A dohánytermesztésben dolgozók 90 százaléka szakképzetlen, 70 százalékuk nő, mintegy 50 százalékuk roma, ezért is nagy jelentőségű ez a gazdálkodási ág a hátrányos helyzetű térségekben - mondta a szakember.
A Madosz elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy a dohánytermesztés rendkívül munkaigényes, főként kézimunkát igényel. Egy hektár megművelésére éves átlagban 1200-1300 munkaórát kell fordítani. A termelők tavaly mintegy 390 forintért tudtak értékesíteni egy kilogramm dohányt, ez az idén várhatóan 10 százalékkal kevesebb, 350-360 forint lesz kilónként.
Bényei Illés hangsúlyozta, hogy a dohánytermesztés támogatásának fennmaradása az unió új költségvetési ciklusában, 2014-et követően is fontos, elsősorban a foglalkoztatás fenntartása érdekében. A támogatást 2010-ben elválasztottak a termeléstől, és most a foglalkoztatáshoz kapcsolva kapják a termelők. (Jelenleg a magyar dohánytermelők 3500-3900 euró támogatást kapnak hektárra vetítve dohányfajtától függően.)
A tanácskozás alkalmából tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Przemyslaw Noworyta, az UNITAB elnöke kiemelte, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) átalakítása során figyelemmel kell lenni a dohánytermesztők érdekeire is. A termelési biztonság és az elfogadható felvásárlási ár fenntartása 2014-2020 közötti időszakban is fontos az EU-ban - mondta.