Önmagáért beszél, ha egy ősfideszes egyszer csak vállalja a nyilvánosság előtt: a jobboldal és a szélsőjobboldal által folyamatosan támadott Bajnai Gordon szakmai stábját választja. A hír még hangsúlyosabbá válik attól, hogy Urbán László korábban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában is dolgozott, különböző magyar bankok - Postabank, OTP, MNB - felső vezetésének volt tagja, s a Citibank alelnökeként is tevékenykedett New Yorkban. A csatlakozás még azzal együtt is jelzésértékű, hogy a 2009 áprilisa és 2010 májusa között miniszterelnökként regnáló Bajnai és Urbán hosszú évek óta jó szakmai és személyes kapcsolatot ápol.

Urbán László azonban nem lépett be a Bajnai Gordon vezetésével létrejött Haza és Haladás Egyesületbe, csupán a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátori tisztét vállalta el. A múlt héten zárt ajtók mögött megalakult a Haza és Haladás Egyesület. Az alapítók között van Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Balázs Péter volt külügyi vezető, Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi vezetője, Gyurkovics Tamás és Szigetvári Viktor, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány kommunikációs vezetői s Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője.

Nagyon úgy néz ki, hogy a volt miniszterelnök a visszatérésén dolgozik. Egyesületet alapított, várhatóan beszél a Milla lapzártánk után tartandó október 23-i nagygyűlésén. Ugyanakkor a Bajnai stábjában történtekről a sajtó csak informálisan szerzett tudomást. Nehezen érthető, hogy ha valaki belép a politikai térbe, miért rejtőzködik, s mi szükség a titkolódzásra.

Az óvatos antréra a választ a politikai klíma adhatja meg. Bajnainak a kezdetektől, azaz 2006-os fejlesztéspolitikai kormánybiztosi színre lépése óta meg kell küzdenie a jobboldali támadásokkal. Ezek többnyire egykori üzletemberi tevékenységéhez köthető eseményekért teszik felelőssé. Lapunk több, az alapítványhoz közel álló forrásból is úgy értesült, hogy a volt miniszterelnök színre lépését hátráltatta ez az aggodalom.

Nincs könnyű dolga, ha az ellenzék összefogó erejévé szeretne válni. A legnagyobb ellenzéki pártban, az MSZP-ben sokan nem néznék jó szemmel, ha újra színre lépne. Mesterházy Attila évek óta a párt újjáépítésén dolgozik - mondják -, nem fair, ha egyszer csak megjelenik a színen Bajnai, és learatja ennek a gyümölcseit. Ha valóban komoly politikai ambíciói vannak a volt politikusnak, akkor nemcsak az MSZP kétkedői, de az LMP és a többi, nem parlamenti ellenzéki erő bizalmát is meg kellene nyernie. Erre szolgálhat jó eszközül a Bajnai-kormány technokrata vonalát továbbvivő, ilyen értelemben ideológiamentes új szervezet. No meg arra is, hogy elegendő támogató összegyűjtése esetén kikerülje az MSZP-t.

Nagy kérdés, hogy sikerül-e egységes platformra hozni a parlamenten kívül szerveződő, s egyre aktívabb civilszervezeteket, illetve hogy ebből kialakítható-e egy olyan politikai ernyő, amely alá a választásokon az ellenzéki pártok is hajlandók lesznek beállni. Egy nyári, az alapítvány által kidolgozott tanulmány szerint ugyanis az új választási törvények nyomán leginkább egy szorosan koordinált pártformációnak lehet esélye a jelenleg hatalmon lévők leváltására.