Két héten belül két megszorító csomag - ezzel valószínűleg tényleg beírja magát a közgazdaságtani tankönyvekbe vagy a rekordok könyvébe Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Felix Baumgartner sztratoszféraugrása apró fodorrá lesz a történelem folyójában, de a futószalagon érkező magyar kiigazító csomagokat még unokáink is nyögni fogják. Az állítás annál is inkább igaz, mert ezek folyamatosan csökkentik a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét. Erre tesz rá még egy lapáttal a nemzetgazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett csomag. Különösen durva hatása lehet a pénzügyi szervezetek különadójának, magyarul a bankadó változatlan formában való megtartásának. A kormány korábban határozott ígéretet tett arra, hogy 2013-tól a pénzintézetek extra sarcát megfelezi.

Uniós reagálás
Pénteki lapzártánk idején jelentette be a miniszterelnök, hogy az Európai Bizottság már reagált is a magyar kiigazító csomagra. „Már majdnem elég" - tolmácsolta az EU véleményét Orbán Viktor. A kormányfő közölte, hogy most már az uniótól várja a számot, mondják meg ők, hogy mennyivel kell javítani a jövő évi költségvetés egyenlegét. „Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte „csak kicsi korrekcióra lesz szükség". Brüsszel valószínűleg két dolgot kifogásolt. Egyrészt a megszorítások csökkentik a gazdasági növekedést, és így a várttól elmaradhatnak a bevételek. Másrészt bizonytalan lehetett az adóbeszedés hatékonyságának javításából várt többlet.

A múltban megfigyelhető volt, hogy a feltörekvő országok többségében a válságok lecsengése után általában egy-két éven belül beindul a gazdasági bővülés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelezés a krízis utáni második évben kezd el növekedni. Magyarországon azonban a 2008-as válság után négy évvel is meredeken esik a hitelállomány. Ha így folytatódik, nemhogy két, de négy-öt éven belül sem fordul meg ez a trend. Így már gyakorlatilag a hitelezés nélküli gazdaságban - most éppen recesszióban - vagyunk. Ha így folytatódik, akkor továbbra sem lesz gazdasági növekedés, mivel a hitelezés tartós csökkenése megakadályozza azt (Mikor lesz itt növekedés? - Figyelő, 2012/22. szám).

SZORÍTÁSBAN
A bankadó fenntartása rontja a beruházási hajlandóságot és növeli az inflációt - ráadásul egyértelmű jelzés arra nézve, hogy a kormány nem akar megállapodni az IMF-fel. A nemzetközi szervezet többször is hangsúlyozta, hogy ellenzi a bankadót, és sürgette annak mielőbbi kivezetését. A vártnál is jobban visszaeső beruházások, a lakossági fogyasztás csökkenése, még lassabb export- és importbővülés, a korábban prognosztizáltnál magasabb munkanélküliségi ráta mind-mind következménye a mostani kiigazításnak (lásd a kormány makrogazdasági várakozásairól szóló táblázatot). Nehéz mindezt nem megszorító csomagként látni. A kabinet jól láthatóan számol is saját intézkedéseinek a gazdasági növekedést visszafogó hatásával.

Arról megoszlanak az elemzői vélemények, hogy a második Matolcsy-csomag elegendő lesz-e az első csomagban 2,2-ről 2,7 százalékra növelt GDP-arányos államháztartási hiánycél tartásához. Még olyan vélemény is előfordul, amely szerint a második pakk túllőtt a célon, és szándékosan tartalékol többletforrásokat a választások előtti osztogatáshoz. Egy olyan intézkedéssorozat esetében, ahol a gazdaság kifehérítéséből első körben 120 milliárddal, a másodikban pedig további 60-nal számol a kormány, ennek nincs túl nagy valószínűsége. (Az intézkedésekről és azok költségvetési hatásáról lásd a táblázatot.)

NEM ELÉG
A második csomagra azért volt szükség, mert az EU nem fogadta el az elsőt. Brüsszel nem látta biztosítottnak a hiánycél tartását, többek között az előbb említetthez hasonló, légből kapott bevételi improvizációk miatt 3,9 százalékos hiányt prognosztizált 2013-ra. Ehhez képest a második intézkedéssorozatba is kerültek meglehetősen izzadságszagú bevételnövelési ötletek. Ha ugyanis az unió nem hiszi el, hogy tartani tudjuk a hiányt, nem vesz ki minket a túlzottdeficit-eljárás alól, és bebukhatjuk az EU-s támogatások egy részét. A bőre szabott csomag így inkább arról szólhat, hogy még a bevételi bizonytalanságokkal együtt is meggyőzze a brüsszeli bürokratákat.

Az unió politikai döntést hozott, amikor bevonta a túlzottdeficit-eljárás alá Magyarországot. Ugyanígy politikai döntéssel ki is vonhat minket ez alól. Az azonban egészen biztosan nem tetszik majd Brüsszelben, hogy a magyar kiigazító csomagok túlnyomó része a bevételek növelésére épít, csak sokkal kisebb részben a kiadások tartós, fenntartható csökkentésére. Ez a mostani intézkedésekre is igaz. A bankadó fenntartása és a vezeték- és csatornahálózatra kivetett közműadó, valamint a tranzakciós illeték emelése mind ebbe az irányba mutat. A strukturális kiadáscsökkentésekkel továbbra is adós a kormány.

Ennyi negatívum mellett felvetődik a kérdés, hogy miként tud a forint mégis erős maradni. A magyar fizetőeszköz kurzusa pénteki lapzártánk idején 276 körül járt az euróval szemben. Ez egyértelműen a viszonylag kedvező külföldi tőkepiaci hangulat miatt van. Ezt kihasználva a magyar kormány ellavírozhat a 2014-es választásokig IMF-megállapodás nélkül. Feltehető az is, hogy a jegybank monetáris tanácsa folytatja kamatcsökkentéseit egészen addig, míg a forint meg nem közelíti a 300-as szintet az euróval szemben. Ha mindez a jövő év második felében, a választási felkészülés jegyében fogant költségvetési osztogatással is együtt jár, a magyarországi befektetések jócskán veszthetnek vonzerejükből. Főleg, ha az eurózóna válsága is éppen egy reménytelenebb fázisba ér. Egy vészesebb forintgyengülés rákényszerítheti a kormányt az IMF-megállapodásra. Reméljük, hogy addig nem kell további Matolcsy-csomagokról írnunk.

Csomagolók

Bokros-csomag (1995)
- 8 százalékos importvámpótlék az energia­hor­do­zó­­kon kívül minden árura
- a forint egyszeri, 9 százalékos leérté­kelése, a forint havi 1,9 százalékos­ úgy­nevezett csúszó leértékelésének bevezetése
- a vámpótlék és a leértékelés következtében felpörgött az infláció, jelentős reálbércsökkenést okozva a dolgozók széles tömegeinek
- bérkorlát bevezetése a költségvetési szektorban
- létszámcsökkentés és tandíj a felsőoktatásban
- a gyermekvállalási támogatások szűkítése
- a csomag egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette, egyes becslések szerint a 170 milliárdos csomagból körülbelül 40 milliárd forint esett így ki

Gyurcsány-csomag (2008)
- béremelési és prémiumstop a közszférában, 13. havi juttatások eltörlése
- az új nyugdíjasoknak nem jár a 13. havi nyugdíj, a már nyugdíjban lévőknek legfeljebb 80 ezer forint
- a 2009-re előirányzott adócsökkentési program elhalasztva
- kiadáscsökkentések a 2008-as költségvetésben
- 25,1 milliárd dollár készenléti hitelkeret az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól
- 600 milliárd forintos bankmentő csomag, ha szükséges

Bajnai-csomag (2009)
- a közszféra béreinek befagyasztása
- a nyugdíjkorhatár emelésének előre hozása, a 13. havi nyugdíj eltörlése
- 10 százalékos táppénzcsökkentés, a családi pótlék két évig jár
- a lakástámogatások felfüggesztése
- a gáz-, a távhő- és a tömegközlekedési támogatások csökkentése
- 20-ról 25 százalékra nő az áfa

- álta­­­­­­­­­lános értékalapú ingatlanadó bevezetése