A Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontjából orosz Szojuz hordozórakétával indított műholdakkal négyre emelkedik a 30 műholdasra tervezett Galileo rendszer pályára állított elemeinek száma. Így mostantól tesztelhető a rendszer életképessége, ugyanis ez a minimálisan szükséges mennyiség ahhoz, hogy pontosan meghatározzák valaminek a pozícióját a Földön.

A magyar műhold Lisa lesz?

A rendszer műholdjai egy-egy uniós ország rajzpályázatán győztes gyermekek keresztnevét kapják, a mostani kettőt a cseh és a dán nyertes után Davidnak, illetve Sifnek hívják. Az első kettőt egy belga és egy bolgár gyermekről Thijsnek és Nataliának nevezték el. Januárban dőlt el, hogy a "magyar" műhold a Lisa nevet kapja majd, miután a magyarországi rajzpályázatot a 11 éves Kraaijvanger Lisa Viktória nyerte meg.

Az immár 20 milliárd eurós költségvetésűre becsült Galileo várhatóan az évtized végére lesz teljes egészében működőképes. Jövőre újabb hat, 2014-ben további négy műhold fellövését tervezik a rendszer keretében. Az első kettőt egy évvel ezelőtt állították pályára. A mostani volt egyébként a harmadik alkalom, hogy Szojuz típusú rakétát, amely először 1966-ban repült, az egykori Szovjetunión kívül eső bázisról indították. Az első ilyen feladat során a Szojuz a Galileo korábbi műholdjait repítette az űrbe.