JÓ AZ IRÁNY
Az állatvédelmi törvény 1998-ban született, azt legutóbb tavaly módosították. Akkor került be egyebek mellett az ebadó néven ismertté vált ebrendészeti hozzájárulás is, amelyet az önkormányzat szed be, és kizárólag állatvédelmi célra fordíthat. „Ennek kapcsán elsősorban attól féltünk, hogy tömegesen teszik utcára a kutyákat és ha megtelnek a menhelyek, elszaporodnak a kényszeraltatások is. A jelek szerint szerencsére nem így lett" - mondta lapunknak Pálinkás Viktória, a Kutya-Segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány önkéntese.
A közelmúltban a témában született korábbi rendeleteket is módosították, egyetlen jogszabályban. A változások fokozatosan lépnek életbe, van, ami már augusztustól más elemek jövő januártól, megint mások csak 2016-tól.
A változások döntő többsége a négylábúakat, azon belül is a kutyákat érinti. 2013. január elsejétől tilos az ebek fülvágása, farok kurtítás is csak az állat hét napos koráig engedélyezett, valamint a kutya, macska és görény kölyköket nyolc hetes korukig kötelező az anyjuk mellett tartani. A tartós láncra kötés 2016-tól tilos, de addig is csak szigorú kritériumok mellett lehetséges: kistestű ebet 4 méternél, közepes termetűt 6 méternél, nagytestűt 8 méternél rövidebb eszközzel tilos megkötni, a tartási terület minimális nagysága pedig 10, 15, nagytestű kutya esetén 20 négyzetméter.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a számokban megadott kritériumok talán kissé túlzottak, hiszen az jogszabályban megszabott élettér olykor egy embernek sem adatik meg, a változások irányát mindenképpen üdvözli. „Hozzánk máris érkeznek bejelentések arról, ha egy-egy kutyát túlságosan szűkös helyen tartanak" - mondja.
NINCS VISSZATARTÓ ERŐ
Jövő januártól minden négy hónapnál idősebb kutyát egyrészt jelenteni kell az önkormányzatnál, másrészt chippel kell jelölni, amelyet egy országos adatbázisban rögzítenek. „Az új előírások betartásával nemcsak könnyebb megtalálni az elveszett ebeket, de az egész állomány átláthatóbbá válik, és remélhetőleg csökken a kóbor és veszett kutyák száma is" - nyilatkozta a Figyelőnek Pallós László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője. Több városban, például a Komárom-Esztergom megyei Oroszlányon, az eddig bejelentett kutyák esetén az önkormányzat állja a chip-beültetés költségét (3500 forint).
„Nem lehetünk ott minden háztartásban, hogy ellenőrizzünk, a bírságolás egyrészt bejelentés alapján történik, másrészt az állatorvosok például jövőre nem adhatnak oltást olyan kutyának, amelyik nincsen chippel ellátva" - szögezi le Pallós László.
Szilágyi István is üdvözli a változást, ám azt nehezményezi, hogy a szakmai testületek egyelőre nem támogatták azt a felvetésüket, hogy évente egyszer, a szaporodási ciklushoz igazodva az ivartalanítás legyen hatósági áras az év egy hónapjában, próbaképpen.
Módosult az állatvédelmi bírság alapösszege is: ötezerről 15 ezer forintra emelkedett. Jóllehet a büntetés a súlyosbító körülmények miatt akár többszázezer forintra is rúghat, elrettentő ereje vélhetőleg így is csekély. „Ennél még Bosznia-Hercegovinában vagy Szlovéniában is kategóriákkal súlyosabbak a tételek" - fűzi hozzá Pálinkás Viktória.
ÁLLATVÉDELMI ALAP
A szakmabeliek örömmel fogadják, hogy már nemcsak a jegyző, hanem a NÉBIH is eljárhat állatkínzás ügyében - hiszen kistelepülés esetében olykor a személyes összefonódás, vagy a rossz szomszédság okán nem tudta súlyán kezelni az ügyeket. Pálinkás Viktória ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatkínzás jelenleg nem minősül „eredmény-bűncselekménynek". Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak abban az esetben büntethető, ha a bántalmazás az állat számára maradandó egészségkárosodással vagy halállal járt. Önmagában a kínzás tehát, ha azt követően történetesen összeforr a szándékosan eltört végtag, nem minősül bűntettnek. Ráadásul, mint azt Szilágyi István hangsúlyozza: míg például az Egyesült Államokban 30 nap alatt lezárul egy állatok sérelmére elkövetett büntetőügy, addig itthon sok esetben még mindig éveket kell várni az ítéletre.
A szakember tapasztalata szerint külön gondot jelent, hogy nincs megfelelő számú menhely az állatok számára, így a megkezdett büntetőügyek időtartama alatt nincs hol tartani az állatokat Szilágyi István a szükséges anyagiak előteremtéséhez egy állatvédelmi alap felállítását szorgalmazza. Ebben forrásként lehetne támaszkodni például az állatvédelmi termékdíjra - ezt azok a hirdetők fizetnék, amelyek reklámjaikban állatokat szerepeltetnek. Az alap gondolata egyébiránt nem új keletű: azt hovatovább a rendszerváltás óta forszírozzák az állatvédők. Eleddig sikertelenül.
Kis drágák - avagy a kutya- és macskatartás főbb költségelemei
ÉTKEZÉS: 3-4000 forint/hó
PARAZITAMENTESÍTŐ OLTÁS: 5-8 ezer forint
IVARTALANÍTÁS: 10-50 ezer forint
SEBÉSZETI ELLÁTÁS: 50 ezer forinttól
KRÓNIKUS BETEGSÉG: 100 ezer forint/ év
VESZETTSÉG ELLENI OLTÁS: 3-4000 (egyszeri tétel)
EGÉSZSÉGÜGYI KEZDŐCSOMAG (ALAPOLTÁSOKKAL):
40 ezer forint
FEDEZTETÉS: 15-20 EZER
KOZMETIKA (fürdetés-szárítás-nyírás): 4000 forinttól
PANZIÓ: 3000 forint/nap
Forrás: Figyelő-gyűjtés