Jelentős változást hoznak a kis- és közepes vállalkozások számára a jövő év elejétől életbe lépő új adózási formák, a kisadózók tételes adója (kata), és a kisvállalkozói adó (kisa). A Figyelő Online első körben a kata által nyújtott előnyöket, hátrányokat, és feltételeket járja körbe, mert a várakozások szerint a kisadózók tételes adózásának bevezetése mozgatja majd meg a jóval nagyobb vállalkozói tábort. Ezt a kijelentést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi kötelező regisztrációjának adataira alapozhatjuk, amelyről részletesen keretes írásunkban olvashat.

A vállalkozások kétharmada egyszemélyes A majdnem 600 ezer regisztrált adatainak feldolgozásából ugyanis kiderül, hogy a hazai vállalkozások 59 százaléka társas-, 41 százalékuk egyéni vállalkozás. Tízből kilenc vállalkozás nettó árbevétele nem éri el az évi százmillió forintot, s kicsivel több mint 1,5 százalékuk bonyolít 5 milliárdnál nagyobb forgalmat. Az MKIK összesítéséből azt is megtudhatjuk, hogy a magyar gazdaság meghatározó alapegysége mikro-, kis- és közepes vállalkozás (kkv), a regisztráltak csaknem kétharmada (64,87 százalék) egy fős vállalkozás, 30,78 százalékuknál a létszám 2-10 fő közötti és csupán a vállalkozások 0,17 százalékánál haladja meg a 250 főt a foglalkoztatottak száma. Az adatszolgáltatás az MKIK szerint megerősítette, hogy a gazdasági szervezetek döntően a hazai piacra dolgoznak, ugyanis a regisztrált vállalkozásoknak csak 5,38 százaléka folytat import tevékenységet, s 5,03 százalékuk számolt be export-tevékenységről.
De, mit is jelent valójában a kisadózók tételes adózása, kik és milyen feltételek mellett választhatják január elsejétől ezt a formát?

Igen lényeges szempont az egyszerű adminisztráció, hogy a kata-t választó vállalkozásnak csak bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Mindezt persze csak akkor teheti meg, ha éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, és legalább egy személyt kisadózóként jelent be főállásúként. A kata-t választhatják egyéni vállalkozók, betéti társaságok (bt), és közkereseti társaságok (kkt). Az üzletmenet vitele nagyon egyszerűen adminisztrálható, mindössze bevételi nyilvántartást szükséges vezetni, a kibocsátott számlákon viszont minden esetben kötelező feltüntetni a kisadózói státuszt.

Próbálják kiszűrni a színlelt foglalkoztatást

A kata kétségtelenül legnagyobb vonzereje a kisvállalkozások számára, hogy a havi bevételtől függetlenül - ami persze nem haladhatja meg az 500 ezer forintot - személyenként 50 ezer forint befizetésével letudható valamennyi közteher, vagyis a személyi jövedelemadó (szja), a társasági és osztalékadó (tao), az egészségügyi hozzájárulás (eho), és a szakképzési hozzájárulás is, de tartalmazza az egészségbiztosítási és nyugdíj járulékot is. Amennyiben a vállalkozásban valaki részállású munkavállaló, úgy utána nem 50, hanem csak 25 ezer forintot kell befizetni havonta. Az eddig felsoroltakon kívül még egy kötelezettsége van a kata-t választó vállalkozásnak, az iparűzési adó lerovása, melynek átalány összege 50 ezer forint éves viszonylatban.

Sok múlik majd azon, hogy az adóhatóság mennyire ellenőrzi majd a katásokat

A sok-sok kedvezőnek tekinthető feltétel mellé ugyanakkor egy jelentős korlátot is beépítettek a törvényhozók, nevezetesen, hogy a tételes kisadózó egy-egy partnere felé nem bocsáthat ki összességében egymillió forintnál nagyobb számlát, ellenkező esetben 40 százalékos büntető adót kell kifizetnie az adóhatóságnak. Ezt a szabályt azért építették be a törvénybe, hogy gátat vessenek a színlelt munkaszerződések elfedésének, hiszen már minimálbér esetén is kisebb közterhet kell befizetni a kata alapján, mint „rendes" foglalkoztatás esetén. Tevékenységi kör szerint további korlátozás, hogy nem választhatják a tételes adózást biztosítási ügynökök, brókerek, de olyanok sem, akik saját tulajdonú vagy bérelt ingatlant üzemeltetnek, adnak bérbe.

Annyi az eva-nak?

Tömegesen választhatják a kisadózók tételes adózását azok az egyéni vállalkozók, akik alanyi áfamentességet vállalnak, közöttük is az evások - mondta a Figyelő Online-nak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke -, de azok a betéti társaságok is, amelyeknek csak egy személyes közreműködő tagjuk van, hiszen havonta 50+4 ezer forinttal lényegében minden közheteher-befizetésüknek eleget tesznek. Ugyanakkor ez nem jelenti azt - vélekedett az elnök -, hogy mindenki számára kedvező lenne a kata, hiszen akik nagy anyagköltséggel, sokféle szolgáltatás igénybevételével dolgoznak, azoknak továbbra is előnyösebb lehet, ha költségeiket leírhatják bevételeikből. Így például korántsem biztos, hogy az adóelkerülők között gyakran emlegetett fodrászok, víz- vagy gázszerelők kata-zni fognak, mivel sok esetben drága készítményekkel, eszközökkel, berendezésekkel dolgoznak, üzlethelyiséget bérelnek, üzemeltetnek, fizetnek a használt energiáért - sorolta.

Kérdéses, hogy fehéríti-e a gazdaságot

Éppen ezért, Zara László kételkedik abban, hogy az új adónem érdemben fehéríteni fogja a gazdaságot, növeli a legális foglalkoztatást, ahogy az a törvényalkotó szándéka. Nem hiszi, hogy szilárdítaná a nyugatadási fegyelmet, megváltoztatná a vállalkozók mentalitását. Persze kérdés - teszi hozzá az elnök -, hogy az adóhatóság mennyire, és milyen rendszerességgel ellenőrzi majd ezt a kört, vagy éppen úgy véli, hogy a folyamatos és biztonsággal kalkulálható tételes befizetésekkel letudta ezt a feladatát.

Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint Zara László túlságosan szakmai szemüvegen keresztül vizsgálja a várható fejleményeket. Bár mérget nem venne rá, de abban mindenképpen bízik a főtitkár, az egyszerűsített adózási rend, a viszonylag alacsonynak tekinthető befizetési kötelezettség arra fogja ösztönözni a vállalkozások egy körét, hogy legalizálják tevékenységüket, például az iparosokat, fodrászokat, taxisokat - említett néhány foglalkozást. „A becsület mindig megér 50 ezer forintot" - fogalmazott. Egy jelenleg saját lakásában, bejelentés nélkül, feketén ügyfeleket fogadó fodrász, vagy a saját pincéjében fusizó műszerész Dávid Ferenc szerint mérlegelni fogja, hogy ilyen feltételek mellett inkább bejelenti magát az adóhivatalnak.

Zara László, az egyesület elnöke úgy gondolja, hogy a kata bevezetésével nem fognak nőni az állam adóbevételei, sőt költségvetési oldalról akár rosszabbul is járhat az állam, emiatt némileg érthetetlen is az új szabályozás, kiegészítve azzal, hogy korábban még - a konstrukcióhoz hasonló - eva felszámolásán is komolyan gondolkodott az Orbán-kormány. Mindezeket mérlegre téve, Zara László úgy véli, inkább politikai, mint gazdasági döntés született, talán azzal a céllal, hogy a kétségtelenül adminisztrációs könnyítésekkel kedvezzenek egy körnek, még ha az például a költségvetés szempontjából nem is nevezhető racionálisnak.

Így számol az NGM A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint jövőre visszaesik az eva-s vállalkozások száma. A csökkenés abból adódik, hogy a tárca várakozásai szerint a 6 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező evás vállalkozók túlnyomó többsége jövőre a kisadózók tételes adóját fogja választani - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára korábban az MTI-nek. A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából származó bevételek emelkedésével - tette hozzá a helyettes államtitkár.