Újabb szeletet akar kiharapni az állam a bankok forrásaiból. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ugyanis bejelentette, hogy devizakötvényt bocsát ki belföldön. Ezt a magyar törvények alapján végzik, ami azért fontos, mert így például amerikai intézményi befektetők nem vásárolhatnak belőle. Külföldi magánszemélyek és magyar intézmények azonban igen. A megcélzott kör a hazai lakosság, az állam a magánszemélyek eurómegtakarításait vagy azok egy részét óhajtja elcsaklizni. Ehhez meglehetősen attraktív konstrukciót dolgozott ki az adósságkezelő. A kötvény az eurózóna inflációját követi, arra tesz rá 2,5 százalékos prémiumot. Jelenleg ez 5 százalék körüli kamattal kecsegtet. A 3 éves futamidő alatt azonban az eurózóna inflációja csökkenhet, így az elérhető átlagkamat is mérséklődhet. Az ÁKK első körben 200 millió eurót, körülbelül 60 milliárd forintot szeretne bevonni így, ám ha gyorsan fogy a papír, kész arra, hogy újabbakat bocsásson ki. Nem kizárt egy külföldiek számára végrehajtott zártkörű kibocsátás sem.

FOGYÓBAN A TARTALÉK
Az új eurókötvény iránti kereslet sokkal nagyobb lehet a kormányzati várakozásoknál, s ez még kényelmesebbé teheti a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodástól láthatóan ódzkodó, ám hivatalosan nem visszakozó kormányzati pozíciót. Ha bejön a belföldi devizakötvény, még 2013-ban is kihúzhatjuk az IMF nélkül – állítja a Citigroup egy elemzése. A lakossági bankok jelenleg az euróbetétekre 2-3 százalékos hozamot kínálnak. A magyar háztartások tulajdonában nagyjából 3,5 milliárd euró, 1000 milliárd forint körüli deviza van. Kifejezetten erős lehet a külföldi érdeklődés is, hiszen a papír vonzó hozamot kínál, ráadásul az inflációhoz kötött kamatozású. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve újra kinyitotta a pénzcsapokat. A likviditás bőséges, és helyet keres magának akár olyan kockázatosabb instrumentumokban is, mint a magyar államkötvények. A pénzbőség inflációs hatásaitól tartó befektetőknek kecsegtető lehet egy ilyen típusú indexált papír.



A Citigroup számításai szerint a kormány adósságtörlesztésre használható likvid készpénztartaléka 2013 második negyedévében kiapadhat, ha a forintállamkötvények kibocsátása a jelenlegi tempóban folytatódik. Logikus és szükséges lépés a devizaalapú adósságlevelek belföldi piacra dobása, miután egy külföldi értékesítést IMF-megállapodás nélkül nem tolerálnának a befektetők.

Az állam devizaadósságának törlesztése forintpapírokon keresztül egyben a jegybanki devizatartalékot is csökkenti. Az állam a jegybanktól kénytelen megvásárolni a szükséges devizát. A tartalék csökkenése pénzügyi stabilitási problémákhoz vezethet. Mindennek alapján elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy az ÁKK 20 százalékkal megemeli a forintkibocsátást, és a devizakötvények piacra dobásával 4 milliárd eurót von be. Ennek első lépése lehet a most beharangozott 200 milliós eurókötvény.

A devizabetétek elszipkázása a bankoktól tovább rontja a pénzintézetek jövedelmezőségét. A bankok a fennálló devizahitelek törlesztéséhez szükséges külföldi fizetőeszközt többnyire devizacsere, swapügyletek keretében szerzik be. Ezek állománya 10-12 milliárd euró. A saját devizabetétek elapadásával a bankrendszer több külföldi forrást kénytelen bevonni, devizát kényszerül vásárolni, drágulnak tehát a forrásköltségek. Így gyengülhet a forint árfolyama is.

FÜRÖDTEK A PÉNZBEN
Az első csapást a bankok belföldi forrásaira a lakossági forintállampapírok kibocsátása mérte. Októberben a háztartásoknak szánt papírokból már több mint 350 milliárd forintnyit adtak el. A lakosságnál lévő állomány megközelítette az 1000 milliárd forintot. A probléma a pénzügyi válság kitörését megelőző időszakban gyökerezik. A pénzintézetek fürödtek a pénzben, boldog-boldogtalannak hiteleztek. A hitel-betét hányados 2008-ban 190 százalék volt. A válságot követő bizalmatlanság nyomán ez év tavaszra 130 százalék közelébe csökkent a ráta. A hitelezési tevékenység visszafogása mellett azonban szükség van a betétek növelésére is. Az állam és a bankok így versenyhelyzetbe kerültek. Mindkettő a magyar lakosság megtakarításaira hajt. Az állam azért, hogy el tudja kerülni a kényes politikai áldozatokkal járó IMF-hitelt, a bankok pedig azért, mert valahogy muszáj csökkenteniük külföldi kitettségüket.

Beszóltak a hitelminősítők
A Standard and Poor’s hitelminősítő közölte, az IMF-megállapodás megkötése fontos feltétele annak, hogy Magyarország besorolása javuljon. Nagyjából egy időben ezzel egy másik ügynökség, a Fitch is hasonlóan nyilatkozott. A két hitelminősítő nyilatkozata határozott válasznak tekinthető Varga Mihály IMF-tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszter egy október eleji nyilatkozatára. Ő akkor úgy vélekedett, itt az ideje, hogy javítsanak Magyarország adósságának besorolásán. A magyar adósság jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél bóvli kategóriájú, vagyis befektetésre nem ajánlott.