud beleszólni, de arról joga van véleményt alkotni, hogy bizonyos típusú kockázatot vállal-e. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon ellentmondó felmérések vannak a nukleáris energia támogatottságáról. Jávor Benedek kitért arra is, hogy a paksi atomerőmű tervezett új blokkjainak beruházási költsége a magyar GDP 10 százalékára tehető; erre nincs saját forrás, így külső finanszírozásra van szükség, miközben Magyarország jelenleg csak drágán juthat kölcsönökhöz.

A megújuló energiáról szólva kijelentette, hogy erre a szektorra is jellemző az átláthatóság és kiszámíthatóság hiánya, hosszúra nyúlnak az engedélyezési eljárások, a megújuló energia új támogatási rendszerének bevezetése pedig csúszik. Az Ökopolisz Alapítvány és a Heinrich Böll Alapítvány prágai irodája által szervezett konferencián Mycle Schneider nemzetközi energetikai szaktanácsadó bemutatta a világ nukleárisenergia-iparát felmérő 2011-12-es jelentést. Ebből egyebek mellett az is kiderült, hogy az elmúlt húsz évben megállt az atomerőművek számának növekedése, és a trend a nukleáris kapacitások csökkenése felé mutat.

A reaktorok átlagéletkora 27 év, így folyamatosan szükségessé válik a jelenleg üzemelő blokkok leállítása, illetve megújítása. Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz, szén és villamosáram divíziójának vezetője előadásában egyebek mellett kitért arra is, hogy a következő 25 évben a világ villamos energia termelése jelentősen nőni fog, az atomenergia visszaszorítása viszont magasabb szén-dioxid kibocsátáshoz és magasabb energiaárakhoz vezet. Varró László szerint alapvetően téves az az elképzelés, hogy a megújuló energiaforrások kapacitásának növekedéséhez az atomenergiát vissza kell szorítani.