A Gallup felmérése szerint az előző évhez képest idén Cipruson, Spanyolországban és Franciaországban esett leginkább az életszínvonal. Igaz, egy maroknyi országban (Bulgáriában, Romániában, Litvániában és Portugáliában) nőtt a jólét, európai viszonylatban azonban még mindig ezekben a tagállamokban a legalacsonyabb a „gyarapodók" aránya.

A Gallup-felmérés három kategóriába sorolta a válaszadókat aszerint, hogy miképpen értékelték aktuális, illetve jövőbeli életszínvonalukat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Ez alapján az EU állampolgárainak átlagosan 37%-a a „gyarapodókhoz" tartozik, míg a többség a „küszködő" (57%) vagy a „szenvedő" (10%) kategóriába került.

A felmérésből kiderül, hogy az Európai Unión belül régiónként is óriási különbségek figyelhetők meg. Északon a többség „gyarapodónak", délen és keleten inkább „küszködőnek" vagy „szenvedőnek" vallja magát. Az észak- és nyugat-európai jóléti államok - erős gazdaságuknak köszönhetően - továbbra is a gyarapodók közé tartoznak, hiszen egyrészt kevéssé volt rájuk hatással a 2008-as gazdasági visszaesés, másrészt gyorsabban talpra tudták állítani gazdaságukat.

Eltérő képet mutat az életszínvonal-értékelés azokban az országokban, amelyeket súlyosan érintett a válság, és amelyek nem voltak kellőképpen felkészülve arra, hogy kiállják a globális pénzügyi válság következményeinek próbáját. Bulgáriában (37%), Magyarországon (32%), Romániában (27%) és Görögországban (26%) a legmagasabb a „szenvedők" aránya.

A Gallup felmérése szerint az életszínvonal Görögországban és Spanyolországban romlott a legtöbbet 2008 óta. A meghatározott időszakban mindkét ország esetében 30%-kal esett a „gyarapodók" aránya. Írországban, Olaszországban és Finnországban is jelentős visszaesés történt ugyanebben a kategóriában.

Azok az országok, amelyekben nagyfokú életminőség-romlás volt tapasztalható, rendkívül bizonytalan helyzetben vannak. Az állampolgárok személyes jól(l)éte ugyanis nagymértékben befolyásolja a társadalmi stabilitást, és a vezetők számára is fontos mutató a társadalom állapotáról - elsősorban az Európai Unió vezetőinek számára, akiknek továbbra is nehéz gazdasági feltételekkel kell megbirkózniuk.