Lerakott első téglák

Vadonatúj falazórendszer
Halaska Gábor
2012-10-11 06:34
Egy magyar találmány iránt arab országokból is aktívan érdeklődnek, mivel alkalmazásával akár sivatagi homokból is olcsón lehet épületeket emelni.
Mondhatni Szombathelyi Imre építészmérnök főállású feltaláló. Már a rendszerváltás előtt a fejébe vette, hogy gyökeresen megújítja az építési megoldásokat, és az általa fejlesztett villámgyors, egyszerű építőelemekkel kisebb-nagyobb sikereket is aratott. A hazai építőipart sújtó cunami viszont az utóbbi években megakadályozta, hogy az ISB-nek nevezett technológia szélesebb körben elterjedjen. Ám ez sem szegte kedvét, és építésztársával, Duday Attilával közösen létrehozta a Bengineer House Kft.-t.

Kockázati tőke bevonásáról is tárgyaltak, de a két alapító túl szigorúnak találta a szabott feltételeket. „Egy új termék bevezetése rendkívül kockázatos dolog, a tőkét azonban olyan feltételekkel akarták adni, hogyha mégsem jönne össze az üzlet, a befektetett pénzüket vissza kellene valahogyan fizetnem. Ilyen szerződést én nem írok alá, így inkább saját erőből fejlesztettük tovább a termékvonalat” – mondja Szombathelyi Imre.

A szerény lehetőségek és az építőipari megrendelések elapadása ellenére a szabadalmi védettséggel is rendelkező ISB házépítő elemeket most újragondolták, továbbfejlesztették. A különleges, legószerű falazóelemek két vadonatúj generációját szinte a semmiből álmodták meg az elmúlt másfél évben.

Az alap persze adott volt, hiszen az új prototípusokat a korábbi munkák is ihlették, ám előállításuk, ha lehet, még egyszerűbb és még olcsóbb, mint a korábbi tégláké. A frissen fejlesztett két új termékvonal vályogot, illetve sivatagi homokot használ a falazóblokkok alapanyagául. „A házilag is előállítható, vályogból készülő elemekből akár többemeletes és földrengésbiztos házakat is lehet építeni” – mondja büszkén a feltaláló. Méghozzá úgy, hogy egy négyzetméternyi falfelület ára feleannyi lesz, mint ha hagyományos téglákból épült volna – ígéri Szombathelyi Imre.

A vályogot egy speciális öntőformába kell beledöngölni, majd a napon kiszárítani (ahogy csinálták ezt elődeink több száz esztendőn át), és már készen is van a téglát helyettesítő falazat alapeleme. Ám amíg a téglához közel 100 százalékos agyagtartalmú föld szükséges, a feltaláló szerint az ő elemeihez 30-40 százalékos is elegendő. Sőt, a házilagos készítés nemcsak olcsóbb, de jóval zöldebb is. A drága és környezetszennyező áruszállítás, illetve a gázzal fűtött téglakemencék munkája kiváltható. Az igazi innováció pedig az, hogy a vályogon belül (ahogy a korábbi megoldásokban is) üregek, rések vannak. Az elkészült vályogfalat másfél méterenként rakják, illetve be is vasalják, majd ezt a mennyiséget kiöntik folyékony betonnal. Ez aztán az elemek üreges részeiben megkötve olyan térhálót ad, amely még erős földrengésnek is ellenáll. Az elemekhez hasonló elven működő födémrendszer is tartozik.

Az agyagon kívül még az egyszerű sivatagi homok nagy része is felhasználható az új találmány másik variációjában. Szombathelyi Imre két további különleges anyaggal, egy granulátummal és egy titkos receptű kötőanyaggal is operál. Egy feltalálótársától licen-
cel egy olyan eljárást, amellyel a homokból fél-két centiméter átmérőjű, könnyű, de rendkívül szilárd gömböket lehet kemencében előállítani. Ezeket keverik homokhoz, gipszhez és a titkos adalékhoz, így áll össze a vályogrendszerhez hasonló építőelem. Ezt ugyanúgy bevasalják (szintén szabadalommal védett vasalási technológiával), majd kiöntik. A szilárdító anyag csak tizedét adja a falaknak, így olyan homoktéglák is készíthetők belőle, amelyek kétharmada a sivatagból nyerhető.

A megoldás iránt Algériából is érdeklődnek, ott 1,7 millió lakást épít a kormány, és több technológiát is versenyeztet. Igaz, a helyi minősítés is 20-30 millió forintba kerülne, ezért a feltaláló most éppen tőkéstársat keres. Ugyanakkor katari és szaúdi cégekkel is tárgyal a hasznosításról, főként a gyártástechnológia exportjáról.
Múlt és jövő
– Mennyit fektettek eddig a fejlesztésbe?
– Mintegy másfél év munkáját. A mintakészítés és a szabadalmi eljárás elindítása hozzávetőleg 15 millió forintba került.
– Hol lesz a cég néhány éven belül?
– Nemzetközi szinten ott szeretnénk lenni legalább egy-két – például arab – országban a gyártástechnológiával, és nagyobb, legalább több ezer épületet érintő projektekben részt venni.