Aggódhatna tehát a vállalkozó, mert néhány hónap után kincset érő kimutatásokhoz jut a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a befutó forgalmi adatokból. A statisztika alapján ugyanis jó közelítéssel meg lehet majd becsülni adott boltos valós bevételét. Ez a jövő zenéje - legyint mégis a kereskedő, akinek mostanában kisebb gondja is nagyobb annál, mi lesz jövőre. Egy kőhajításra nyitott a boltjától ugyanis új szupermarketet a Spar, és egy közeli Tesco Expressz is elszívja a vevőit. Az idén így bő harmadával csökkent a bevétele, pedig már tetemes adótartozást halmozott fel a cég. Ha arra kényszerül, hogy minden eladott zsömle után nyugtát adjon, előbb-utóbb biztosan lehúzhatja a redőnyt, ahogyan ezt már több boltos is megtette a környéken.
SZÁZEZRES NAGYSÁGREND
A megkérdezett hazai tulajdonú kereskedelmi láncok vezetői kivétel nélkül üdvözölték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kereskedelemfehérítő intézkedési tervét, amelyet két hete, az eggyel ezelőtti csomagja keretében ismertetett. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint több mint bosszantó ugyanis, hogy míg a nagy láncoknak tetemes többletterhekkel jár a legális kereskedelem, a feketegazdaságban tevékenykedők jogtalan versenyelőnyhöz jutottak, amelynek ráadásul piac- és ártorzító hatása is van. Arra utal, hogy a vásárlók sok esetben azt az áfa nélküli, tehát akár 27 százalékkal is alacsonyabb feketepiaci árat várják el a szupermarketekben is, amelyet a nyugtát nem használó boltokban tapasztalnak.
A fehérítő online kapcsolatért azonban sok kereskedőnek nagy árat kell majd fizetnie, de hogy mekkorát, azt a szükséges jogszabályok megszületése, a részletek tisztázása előtt csak becsülni lehet. Egy-egy vidéki kisboltnak mindenesetre akár több százezer forintjába is belekerülhet az átállás (lásd a keretes cikket a 20. oldalon). Főleg azokban az üzletekben kerül majd többe, amelyekben a régi pénztárgépeket is ki kell cserélni. Egy hagyományosabb gép is 100-150 ezer forint, de egy olyan változat, amely képes az adatokat interneten továbbítani, még drágább.
A nagy áruházláncokban, ahol már bevezették az online rendszert, nem okoz gondot az adatszolgáltatás, de sok ezer kisboltban még hagyományos pénztárgépeket használnak, ezek helyett újat kell venni. A csere miatt önmagában ugyan várhatóan egy kis üzletben sem húzzák le a redőnyt, de sok kicsi sokra megy. A csökkenő fogyasztás mellett a jogszabályok változásával a kereskedőknek le kell mondaniuk a cigarettaforgalmazásból származó bevételekről is.
Noha a végrehajtás pontos részletei még nem ismertek, az online összeköttetés megteremtése bizonyosan jelentős anyagi erőforrások felhasználását igényli. Ennek a pénzügyi forrásai ma még nem ismeretesek - mondja Fodor Attila. Szerinte a jelenlegi piaci viszonyok között a CBA franchise-partnerei, főként a kisvállalkozók a beruházásigényt saját erőből biztosan nem tudják fedezni, ezért szükséges a bevezetéshez kapcsolódó finanszírozási forrás kidolgozása is. Félő, hogy amennyiben ez elmarad, akkor a tőkeszegény kisvállalkozók kénytelenek lesznek bezárni egységüket.
 |
„Reméljük, hogy az állam magára vállalja legalább a pénztárgépek online kapcsolatának kiépítési költségeit" - fogalmazza meg a piactisztító lépést amúgy üdvözlő Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. cégvezetője a Reál és Reál Pont franchise-hálózathoz tartozó mintegy 2200 kiskereskedő óhaját. Annak is szükségét látja, hogy a kisvállalkozásokat például kamatmentes hitellel segítse az állam a NAV-os adatszolgáltatás teljesítésében.
Berzenkednek a boltosok, pedig valamit tenni kellett, mert az éves szinten 3500 milliárd forint forgalmú élelmiszer-kiskereskedelemben a számla- és adómentes értékesítés aránya becslések szerint megközelítette a 15-20 százalékot. A boltok főleg a gyorsan forgó friss árucikkeket, zöldséget, pékárut vásárolják számla nélkül. Ezek egy nap alatt elfogynak, és a forgalmuk a bolt bevételeinek legalább 40 százalékát teszi ki.
„Jó döntés, Bulgáriában átszámítva 300 milliárd forintot hozott a költségvetés konyhájára a hasonló elektronikus ellenőrző rendszer bevezetése" - állapítja meg mindenesetre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Azt ugyan nem lehet pontosan megbecsülni, mennyit hoz a költségvetésnek az intézkedés, de az biztos, hogy több lesz az áfabevétel.
PÉNZTÁRGÉPSZALAGOK A PINCÉBEN
A számolást nehezíti, hogy az adóelkerülés népszerűbb formájánál eleve nem is adnak nyugtát a vásárlóknak, így a forgalom ezen része be sem kerül a nyilvántartásba. A pénztárgépek online ellenőrizhetősége így csak egy másik csalási forma ellen gyógyír, amikor a kereskedő fütyül arra, mi van a pénztárgépben és annak a fekete dobozában, egyszerűen kevesebb bevételt vall be. Az adóellenőrök az egyik bolt pincéjében 13 raklap felhasznált pénztárgépszalagot találtak, ennyi bevételt titkoltak el az elkövetők.
A bennfentesek szerint azonban az online adathalmazból az idő múltával sokatmondó információk olvashatók ki. A beérkező árbevételi adatok hullámzásából - főleg más hasonló boltok adataival összehasonlítva - az adóhatóság könnyebben ki tudja választani azokat, amelyeket érdemes ellenőrizni.
Ez az állandó fenyegetettség, pláne a hathatós felderítések utáni nagy büntetés a többség számára elegendő motiváló erőt jelenthet ahhoz, hogy ellenálljon az adóelkerülés kísértésének, a megtévedteknek pedig ahhoz, hogy legális útra lépjenek. Nem tudhatják ugyanis, mennyi bevételt lehet esetükben eltitkolni úgy, hogy az ne keltsen gyanút.
Nem sok választása marad tehát jó néhány, a legalitás és a szürkegazdaság határán működve is éppen csak vegetáló független kis élelmiszerboltnak, amely az áfateherrel együtt nem bírja majd az árversenyt. Miután a pénztárgépét rákapcsolták az adóhatóság rendszerére, kis túlzással a bedőlést legfeljebb valamelyik franchise-láncba lépve, az olcsóbb beszerzéssel próbálhatja meg elkerülni. De ez a lehetőség sem adatik meg mindegyiküknek. Sok kisbolt ugyanis nem lesz képes egy lánchoz sem csatlakozni. Ez már csak a nagy számok törvénye alapján is várható, hiszen rengeteg üzletről van szó: az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának 12 százalékát adják jelenleg a független, hálózatba nem tartozó boltok.
„Szeretettel várjuk a Reálba vagy a Reál Pontba azokat, akik megfelelnek a követelményeinknek, de ha nem, nem tudunk segíteni" - oszlatja el az illúziókat Kujbus Tibor. Sok kis üzlet például eleve csak egy termékkörre szakosodik, nincs csemegepultja, sem fagyasztott áruja, a szűk termékszerkezettel egy láncba sem tud belépni, így magára marad.
„Ha valaki jövőre lehúzza a redőnyt, döntően a válság miatt teszi" - állítja ugyanakkor Vámos György. Az egyik oldalról ugyan szigorít az adóhivatal, de a másik oldalról az OKSZ főtitkára szerint olyan kedvezményeket is ad a kormány a vállalkozásoknak, amelyek valóban könnyítik a működésüket.
MENEKÜLŐUTAK
Ilyen menekülőút a két új adófajta (A bőség zavara - Figyelő, 2012/41. szám), emellett az áfafizetésnél a pénzforgalmi szemléletű módozatot is választhatják a cégek. Ez utóbbi szerint csak akkor kell az áfát befizetni, ha már megkapta az illető az ellenértéket. A munkahelymegtartó akcióprogramhoz csatlakozóknak szintén kevesebb járulékot kell fizetni. A szürkegazdaságból a legális szférába visszalépő kisvállalkozások tehát kapnak esélyt, de hogy ezzel milyen széles kör tud élni, azt előre nem lehet megjósolni.
Az előjelek és a gazdasági szükségszerűség ellenére Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezetője nem venne mérget arra, hogy belátható időn belül több ezerrel csökken a független kis üzletek száma. Főleg azután, hogy 1997-ben a nemzetközi adatok alapján még esküdni mert volna, hogy az akkor 23 ezerről a 2000-es évek végére 15 ezerre csökken az élelmiszerboltok száma, de jócskán mellélőtt a prognózissal. Ma is alig ötszáz híján 20 ezer napi fogyasztási cikkeket (FMCG) árusító üzletet tartanak nyilván. Ezek után nem lehet előre jelezni, hogyan változik a független kisboltok száma, mert ebbe a politika és szociálpolitika is beleszól. Ezért is maradhattak fenn ilyen nagy számban a kis élelmiszerboltok az átlagosan 25 százalékos feketegazdasági érintettség ellenére.
Helyi sarc
Ez nem krízisadó a kereskedelmi szektornak - a kormányzati kommunikációt már kiismerő ágazati vezetők valószínűleg legkésőbb ennél a mondatnál felszisszentek, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten ismertette legújabb csomagját. Ami ezen belül különösen érzékenyen érinti a szektort, az az iparűzési adó számításának megváltoztatása, amelynek nyomán a tervek szerint 35 milliárd forinttal több bevétel folyik be. Eddig a termékeket változatlan formában továbbadó cégek, azaz a kereskedők az iparűzési adó alapjának kiszámításánál az árbevételükből teljes egészében levonhatták az áruk beszerzési értékét. A változás után viszont már csak 80 százalékánál járhatnak el így, ez az első számítások szerint több mint a felével emelheti az iparűzési adó fizetendő összegét. A célkeresztben ugyan a nagykereskedelmi cégek állnak, Matolcsy szerint nekik okoz többletterhet a változás, de ha a jogalkotók a részletek rögzítésénél szentírásnak veszik, hogy a változatlan formában továbbértékesített cikkek forgalmazóit érinti, akkor fizethet a kiskereskedő és az energiaszektor is. Igaz, az előbbieket vígasztalja, hogy az ágazatot sújtó különadó év végén megszűnik.
A kapcsolat ára
Mintegy 200 ezer forintos költséggel számolhatnak a kereskedők, ha a közvetlen NAV-adatszolgáltatáshoz a pénztárgépet le kell cserélni, és ki kell építeni az internetelérhetőséget is. Jó 100 ezer forintos hardverberuházás a pénztárgép a routerrel, ez bővül a mobilinternet-csomaggal vagy a vezetékes, céges előfizetés havi 10 ezer forintos díjával. A végösszeget további havi 20-30 ezerrel emelheti az informatikus készenléti, ügyeleti díja.
Gyengülő vásárlóerő
■ Magyarországon mindössze 4884 euró (mintegy 1,37 millió forint) az idén az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem - állapítja meg a GfK Hungária 2012-es Vásárlóerő tanulmánya. A summa sokkoló Ausztriáéhoz képest, ahol ennek négyszeresével gazdálkodik az átlagpolgár, de még a Csehországban fejenként elkölthető jövedelemnek is csak a kétharmada a magyar. A 42 európai ország közül hazánk jelenleg a 31. helyet foglalja el, tavaly óta már a balti államok és Horvátország is megelőzte. A sereghajtó Moldovában az átlagpolgár 1257 eurót költhet vásárlásra éves szinten. Az idei tanulmány eredményeinek bemutatásakor Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezetője a fogyasztói bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet. Hiába nőtt a 16 százalékos egykulcsos szja hatására a jobban kereső csoportok jövedelme, ez nem csapódott le a fogyasztásban. Az idén a szeptemberi adatok szerint a fogyasztói bizalom romlott, és a szakember az év hátralévő részére sem ígér sok jót e téren, a fogyasztás csökkenése várható.