Az előbbiek 2006–07 táján, az első okostelefonok érkezésével kezdtek kihalni, és az elmúlt pár évben a PND-k is teret veszítenek. Ráadásul utóbbiak már térképpel együtt 15-20 ezer forintért megkaphatók, így az e téren elérhető profit már csak a nagynevű hardvergyártóknak (Garmin, TomTom és társaik) biztosíthat piacot. De őket is fenyegeti a filléres konkurencia, és végeredményben minek venne valaki külön GPS-készüléket, amikor az okostelefonon már ott van, illetve egyre több autóba kerül be gyárilag a navigáció?
 |
A GPS-szel szerelt okostelefon a nyugat-európai polgárok felének ott lapul a zsebében. A becslések szerint a 2009-es 47 millió után 2011-ben 40 millió alá esett a világszerte eladott PND-k száma, az idén pedig további 10 százalékos csökkenésre számít az ágazat, és a trend 2013-ban is folytatódhat.
A részben hazai tulajdonosok birtokolta NNG-nél ezeket a folyamatokat idejében, 4-5 éve felismerték, és ajánlataikkal megcélozták a nagy autógyárakat. Azaz tudatosan kezdtek a lakossági piacra összpontosító vállalatból az üzleti partnereknek szállító társasággá válni, miközben tőkebevonás is szóba került (Közös Navigáció – Figyelő, 2011/1. szám). Ez utóbbira végül nem volt szükség, elegendőnek bizonyultak a belső erőforrások.
„Senki nem hitte el nekünk, hogy világszinten kis cégként be tudunk törni erre a szigorúan szabályozott, a navigációs szoftveriparban megszokottnál jóval komótosabb termékváltásokkal jellemezhető ágazatba. Mára azonban megcsináltuk: a tíz legnagyobb darabszámban fogyó autómárkából hétben a mi szoftverünkkel megy a navigáció, és összesen már 25-tel van beszállítói megállapodásunk” – büszkélkedik Balogh Péter. (A cég referenciáiról bővebben a keretes cikkben olvashat.) Az NNG egyik alapítója 2007-től dolgozik az egyik ügyvezetőként, tavaly óta pedig vezérigazgatóként a mára nagyvállalati méretűre duzzadt szoftvercégnél. Az év végére 400 fősre bővülő – most 380 munkatársat számláló – NNG Kft. alkalmazottainak 80 százaléka szoftverfejlesztéssel foglalkozik.
A váltás további előnye, hogy az autógyártók garantáltan jogtiszta szoftvereket telepítenek, míg a PND-kre gyakran kerülnek kalózverziók. Még akkor is, ha ennek időnként igen drasztikusak a következményei: előfordult, hogy egy teherautó azért szorult a fővárosban a Ferihegyi út magasságkorlátozó kapuja alá, mert feltört, ráadásul személyautókra szabott navigációs programot használt, amely persze nem jelezte, hogy akadály jön. Nyugat-európai országokban pedig esetenként azért büntetnek meg fuvarozókat, mert olyan helyen fordulnak meg – az előbbihez hasonló okokból –, ahol csak személyautóval szabadna.
A stratégia működőképességét a számok is alátámasztják: a következő három évben az NNG-nél összesen 20 millió licenc eladásával számolnak, ennek nagy része az autóiparnak köszönhető. Így ma már a cég üzleti tevékenysége 80 százalékban ehhez a szegmenshez kötődik. Ez év első felében az árbevétel 46, míg a bruttó árrés 76 százalékkal növekedett. Utóbbi mutatónál az egész évre nézve 60 százalékos növekedést vár Balogh Péter.
Hasonló mértékű volt, illetve lehet majd az árbevétel emelkedése is, csakhogy abban a mutatóban a térképcégeknek továbbutalt bevételek is benne vannak, amelyeket csak továbbszámláz a cég. A navigációs megoldásoknak ugyanis három fő részük van: a hardver, a szoftver és a térképadatok. Az utóbbiakat az NNG is vásárolja, így a teljes árbevételre nézve torzítanak a nyereségességi mutatók.
A nagy lehetőség azonban adott, mivel az autós navigációk fogyasztói ára 3000-ről 400 euróra esett, így sokszor már szériatartozék a magasabb felszereltségű alsó, alsó középkategóriás modelleken is. Az NNG számára pedig ez az igazi lehetőség, hiszen a szoftverlicenc díját darabra kapja, így ha sok millió kocsiba építik be a navigációs eszközt, akkor a bevételek sokkal jobban nőnek, mint a fejlesztési, implementációs kiadások.
Technológiai szempontból további előny, hogy az autóba épített berendezés sokkalta pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé. Például a kerekek fordulatszámát figyelve GPS-jelek nélkül is pontosan tudja a navigációs számítógép, hol jár a kocsi. Így mondjuk egy alagútban, mélygarázsban vagy betonházak közt is egészen pontos lesz a helymeghatározás. Ennek köszönhetően akár arra is figyelmeztetheti a navigáció a sofőrt, ha egy alagútban lévő kanyarba túl nagy sebességgel próbál belehajtani.
Ki mit árul?
A finn Nokia tulajdonában van az egyik legismertebb térképadatokat kínáló vállalat, a Navteq, amely azt állítja magáról, hogy a kocsik 80 százalékában az ő térképe fut. Akkor hogyan lehet, hogy az NNG 25 autómárkával szerződött, és 10 nagy márkából hétben NNG-szoftver működik? Úgy, hogy a Nokia-Navteq az NNG egyik nagy partnere. Ez a cég ugyanis a térképadatokat, az NNG pedig a navigációs szoftvert szállítja. Ez a két komponens kerül olyan nagy gyártók fejegységeibe – nagy képernyő és elektronika a kocsik középkonzolján –, mint például az Alpine, a Blaupunkt, a Clarion, a Harman vagy az LG. Ezek a cégek is sokszor úgynevezett fehér címkés (white label) beszállítók, hiszen az autógyártók szeretik saját nevük alatt piacra vinni ezeket. A 25 márka többtucatnyi navigációja így teljesen máshogyan jelenhet meg, mégis alattuk az NNG navigációs szoftvere fut. A cég nyilvános referenciái között nincs is túl sok autógyártó, de azért megtalálható ott a Volkswagen és a teherautóiról ismert Iveco.