Versenytorzító hatása van az üzleti korrupciónak, az állami korrupció viszont az egész országot károsítja - mondta Rétfalvi Bence közigazgatási államtitkár. A magyar korrupciós helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon a korrupció szintje a régiós országokhoz képest nem tér el jelentősen. A hazai adatokat ismertetve elmondta, hogy a gazdasági szereplők 63 százalék ítéli komoly problémának. A TÁRKI 2009-es vizsgálatát idézve kifejtette, hogy az európai átlaghoz képest a magyarok kevésbé bíznak a másikban, megengedőbb a normaszegésekkel szemben, valamint többen gondolják úgy, hogy tisztességes úton nem lehet érvényesülni.

A kormányzati intézkedéset említve kiemelte, hogy már minden előterjesztésnek kell lennie egy korrupciós hatásvizsgálatának. További lépés lesz a hivatásetikai kódex bevezetése, a Nemzeti Alaptantervba való beékelése a korrupcióellenes gondolatoknak, valamint a bejelentés-vedelmi renszer tényleges kiépítése.

Az üzleti szférának kell generálni a változást!

A konferencia kerekasztalbeszélgetéssel zárult, amelyen a résztvevők gyakorlati tapasztalatokról számoltak be. Zolnai György a GE-tag Budapest Bank etikus magatartásáról szólva kifejtette, hogy cégüknél bármilyen konfliktus helyzetben azonnal a vezetőhöz kerülnek az információk, aki dönteni tud. Bogsch Erik a Richter gyakorlatát elemezve azt mondta, hogy a GE-t vették mintának, amikor megírták a saját etikai kódexüket. Az etikai kódex az alap egy ilyen cégnél, ám a szankcionlálás nem a vállalat dolga, hanem a hatóságoké. Az orvosok külföldi utaztatását például semmilyen szankció nem követte és ez jól mutatja a hatóságok hozzáállását. A Frank Klausz a Telenor képviseletében azt mondta, hogy üdvözölnek mindenkit, aki a piacra lép, akár az állami szereplőt is. A gondjuk mindössze az volt, hogy milyen körülmények között lépett volna piacra az állami cég. Szerinte a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz az átláthatóság.

Zolnai György hangsúlyozta, hogy a felsővezetőknek nem elég, ha betartják a szabályokat, azt is el kell érniük, hogy az alattuk lévők is tiszták maradjanak.

Lippai Zsuszanna a Mercedes Complience vezetője szerint fontos, hogy a beszállítók is felvállalják azokat az értékeket, amelyeket a Mercedes képvisel.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az üzleti szféra sokat tehet a hazai korrupciós viszonyok megváltoztatása érdekében, és nem szabad az államra várni.

Az állam is felelős a körbetartozásokért

Kemény Péter az ÉVOSZ vezetőjeként az építőipar társadalmi helyzetéről szólva elmondta, hogy minden társadalomban következtetni lehet az építőipar állapotából, hogy milyen gazdasági helyzet várható. Az építőipari cégek a túlélésért küzdenek, s ilyen helyzetben mindig felerősödik a korrupció. Nagyjából 20-25 éve kerüli a társadalom és a politikai elit, hogy megoldják az építőipar helyzetét - hívta fel a figyelmet Kemény Péter, aki szerint gyakran olyan intézkedések születnek, amely nem a szakma kiemelkedését, hanem süllyedését idézik elő.

Hogyan lehet, hogy 400 milliárd a lánctartozás és ennek a 87 százalékát az önkormányzatok és az állam generálják - vetette fel, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan mindenki a lánctartozásról beszél. Az elmúlt másfél évtizedben nem a pénzben terjedő korrupció volt a jellemző, hanem "kölcsönös szívességek rendszere" jött létre. Egyértelműen állítható, hogy az elmúlt 5-8 évben megfordult ez a tendencia és már a készpénz a meghatározó korrupciós forma.

A korrupció nagy mértékét az indokolja az építőiparban, hogy nagyon kevés a megrendelés, ezeket mindenki magas áron akarja megszerezni, a hatóságok pedig hozzájárulnak ehhez az engedélyek kiadásával.

Ez ellen csak úgy lehetne fellépni, ha politikai és társadalmi akarat lenne rá, ha ellenőrizhetők lennének a projektek, egyértelműek lennének a jogszabályok és a végrehajtás, valamint ha a készpénzforgalom drasztikusan visszaesik. Kemény Péter szerint indokolatlanul sok vállalkozói lánc van Magyarországon, ezek 93 százaléka 1 fő (!) fizikai munkással rendelkezik. 100 fő feletti fizikai munkása csak a cégek 3 százalékánál van. Magyarországon ráadásul kifejezetten sértő, ha lakásfelújítás után számlát kérnek a vállalkozótól -tette hozzá.

Mit lehet tenni a korrupció ellen?

Nagy Zoltán a MÁV Complience szektor távozó vezetője az állami vállalatok korrupciós gyakorlatával kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen ügyek által okozott veszteségek mediánja 250 ezer dollár. Magyarországon az állami vállalatok árbevételenék 5 százalékával élnek vissza, ami nagyjából 72 milliárd forintos kárt jelent. Ez azonban csak egy nagyon óvatos becslés - tette hozzá.

A korrupciós veszélyek a privatizációnál, az üzletrészeladásnál, a közbszerzéseknél, valamint a szerződéseknél jelentkezett.

Két korrupciót különböztetett meg Nagy Zoltán, aki szerint a "normál" korrupció az, amikor cég dolgozója saját érdekeit nézi munkája során, míg a másik típus szerint a cégvezetés felett van még egy tulajdonosi kör, amely bizonyos döntéseket ráeröltet a vállalatra, amely már szinté ellentétes a cég érdekeivel.

A lehetséges eszközökről szólva azt mondta, hogy hatásos lehet az etikai kódex működtetése, az antitröszt szabályok betartása, az adatvédelem, valamint a közadatok nyilvánossága. Plusz kockázatot jelenthet az állami vállalatoknál, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait az állam nevezheti ki.

Milyen a fehérgalléros bűnöző?

Nick Kós a PwC Hungary könyvvizsgáló üzletágának vezetője "különleges" a magyar kultúra sajátossága az építőiparban, amit saját háza építésekor tapasztalt leginkább. Globális bűnügyi felmérésükből kiderül, hogy a korrupciós bűncselekmények típusa Magyarországon eltér a világon tapasztaltaktól, miután itt a korrupció legelterjedtebb.

A szervezetek az esetek több mint 50 százalékában felmentik az elkövetőt, ami nagyon sokat mond a magyarok kultúrájáról, s hogy milyen toleránsak vagyunk a korrupcióval kapcsolatban. 22 százalékban ráadásul semmi sem történik a megvesztegetéses ügyekben. Az ügyek több mint a felében azok az emberek, akik elkövették a csalást, továbbra is ott dolgoznak a cégnél. A cégek egyharmadánál semmilyen prevenciós intézkedés sem figyelhető meg.

A csalók személyiségéről szólva kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem perifériára szorult emberekről van szó, hanem kifejezetten népszerű, okos és barátságos emberek. Pszichológialig jó állapotban vannak, jól ismerik a törvényeket, kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkeznek.

Mennyit kell visszaforgatni?

Tóth István János az MTA tudományos főmunkatársa szerint a meglévők mellé új mutatók kellenek a korrupció méréséhez. A közbeszerzésekkel kapcsolatban azt vizsgálták, hogy sikeresebb-e egy olyan cég, amelyik soha nem indul és ezáltal nem nyer állami pénzt, vagy sem. Ez különösen azért lehet fontos, mert Magyarországon az OECD államok közül a negyedik ország, ha a közbeszerzések arányát vesszük figyelembe.

A korrupció megjelenése leginkább a közbeszerzések, az ellenőrzések, az engedélyek kiadásánál, az EU-s pénzek elosztásánál, valamint a törvényhozásnál érhető tetten - fogalmazott. Egy másik 300 cég megkérdezésével elkészített felmérés szerint nagyjából 10-15 százalékot kell visszaforgatni korrupciós megrendelés esetén.  

Azt is vizsgálták, hogy hány olyan közbeszerzés volt 2010 és 2011 között, ahol csak egyetlen befogadott pályázat volt. Az eredmény lesújtó, ebben az időszakban 40-45 százalék, ami azt jelenti, hogy úgy írták ki a pályázatot, hogy más nem tudott elindulni. Egy évvel később ez visszacsökkent 30 százalék körüli értékre, azonban még ez is roppant magas arány - fogalmazott. Ha azonban a közbeszerzés összegét vesszük figyelembe, akkor még lesújtóbb a helyzet, miután a pénzek 40-60 százaléka kerül úgy kiadásra, hogy csak egy pályázó volt.

Tóth István András arra is rámutatott, hogy a nyertes pályázatok gyakran még a honlap és email-címüket is elrejtik.

A közbeszerzéseknél van a legnagyobb veszély

Mit gondolnak, mennyire veszik figyelembe az állami szervekhez közeláálló gazdasági csoportok érdekeit a jogalkotásban? - tette fel a kérdést a TI egy cégeket megkérdező felmérésben, amelynek eredményeképpen egy 10-es skálán 7,4-et adak átlagosan a válaszadók. Korrupció által leginkább fertőzöttnek a közpénzekből folytatott beruházásokat említették a válaszadók, az engedélyezési eljárásokat, valamint a lobbytevékenységet. Legkevésbé a cégalapítást tekintették korrupció szempontjából kockázatosnak, ami Alexa Noémi szerint eredményként is értékelhető, miután az elmúlt években ezzel is sok gond volt.

Arra a felvetésre, hogy hogyan küzdenek a korrupció ellen, a cégek több mint 70 százaléka úgy felet, hogy vizsgálják az összeférhetetlenséget, több mint 80 százalék pedig úgy véli, a vállalatnál dolgozók tisztában vannak a cég értékeivel.

A kutatás szerint az üzleti életbe nagyon erősen beleavatkozik a politika, ám ennek kockázatát nem lehet kivédeni a cégeknél működő korrupcióellenes technikákkal. (etikai kódex, bejelentő vonal).

Érdekcsoportok fogságában

Alexa Noémi ismertetve a Transparency International legújabb korrupciós kutatásának eredményeit elmondta, hogy többféle módon mérték a korrupció szintjét, miután ennek rendkívül sok megjelenési formája van. A nemzeti integritás kutatás például azt vizsgálja, hogy az állami intézményrendszer mennyire képes kivédeni a korrupciós veszélyeket. Akkor működik jól egy állam, ha annak a különböző pillérei, a jogszabályokban és a gyakorlatban is megfelelően működnek.

A magyar eredmények alapján elmondható, hogy a legjobban teljesítő szervek a választási szervek és  törvényhozás volt, míg a legrosszabbul a pártok és az üzleti szektor. Utóbbiról szólva kifejtette, hogy nem azt jelenti, hogy minden üzletember korrupt, hanem az üzleti környezet, amely korrupt, elsősorban a pártok működése miatt.

A felmérés szerit a korrupciós kockázat - ahogyan négy évvel ezelőtt is - továbbra is magas a politikai elit és az üzleti élet összefonódása miatt. Meggyengült a fékek és ellensúlyos rendszere az ellenzék hiánya miatt, a független intézmények politikai befolyása miatt, valmaint az antikorrpupciós intézmény hiánya miatt.

A jogalkotás kiszámíthatatlan és nem átláthatóan működik az egyéni képviselői indítványok miatt, a társadalmi egyeztetés hiánya miatt. Statcapture alakult ki az országban, azaz a magyar állam egyes érdekcsoportok foglyává vált - mondta Alexa Noémi.

Jó befektetés becsületesnek lenni

Christopher Laska elmesélte, hogy sokan furának tekintették a Telenor magatartását Magyarországon, de ők továbbra is elkötelezettek a korrupciómentességet illetően. "Egyszerűen nem adunk senkinek sem csúszópénz. Pont." - mondta. A vezérigazgató szerint a korrupciómentesség hoszzútávon jó befektetésnek minősül a korrupciómentesség: a cégek kiépíthetik a jó hírnevüket, amelyet nagyon nehéz megszerezni, de nagyon könnyű elveszíteni. Teljesen mindegy, hogy honnan jön egy ember, külföldi vagy magyar, de a bizalom nagyon fontos tényező az üzleti életben, fogalmazott, hozzátéve, hogy a történelem viszont sajnos azt mutatja, hogy a rövid távú érdekek felülírják a hosszú távúkat. A Telenor vezetője egyben kijelentette, hogy üdvözölné, ha minél több cég követné a példájukat, és a tisztességesen működő vállalatok összefognának Magyarországon.


Mindenki nyugodtan aludt

Nyugodtan aludt, aki eljött ma erre a rendezvényre - mondta az első előadó Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója. Mint fogalmazott a Telenor tulajdonosa 53 százalékban a norvég állam, így a cégen is látni a hagyományos norvég korrupciómentességet.

Személyes véleménye szerint a transzparencia már túl nagy Norvégiában, miután ott már az is fent van az interneten, hogy mennyit keres a szomszéd.

Christopher Laska kifejtette, hogy az Európai Unión belül Lengyelországban és Magyarországon a legrosszabb korrupciós számok, pedig a transzparencia egyre jelentősebb szerephez jut majd a közeljövőben. A befektetőket ugyanis vonzza az etikus környezet, s a vásárlók is szvíesebben vásárolnak egy ilyen cégnél. Példaként a Warren Buffett-et említette, utalva a The Body Shop példájára, amelyet felvásárolt a L'Oreal.

A cég saját történetei közül kiemelte azt az esetet, amikor kiderült, hogy egy Bangladesben működő leányvállalat egyik alvállalkozója gyerekmunkást alkalmazott. Azóta az egész világon a Telenor minden alvállalkozója köteles vállalni és elfogadni a nagyon szigorú beszállítói működési normáinkat.