Fejlődés kulcsa: hatékonyabb együttműködés?

2012-10-21 09:34
A Kreatív város - fenntartható vidék (KRAFT) egy új, innovatív regionális fejlesztési koncepció, amely abból indul ki, hogy egy adott térségben akkor lehetnek sikeresek a fejlesztések és a beruházások, ha a meghatározó gazdasági és társadalmi szereplők között hatékonyabb az együttműködés. A KRAFT index pedig egy integrált értékelési keretet és értelmezési tartományt javasol, amely lehetővé teszi az egyéni és a közösségi érdekek együttes figyelembe vételét, a meghatározó szereplők hosszú- és középtávú fejlesztési céljainak és lehetőségeinek mélyebb megértését.
Ez az integratív szemlélet a jövő sikerének, és a társadalmi-gazdasági és ökológiai fenntarthatóság együttes megteremtésének a kulcsa. A változó igények, a fogyasztói szokások és elvárások, a technikai, intézményi és társadalmi innováció legújabb eredményeinek ismerete nélkül ugyanis a „mindenki győztes"-játék nem játszható.

A koncepció - ellentétben a korábbi gyakorlattal - előtérbe állítja az un. 'puha' tényezőket, mint például a kreativitást vagy az innovációs képességet. . A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa ugyanis a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az un. 'kemény' indikátorok.
Több index is létezik már a városok teljesítményeinek összehasonlítására a különböző fejlesztési területeken: az utóbbi években bevezetésre került a Zöld város, a Fenntartható város, az Okos város, sőt a Kreatív város index is. Nem dolgoztak ki azonban olyan mutatórendszert, amely a városok és vidéki környezetük fejlődési tendenciáit, hálózatosodásukat, fontosabb szereplőik együttműködési készségét és kapacitását, valamint kreativitásuk potenciálját mérné.

A KRAFT-index a komplex regionális fejlesztési stratégia létező és még hiányzó feltételeit és megvalósíthatósági fokát méri. A hangsúlyt elsősorban az európai városok és város-együttesek nem minden esetben nyilvánvaló, „rejtett" potenciáljára, és belső, 'endogén' fejlődési lehetőségeire helyezi.
A lehetőségek és együttműködési hálózatok a sok egyéb 'puha' tényezőhöz hasonlóan rendszerint nem szerepelnek a nemzeti statisztikákban, pedig ezek a jelenleg stagnáló regionális gazdaságok dinamizáló erői lehetnek. Ahhoz, hogy a meghatározó szereplők -- reális, képet kaphassanak a meglévő és állandóan változó fejlesztési és együttműködési lehetőségekről és azok megvalósításának társadalmi, kulturális és környezeti feltételeiről, szükséges a kreativitás és fenntarthatóság együttes, integrált szemlélet alapján történő mérése.

A KRAFT index segítségével felmérhető, hogy milyen lehetőségei vannak egy olyan várost és vidéket integráltan képviselő térségnek, amely egyaránt figyelembe veszi az ott élők, és a letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat is.

A KRAFT-index három tulajdonságcsoportot mér:

1/ kreativitiási és innovációs potenciál, valamint az új tudás létrehozásának képessége;
2/ társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és 'összekapcsoltság' ;
3/ fenntarthatósági potenciál.

A potenciál (teljesítőképesség) elnevezés azt hangsúlyozza, hogy az index nem csupán egy állapotot jellemez, hanem folyamatokat vetít előre, tendenciákat azonosít és értékel.

A KRAFT index a kreativitást és az innovációt több faktor mentén elemzi. A társadalmi értékek kreativitás potenciálja mellett a kreatív munkaerő és ipar jelenlétét és tendenciáit vizsgálja.

Másrészt a KRAFT méri és összehasonlíthatóvá teszi a hálózati potenciált és a kapcsolati tőkét. Ennek legfontosabb feltételei az információ-technológia, a jó megközelíthetőséget, gyors elérhetőséget biztosító infrastruktúra, valamint az együttműködési hálózatok intézményei. Ugyanakkor a társadalmi és kapcsolati tőke hatékonyságát, a gazdasági és társadalmi hálózatosodást döntően befolyásolja (ösztönzi vagy gátolja) a társadalom érték- és szokásrendje, a civil társadalom nyitottsága és a közbizalom szintje, ezért ezek a tényezők is szerepelnek az indexben. Azáltal, hogy a használatban lévő mutatókkal szemben a KRAFT index a „puha" vagy „nem kézzelfogható" tényezőkre és tulajdonságokra teszi a hangsúlyt, lehetővé válik az emberkincs és a társadalom látens, rejtőzködő értékeinek feltárása és figyelembe vétele. Így az eddigiektől eltérően komplex módon, folyamatukban és szélesebb perspektívában tárulhatnak fel a városokkal együtt értelmezett régiók és regionális gazdaságok fejlesztési lehetőségei.

Harmadsorban szükség van annak felmérésére, hogy mennyire előre tekintő és komplex a tervezés, mekkora eséllyel indulnak a fejlesztési folyamatok, amelyek a jövő generációit egy fenntartható, 'jó élet'(good life)és jól-lét (well-being) örököseivé tehetik. A fenntarthatósági potenciál fontos pillérei a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi fenntarthatóság részeként a demográfiai és a közösségi fenntarthatóság, valamint a gazdasági fenntarthatóság és fejleszthetőség.

A KRAFT-index, tükröt állít a főbb szereplők, köztük a különböző szintű kormányzatoknak; megmutatja, mely területeken lehetséges vagy szükséges az adott régió (fejlesztése. A döntéshozók így megalapozottan dönthetnek stratégiáik megválasztásáról, módosításáról és összehangolásáról.

A KRAFT természetesen nem csodaszer, csupán egy új korszaknak megfelelő új szemlélet és gondolkodási irány leképeződése. Mindez lehetőséget teremt a komplex folyamatok jobb megértéséhez és sikeresebb alakításához, egyúttal egymás szempontjainak alaposabb megértésére, figyelembe vételére sarkallhatja a meghatározó szereplőket, valamint az eddigieknél átfogóbb és komplexebb támpontokkal szolgálhat a makroregionális stratégiák sikerre viteléhez. És nem utolsó sorban segítséget nyújthat a hátrányos helyzetű, relatíve alulfejlett vagy marginalizálódó régiók és városaik gazdasági dinamizmusának és élettel telítettségének helyreállításához.