Lassul a világgazdaság
Habár még mindig éveken át tartó kiigazító munka van hátra, az euró övezetnek az utóbbi két évben sikerült jelentős előrelépést elérnie a strukturális reformok terén, aminek hatása jelenleg elsősorban a peremgazdaságok folyó fizetési mérleghiányának szűkülésében mutatkozik meg. Az EKB már eddig is jelentős likviditással segített, hogy simítsa átmenetet a peremgazdaságokból történő dinamikus tőkekivonás jellemezte helyzetben, és ez év szeptember 6-án egy még ambiciózusabb részletes tervet jelentett be, amely kötvénypiaci intervenciós program keretében az eddigi EKB-intervencióknál is jobb eséllyel fogja védelmezni a szuverén kötvénypiacokat a periféria szélsőséges eseményeinek kockázatával szemben.
Németországban és a feltörekvő piacokon világszerte megfigyelhetőek a lassulás jelei, és az ezek által kiváltott növekvő bizonytalanság hatása a globális növekedés ütemében érhető tetten. A KKE-térségen belül jelenleg leginkább a növekedés lassulása és esetenként a recesszió okoz fejtörést a politikai döntéshozóknak. „A fenti tényezők összessége késztetett bennünket arra, hogy lerontsuk a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) tartozó országok ez évi illetve jövő évi növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzésünket, hogy ezen keresztül is érzékeltessük: a gazdasági aktivitás fellendülése fokozatos lesz" - jelentette ki Gilian Edgeworth, az UniCredit vezető EEMEA (kelet-európai, közel-keleti és afrikai térség) közgazdásza. „Ezért a 2012. és 2013. évi előrejelzésünket 0,1, illetve 0,3 százalékponttal -0,5, illetve +0,3 százalékra csökkentettük. Várakozásaink szerint az idei negyedik negyedév jelenti majd a ciklus mélypontját; ezután a GDP-növekedés a jövő év folyamán negyedévről negyedévre fokozatosan fog visszatérni a rendes kerékvágásba. Az USA esetében 2,1, illetve 2,3 százalékos növekedést prognosztizálunk." Bár az elmúlt négy negyedév a KKE-régióban évtizedes viszonylatban a legalacsonyabb növekedési mutatókkal jellemzett időszakot jelenti, a 2,1, illetve 3,5 százalékos GDP-bővülési rátával rendelkező régió még így is az EMU-ba tartozó országok 2012. és 2013. évi adatainál lényegesen jobb eredményt mondhat magáénak.
Ipar és portfólió befektetések
A gyenge külső kereslet az iparra is kedvezőtlenül hat. Ez élesen eltér a 2011-ben tapasztalt helyzettől, amikor az ipar komoly mértékben járult hozzá az általános GDP-növekedéshez. A júliusi ipari termelési adatok szerény javulást jeleztek, azonban ennek fenntarthatósága továbbra is megkérdőjelezhető. Augusztusban az ipari termelésre vonatkozó Beszerzési Menedzser Index (BMI) adatok továbbra is gyengélkedtek, míg a globális előrejelzések alapján feltételezhető, hogy 2013-ban fokozatosan elindul a fellendülés. Az ipari ágazat gyengélkedése sokszor a mérsékelt vásárlóerőnek tudható be, ami viszont a pesszimistább várakozásokra, az gyenge munkaerőpiacokra és a kívánatosnál lassabb hitelbővülésre vezethető vissza.
A gyenge munkaerőpiacoknak kulcsszerepe van a várakozásoktól elmaradó fogyasztási trendek alakulásában, mivel a magasabb infláció és az alacsony bérnövekedés kombinációja korlátozza a vásárlóerőt. A külső kereslet meggyőző talpra állása nélkül pedig marad a foglalkoztatásra és a bérszínvonalra vonatkozó kilátások bizonytalansága, ami a kisebb méretű országokat érzékenyebben érinti, mint az ilyen hatásoknak jobban ellenálló nagyobb nemzetgazdaságokat.
Jó hír viszont, hogy a régió továbbra is jelentős mértékű portfólió-befektetéseket vonz. Mindez a tágabb globális feltörekvő piaci trendbe illeszkedik, amely - természeténél fogva - nagyrészt strukturális jelleggel bír. A feltörekvő piacok kumulatív forrásbeáramlása a 2008-ig tartó 5 éves időszakban 20 milliárd dollárt tett ki, majd 2009-től ezt csaknem 80 milliárd dollár további befektetés követte. A 2012 I. negyedévi KKE-adatok tanúsága szerint a régió teljes tőkeáramlása összességében negatív maradt, azonban az idevonzott portfólió befektetések 14,7 milliárd eurót tettek, amely a 2011. évi teljes forrásbeáramlással egyenlő. A II. negyedévi adatokkal is rendelkező országok forrásáramlása továbbra is pozitív, habár némi gyengülést mutat az I. negyedévhez képest.
Halogatják a fiskális konszolidációt
A nem túl lendületes növekedési környezet miatt az új költségvetés tervezési időszakba lépő országoknak most alacsonyabb GDP-növekedési ütemmel kell számolniuk annál, mint amelyre az előző év azonos időszakában terveiket alapozták.
Év eleje óta a fiskális pozíciók romlása csupán néhány országra korlátozódott, annak ellenére, hogy a ténylegesen elért növekedés mértéke gyakran elmarad a régió országai által eredetileg remélt szinttől. Még a gyenge növekedést felmutató országok, pl. Horvátország és a Cseh Köztársaság is képesek voltak lefaragni a költségvetési hiányt. A múlt év végén a KKE-régióban 46 százalék volt az államadóság GDP-hez mért aránya, míg a FÁK országok esetében ez az arány 13 százalékot ért el.
Ami a fiskális politika, mint a gazdaságélénkítést szolgáló eszköz lehetőségét illeti, a jelek szerint ebben Oroszország és Kazahsztán rendelkezik a legszélesebb mozgástérrel, majd Törökország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország következik a sorban. Már észlelhetőek annak az első jelei, hogy egyes országok halogatják a fiskális konszolidációs tervek gyakorlati megvalósítását. Sajnálatos módon a régió számos komolyabban eladósodott országa esetében az ilyen anticiklikus fiskális politika nem lehetséges. Magyarországnak, Ukrajnának, Szerbiának, Horvátországnak és Szlovéniának folytatnia kell a megszorításokat.
A globális növekedés továbbra is tartogat lehetőségeket a KKE-országok számára
Nemcsak a kormányok, hanem a központi bankok is elkötelezettek a válságból való kilábalás elősegítése mellett, ezt azonban megnehezíti az állandó inflációs nyomás. Különösen meglepő, hogy a régió országaiban (Románia kivételével) az infláció még egy ilyen lanyha növekedés által jellemzett időszakban is magasabb a megcélzottnál.
Versenyképesek a foglalkoztatás költségei
Jelenleg a növekedésen van a hangsúly, de az utóbbi hónapokban az infláció késleltetett enyhülése volt megfigyelhető. Azonban ezzel együtt is számos ok látszik az optimizmusra. „A KKE-országoknak aktívan tenniük kell annak érdekében, hogy maximálisan a maguk javára tudják fordítani a globális növekedésben rejlő lehetőségeket" - hívta fel a figyelmet Gianni Franco Papa, az UniCredit közép- és kelet-európai divíziójának vezetője, majd így folytatja: "A munkatermelékenység, a költségszint és a versenyképesség szempontjából sok reménysugarat látok régió szerte." Habár az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok munkatermelékenység-növekedési üteme a válság óta lelassult, az esetek túlnyomó részében még így is jelentősen kedvezőbb Németország hasonló mutatójánál.
A foglalkoztatási költségek még így is versenyképesek, ami alól csak Szlovénia képez továbbra is kivételt. Ebben a környezetben az Európai Monetáris Unió országaihoz hasonlóan a KKE-országoknak is folytatniuk kell azoknak az intézkedéseknek a meghozatalát, amelyekkel javítani tudják a fenntartható közép-, illetve hosszú távú növekedés esélyét, még akkor is, ha ez a növekedési ütem jóval elmarad a 2008. IV. negyedév előtti mértéktől - olvasható az elemzésben.