Új replikák az ősember barlangfestményeiről

2012-10-21 13:30
Megsokszorozódnak és világkörüli útra indulnak a prehisztorikus művészet Sixtus-kápolnájaként is emlegetett lascaux-i barlang legkevesebb 17 ezer évvel ezelőtt készült csodálatos állatfestményei.
1940-ben a délnyugat-franciaországi Dordogne megyében, Montignac közelében négy kincskereső tizenéves bukkant rá a mintegy 17 ezer éve lakatlan barlangra, amelynek falai páratlanul jó állapotban őrizték meg a térségben az úgynevezett magdalén korszakban élt ősemberek lovakat, szarvasokat, bikákat és más vadakat ábrázoló bravúros festményeit.

A felfedezés világszerte szenzációt keltett, évente sok ezer turista és kutató kereste fel. A nagy forgalom, a barlangba jutó nedvesség és baktériumok, gombák miatt a képek állapota romlani kezdett, penészfoltok jelentek meg a falakon. Ezért előbb ideiglenesen megtiltották a barlang látogatását, majd 1963-ban végleg elzárták a nagyközönség elől. Ma évente legfeljebb nyolcszáz tudományos látogatót engednek be az eredeti helyszínre. 1983-ban nyílt meg mintegy kétszáz méterrel távolabb az eredeti barlang pontos másolatát és a benne található festmények mintegy nyolcvan százalékának reprodukcióját tartalmazó Lascaux-2, amelyet azóta is évente 250-300 ezren keresnek fel.A Lascaux-3 kiállítással, amelynek a közeli Bordeaux csak az első állomása, az ősember művészete még tovább jut: átkel az óceánon is, először az amerikai Chicagóba megy. Bernard Cazeau, Dordogne megye tanácselnöke elmondta: a nyolcszáz négyzetméteres Lascaux-3 lehetővé fogja tenni, hogy azok is megismerjék ezt a nagyszerű emberi teljesítményt, akik nem jutnak el Dordogne hegyeibe.

A vándorkiállítás rendezői megoldották a hatalmas freskók mozgatásával és életnagyságú, milliméteres pontosságú reprodukálásával járó technikai problémákat.Olivier Retout, a kiállítás igazgatója kifejtette: cél az eredeti élmény felidézése. A pislákoló világítással az őskori művész körülményeit teremtették újjá, hiszen ő fáklyafényben vagy olajmécses mellett festett. Lascaux-3 látogatói még többet is láthatnak, mint az eredeti vagy a Lascaux-2 vendégei: az egyik jelenet egy ember felé vágtató bölényt jelenít meg - ez az egyedüli emberábrázolás a barlangban. Ez a kép egy igen nehezen megközelíthető falon található, így a nagyközönség eddig nem ismerhette meg. A Lascaux-3 óránként kétszáz-négyszáz érdeklődőt fogadhat, továbbá interaktív elektronikus eszközökkel bemutatja a festés egykori folyamatát, az 1940-ben készült fekete-fehér fotókat, és a legmodernebb technológiával három dimenzióban ábrázol színes részleteket is. Chicagóban a tíz konténert megtöltő óriási vándorkiállítást a Field-múzeum fogadja be márciustól szeptemberig, majd 2014 áprilisától szeptemberéig az anyag Montrealba költözik. 2015-re vonatkozólag már tárgyalások folynak olyan városokkal, mint San Francisco, Sanghaj, Szingapúr és Sydney.

"Ez a vállalkozás célja: a világkörüli út. A barlangot elvisszük az eredeti színhelytől távolra, a világ másik végén lévő múzeumokba. Ilyesmire még sohasem volt példa" - mondta Retout igazgató. A Lascaux-3 startjával párhuzamosan fontos lépést tett a megvalósítás - pillanatnyilag különben kétségesnek tűnő - útján az eddigi legambiciózusabb projekt is: Dordogne megye illetékesei 88 pályázó közül csütörtökön a norvég Snohetta építészeti irodát jelölték ki a Lascaux-4 kivitelezésére. A prehisztorikus barlangfestmények eddigi legteljesebb replikája az eredeti lelőhelytől jóval távolabb épülne fel és évi 400 ezer látogatónak tenné lehetővé az ősember alkotásainak megtekintését.

Ezzel tehermentesítenék azt a dombot is, amely az eredeti barlangot rejti, ugyanis a Lascaux-2 megtekintésére érkező évi 250-300 ezer látogató és járműveik okozta szennyezés is veszélyeztetheti a közelben lévő igazi prehisztorikus képeket. Bernard Cazeau, valamint a Dordogne megyét magában foglaló Aquitaine tartomány elnöke, Alain Rousset kijelentette: a projektet annak ellenére végig fogják vinni, hogy szeptemberben a kormány illetékesei felfüggesztettek több olyan kulturális beruházást, amelyről még Nicolas Sarkozy előző elnök mandátuma idején született döntés. Ezek között a szerepel a Lascaux-4 is, amely 50 millió euróba kerülne.
MTI