Az alapítók egyike, a Londonban élő Nagy György - aki elsősorban logisztikai profilú vállalkozást üzemeltet Nagy-Britanniában - az MTI-nek Londonban elmondta: a kamara - hivatalos nevén Hungarian-British Chamber of Commerce (HBCC) - létrehozását az is indokolta, hogy a brit piacon aktív országok zöme az elmúlt húsz évben már bejegyzett Nagy-Britanniában működő, szakosodott, az adott ország kétoldalú gazdasági kapcsolatainak előmozdítására hivatott, kamarai formát öltő szervezeteket.Az üzletember megemlítette, hogy a tágabb közép- és kelet-európai térség országai közül Csehországnak, Lengyelországnak és Grúziának is van ilyen kamarája Nagy-Britanniában.

Nagy György elmondta: amikor a magyar szervezet létrehozásának folyamata az év elején elkezdődött, az elképzelést pártoló magyar vállalkozók először egy üzleti klub alapításának gondolatával foglalkoztak. Ez az ötlet fejlődött a beszélgetések során a magyar-brit kereskedelmi kamara hivatalos nagy-britanniai bejegyeztetéséig, amely a múlt héten megtörtént.A magyar üzletember közölte: az alapítók novemberben tervezik elindítani tagtoborzó kampányukat. Olyan nagy és közepes magyar vállalatokat szeretnének megnyerni, amelyek aktívak a brit piacon, és hasonlóképp olyan brit cégeket is, amelyek érdekeltek a magyarországi befektetésekben és az általános magyarországi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.A szervezet már munkakapcsolatban van a Magyarországon működő brit kamarával, és lesznek közös kezdeményezésű programok.Az új magyar kamara emellett jó kapcsolatokat ápol a londoni magyar nagykövetséggel és a gazdasági diplomatákkal.Az írásba foglalt feladatterv szerint a szervezet sokrétű szolgáltatási kört kínál, a tanácsadáson, találkozók, társadalmi rendezvények szervezésén át a kommunikáció segítéséig és a tárgyalások megszervezéséig.

Az MTI kérdésére, hogy hány vállalat csatlakozásával számolnak, Nagy György kijelentette: reményei szerint a kamarába jelentkező cégek száma egy év alatt eléri a 80-100-at.Arra kérdésre, hogy lesz-e kamarai tagdíj, az üzletember igennel válaszolt, mondván: a szervezetet "valamiből működtetni kell". A tagdíj mértéke és struktúrája egyelőre átgondolás alatt van - tette hozzá. Elmondta: az eddigi előkészítő és bejegyzési tevékenység költségeit a kezdeményezők maguk fedezték, ám a hosszú távú működtetéshez mindenképpen szükséges egy költségvetés, amelyet minden hasonló szervezet tagdíjakból szed össze.