Tavaly 146 gímbika került terítékre, és az idei célérték is ennyi volt. A rendezvényen elhangzottak szerint a társaság portugálok és spanyolok által preferált vadaskerti vaddisznóvadászat iránt drasztikusan csökkent a kereslet, viszont a gazdasági válság nem éreztette hatását a gímbikavadászatban. A csaknem teljes egészében külföldi - zömében német és osztrák visszatérő - vendégkör részéről az idén 20-25 százalékkal nőtt a kereslet.

Az Edmond Blanc-díjas (a nemzetközi vadvédelmi tanács díja a szakmai munka elismeréseként) vadászterület legfőbb problémája - több más hazai vadászterülettel együtt -, hogy fiatalodik a vadállománya, mert a gazdasági kényszer miatt kilövetik a nagyobb agancssúly miatt nagyobb bevétellel kecsegtető idősebb példányokat. Így hiába szeretett volna több vendég is kapitális trófeájú bikát lőni, abból nem volt elegendő a kínálat. Az idén elejtett gímszarvasok átlagéletkora 8, a dámszarvasoké 5-6 év, miközben az ideális a 11 év feletti gím- és 10 év feletti dámszarvasok kilövése lenne.

Varga Gyula, a társaság vadgazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy 14 bika agancsa múlta felül a 10 kilogrammos határt, 3 trófea súlya pedig meghaladta a 11 kilót. A trófeák 63 százaléka lett érmes, az átlagsúlyuk pedig megközelítette a 7,1 kilogrammot. A legnagyobb tömegű trófeát viselő - 11,82 kg-os agancsú - gímbikát egy ausztrál vendégvadász lőtte a szántódi vadászterületen.

A SEFAG az ország legnagyobb vadgazdálkodója, nyolc vadászterületén minden hazai nagyvad megtalálható és vadászható. A társaság kezelésében levő állomány minőségét fémjelzi, hogy a nyolcból hét vadászterületet a szaktárca különleges rendeltetésűvé nyilvánított, mert az kiemelkedő genetikai értéket képvisel. A SEFAG Zrt. jegyzett tőkéje mintegy 2,5 milliárd forint, a saját tőkéje pedig csaknem hétmilliárd forint. Tavalyi árbevétele megközelítőleg 6,9 milliárd forint volt, ebből csaknem 1,5 milliárd forint volt az exportárbevétel.