A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben jelezte: az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban.
A miniszter úgy fogalmazott: a kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött.
A tervezett lépéseket a kormány csütörtökön küldi meg a Brüsszelnek, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak. A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését. Matolcsy György elmondta: a kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése "szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan". Matolcsy György tájékoztatása szerint a kormány szerdai ülésén hét újabb intézkedésről döntött. A kabinet a korábbi tervekkel, illetve a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt vár. A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg.
Matolcsy György meggyőződése, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hárítják át a megemelt illetéket fogyasztóikra. Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik. A föld alatti vezetékekre, csatornákra - az egész országban - közműadót vezet be a kormány, ezt a szolgáltatók fizetik meg, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet. A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben már 2,5 millió forinttól elvégzi a számlák egyedi ellenőrzését, ettől a kormány 60 milliárdos többletbevételt vár. A kormány 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár attól a változástól, amely szerint a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet majd levonni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez az intézkedés elsősorban a nagykereskedelmi vállalatokra ró majd terhet.
A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő, ebből . A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben. Elmondta: amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését.
A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozza, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást. Kovács Levente, a szövetség elnöke másnap azt mondta, hogy a Magyar Bankszövetség folyamatosan, napi szinten tárgyal a kormánnyal, és ha a parlament elfogadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, akkor a szövetség a bevezetés legalább negyedévvel való elhalasztásáért fog küzdeni. Matolcsy György bécsi csütörtöki megbeszélésén jelezte, hogy a magyar kormány szándékában áll 2014-ben megfelezni a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadót, a bankadót.
Visszaesett az építőipari termelés
Az idén augusztusban az építőipari termelés 5,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Az év első nyolc hónapjában a termelés összesen 7,0 százalékkal esett vissza 2011 azonos időszakához képest. A közlemény szerint a két építményfőcsoport közül az épületek építésének hosszú ideje tartó visszaesése augusztusban is folytatódott, 10,8 százalékkal maradt el az előző évitől, míg az egyéb építmények építése kismértékben, 1,0 százalékkal nőtt, ami a speciális szaképítés ágazat egyéb építményeken végzett munkáinak köszönhető. Az idén júliusban az építőipar termelése 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, havi összevetésben 8,6 százalékkal nőtt. Tavaly augusztusban éves bázison 12,6 százalékkal csökkent, havi szinten 6,1 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása.
Gyulai Zsolt a dohányboltok élén
A kormány Gyulai Zsoltot, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a dohánytörvény alapján felálló állami gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Tájékoztatásuk szerint a gazdasági társaságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozza létre, feladata a 2013. július 1-jétől felálló, állami monopóliumba kerülő dohány-kiskereskedelmi rendszer működtetése lesz. Gyulai Zsolt a sajtóbeszélgetésen megtisztelőnek nevezte a felkérést és bejelentette, hogy a Hungaroring Sprt. Zrt elnök-vezérigazgatói posztját megtartja, de az operatív vezetést átadja munkatársainak.
Vége a Gyulai Húskombinátnak?
Nem jogerős végzéssel elrendelte a Gyulai Törvényszék a Gyulai Húskombinát Zrt. felszámolását kedden. Zámbori Tibor elmondta: a Gyulai Húskombinát hétfőn adott a bíróságnak választ a hitelezői tartozás kiegyenlítéséről, a gazdálkodó szervezet válaszában a szállítói tartozást elismerte, de annak kiegyenlítésére nem kért fizetési halasztás, így a Gyulai Törvényszék megállapította a társaság fizetésképtelenségét és a jogszabályok szerint nem jogerős végzésben kedden elrendelte a Gyulai Húskombinát felszámolását. Zámbori Tibor megemlítette: a határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, ha nem történik fellebbezés, a felszámolási eljárásról szóló végzés a cégközlönyben történő közzététel napján emelkedik jogerőre. A Gyulai Húskombinát ellen egy budapesti beszállító cég nyújtott be keresetet felszámolási eljárás elindítására, mert a húsipari cég többszöri megkeresésre sem egyenlítette ki szállítói tartozását.
Az inflációnál kevésbé emelkedtek a bérek
Január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt az első nyolc hónapban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt. Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal volt magasabb és 138 663 forint volt. A versenyszférában 6,6 százalékos bruttó és 3,6 százalékos éves nettó kereset-növekedést mért a KSH. Augusztusra 6,0 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.
Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán a 2010-ben bevezetett távközlési különadó miatt - közölte pénteken az EU luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási intézménye. Korábban a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban érkezett ügy az Európai Bírósághoz - úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében -, így ez most már a második magyar válságadó, amelynek az uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálni fogja.