A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben, ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár - mondta Matolcsy. A jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni. A nemzetgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő.
 |
Az újabb kiigazításra azért van szükség, mert az Európai Bizottság októberi levelében jelezte, hogy a magyar kormány által bejelentett egyenlegjavító intézkedések kétharmadát tudja figyelembe venni, így 2013-ban 3,7-3,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár - mondta Matolcsy György kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A miniszter bejelentette: a kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - megragadta a lehetőséget, és többletintézkedésekről döntött, hogy az EB szerint is teljesíthető legyen a 2,7-százalékos hiánycél. A tájékoztatón a miniszter azt is jelezte, hogy a jövő évi növekedési prognózist 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a kormány.
Matolcsy szerint a kormány olyan lépéseket tett, amelyek "fájdalmasak", de Magyarországnak ezeket meg kell tennie, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Leszögezte: a kormány semmilyen módon nem tett olyan megszorító intézkedést, így nem csökkentette a nyugdíjakat vagy , a közszféra béreit, amelyet "hagyományosan kérni szoktak ezek a szervezetek". Elmondta: amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió - a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után - átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált. A tárcavezető úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra - tette hozzá.
Rögtön reagált a forintGyengülni kezdett a forint a bankközi devizapiacon szerdán délelőtt 10 óra után, az eurót 278,97 forinton jegyezték, a reggeli 278,07 forint és a kedd esti 277,59 forint után.
Az MTI-nek devizapiaci kereskedők azt mondták: a gyengülés összefügg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett újabb megszorító intézkedésekkel. A többi között nem felezik meg a bankadót jövőre, a banki tranzakciós illetéket pedig duplájára emelik; a kereskedők szerint a befektetők ezekre a hírekre reagálnak. A dollárt 212,75 forinton jegyezték szerdán délelőtt 10 óra után, míg reggel 212,45 forinton, kedden este pedig 211,90 forinton állt a jegyzése. A svájci frank árfolyama 230,43 forint volt délelőtt, a reggeli 229,86 forinttal, illetve a kedd esti 229,62 forinttal szemben. A japán jen 2,7008 forinton állt délelőtt, a reggeli 2,6998 és a kedd esti 2,6861 forintos árfolyamot követően.
A tőzsde is megsínyli
Csökkenésnek indult a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe szerda délelőtt, miután a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési kiigazítás hatására az OTP árfolyama esni kezdett.
A bankrészvény valamivel 11 óra előtt 3,80 százalékos mínuszban, 4.224 forinton állt, de a blue chipek közül mindegyik árfolyama csökkent, csak a Richter tartotta magát. A Mol árfolyama 0,80 százalékkal volt a keddi záró értéke alatt. A BUX 1,49 százalékos értékvesztést szenvedett el, 19.120,96 ponton állt a bejelentéseket követően egy órával.
A bankszövetség megdöbbent
A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.
A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozza, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.
MNB: a növekedés ellenében hat a csomag
Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes - válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya az MTI kérdésére. A jegybankelnök egy nappal korábbi előadásában elengedhetetlennek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsításához a hitelezés helyreállítását, amelynek egyik feltétele szavai szerint az állam és a bankrendszer kiegyezése, együttműködése. Emlékeztettek arra is: a monetáris tanács a bankadóval kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkenti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását is. Hozzátették: a jegybank november 5-én megjelenő Stabilitási és a decemberi Inflációs jelentése foglalkozik majd részletesen a szerdán bejelentett intézkedések pénzügyi közvetítő rendszerre és a makrogazdaságra gyakorolt hatásaival.
Az elemzők túlzott mértékűnek tartják a csomagotNyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez. A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak.
Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta. Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány. A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.
Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte. Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra. Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.
Török Zoltán szerint a kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, de az kétséges, hogy a várt teljes összeg befolyik majd a büdzsébe. A Raiffeisen Bank vezető elemzője ezt a pénzintézet budapesti sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve: az október eleji, illetve a most bejelentett intézkedések révén a 3 százalék alatti államháztartási deficit elérhető, így az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és Magyarország megkaphatja a kohéziós alap forrásait.
Az OTP elemzői szerint a szerdán bejelentett intézkedések, amelyek közül több unortodox megoldás (így például a bankadó teljes meghagyása, a pénzügyi tranzakciós díj megemelése) vélhetően rontja az üzleti környezetet, jövőre a beruházások tovább mérséklődhetnek és az intézkedések gyengítik az ország növekedési potenciálját.Az OTP elemzői emiatt a korábbi növekedési prognózisukat, amely jövő évre 0,8 százalékot vetített előre, levitték 0,1-0,2 százalékra, míg szerintük a GDP-arányos államháztartási deficit 2,8 százalék lesz, ami alatta marad az Európai Bizottság által megkövetelt 3 százaléknak.
Londoni elemzők: a bevételek reálisak, a növekedési várakozás túlzó
Reálisak a magyar kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések bevételi céljai, a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés azonban még mindig derűlátó, és a növekedést potenciálisan korlátozó elemek esetleg feszültséget kelthetnek az IMF-hez fűződő viszonyban - vélekedtek az intézkedéscsomag bejelentése után londoni elemzők.
A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása - a magyar közfinanszírozási kockázat fő piaci mérőszáma - szerdán újabb mélypontra süllyedt a londoni piacon, jelezve a szuverén magyar törlesztéskockázat piaci megítélésének folytatódó javulását.
A kiigazítási intézkedések szerdai bejelentése után a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték: véleményük szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére biztató jele annak, hogy a magyar kormány nem akarja, hogy elakadjanak az IMF/EU-tárgyalások.
Szakszervezetek: a cafeteria adójánek emelése valójában jövedelemcsökkentés
A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme. Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.
A kedvezményes körbe tartozó cafetéria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.
Pataky Péter pozitívan vélekedett viszont az egyedi számlaellenőrzés összeghatárának leszállításáról, véleménye szerint ez gazdaságfehérítő lépés, amit támogatni tud a szakszervezet. Az MSZOSZ elnöke szerint ugyanakkor az, hogy a bankadót a korábbi tervekkel ellentétben nem felezik meg jövőre, kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét, és ez nem segít a gazdaságot.
Munkaadók:már nem éri meg a cafeteria
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.Mostanra egyértelművé vált, hogy a kormány feláldozta a magyar gazdaság versenyképességét, növekedési pályáját a 3 százalék alatti hiány oltárán - jelentette ki Dávid Ferenc, aki szerint a csomag következményeként tovább esik vissza a banki hitelezési affinitás is, és fokozódik az országgal szembeni bizalmi válság.
Az előző után csupán 10 nappal bejelentett újabb megszorító csomaggal a kormány erkölcsileg teljesen hitelét vesztette a vállalkozói szféra szemében - értékelte. Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is. A közműadó bevezetése pedig - folytatta - azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet. Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni vagy lazítani kellene rajta. A cafetériával kapcsolatos változások - vagyis hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő - jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos.
Sem az IMF, sem a Bizottság nem véleményezi a csomagot
Az Európai Bizottság szóvivője az MTI kérdésére jelezte, hogy a napokban a tagállamok által bejelentett költségvetési és pénzügyi intézkedéseket nem kommentálják, mindegyiket értékelik és a november 7-én megjelenő, őszi prognózisban értékelik.
Matolcsy György megjegyzésére, miszerint a "fájdalmas, de nem megszorító" intézkedésekre azért van szükség, mert Brüsszel nem hisz a magyar értékelésben és további lépéseket vár el, Simon O'Connor mindössze annyit mondott, hogy a bizottság Magyarországtól és minden tagállamtól azt várja el, hogy eleget tegyen vállalásainak a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban.
Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodájának vezetője is azt közölte az MTI-vel, hogy egyelőre nem kommentálják a bejelentett intézkedéseket. A két héttel ezelőtt bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító programon túl, további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött szerdán a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.