A statisztikák szerint a világ népességének hozzávetőleg 10 százaléka minden évben elkapja a betegséget. Kiemelten veszélyeztetettnek számítanak az idősek, a krónikus betegek, a várandós kismamák és a gyermekek, illetve azok, akik zárt helyen, nagyobb közösségekben dolgoznak. Külön figyelmet érdemelnek a nagycsaládosok és az olyanok, ahol csecsemő van. Ilyenkor a család többi tagját kell beoltani, így óvni a még nem beoltható, hat hónapnál fiatalabb kisbabát.
A fejlett állami ellátórendszer miatt hazánk nem áll rosszul az influenza elleni védekezés terén: az évi 10-13 százalékos oltottsági arány a régiós országokéhoz képest kifejezetten jónak számít, ugyanakkor még mindig nagyjából a fele a fejlett nyugat-európai országokban megszokottnak. Ennek javítását több módon is elérhetőnek tartják a szakemberek. Az egyik segítség, hogy tavaly megjelent a mikrotűs injekció a piacon, amelynek révén kisebb hatóanyag-tartalmú, higany- és tartósítószer-mentes vakcinával minimális, csípésszerű fájdalom mellett érhető el az influenza elleni védettség. Ez pedig ennek megszerzésére ösztönözheti azokat is, akik egyszerűen csak féltek beadatni az oltást.
Az oltottsági arány növeléséhez a szakemberek szerint nagyban hozzájárulhatna az oltással járó procedúra egyszerűsítése is. Az egészséges felnőtteknek - akiknek igen jelentős része aktív a munkaerőpiacon is - ugyanis csak térítés ellenében jár a védelem. Így először el kell menni a háziorvoshoz receptért, majd onnan a patikába, végül pedig - ha sikerült beszerezni a védőoltást - vissza az orvoshoz, hogy beadja azt. Ez a hercehurca akár egy napot is igénybe vehet. Tehát azoknak, akik nem jogosultak a térítésmentes ellátásra (az egészséges felnőttek és gyerekek), igencsak elszántnak kell lenni, hogy beoltassák magukat. Ez az egyik komoly oka annak, hogy Magyarországon még viszonylag kevesen adatják be az influenza elleni oltást, hiszen az aktív felnőtteknek nem jut erre idejük.
Persze nemcsak maguk az érintettek, hanem a munkáltatók is hozzájárulhatnának az oltás jobb elterjedtségéhez. Annak ellenére ugyanis, hogy az influenza évről évre jelentős gazdasági károkat okoz szerte a világon, a hazai cégek nem helyeznek kellő hangsúlyt a megelőzésre. Pedig a betegség által okozott gazdasági kár igen könnyen belátható: az influenzás - és nem náthás - beteg legalább egy hétre kiesik a munkából, táppénzes ellátást igényel, miközben a nélkülözésének, helyettesítésének áttételes költségeivel is számolni kell, és ez a táppénzének akár többszörösére is rúghat. „Mindezzel az oltás legfeljebb néhány ezer forintos tétele áll szemben, ami ráadásul a jelenleg hatályos szabályozás szerint költségként leírható" - nyilatkozta lapunknak Labancz László, a Sanofi Pasteur vezetője. „A vállalati oltási kampányok jelentősen megkönnyítik ezt a folyamatot. A beoltott felnőtt pedig nem viszi haza és nem hozza el otthonról az influenzát, nem fertőzi meg kollégáit vagy ügyfeleit, elkerüli az egyhetes megbetegedést és a kezeléssel járó költségeket is" - tette hozzá.