 |
A tervezési munkát a program keretében vállaló tervezőiroda arra is figyelt, hogy a már a helyszínen lévő anyagokat újra fel tudják használni, így lett az addigi kerítésből stílszerűen biciklitároló a Clark Ádám téren. „Ez az egyébként turisták által gyakran látogatott park egy kicsiny terület a főváros viszonylatában, így annak klímáját érdemben megváltoztatni nem tudja, a szemléletformálásnak viszont nagyon jó terepe" - mondta a Figyelőnek Sándor Tamás tájépítészmérnök, az S-Tér Kft. ügyvezetője. Hasonló színfoltok lehetnek a budapesti VI. kerületben azok a növénykandeláberek, amelyek telepítéséről nemrég döntött a helyi önkormányzat. Ezek a strapabíró kúszónövények a számukra kialakított erős oszlopokon kúsznak majd fel, s a fák formáját és funkcióját is átveszik.
ÜDÍTŐ SZÍNFOLTOK
Magyarország két éve hatodikként csatlakozott a Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország után, s ezzel vállalta, hogy növeli a zöldfelületek nagyságát városaiban. Somorjai-Tamássy Zsolt magyarországi ügyvezető a Figyelőnek elmondta: ezt nem lehet tovább halogatni, még a kistelepüléseink is egyre jobban átalakulnak, elsivatagosodnak. Több magyar város is meghallotta a kor hívószavát. Miskolc tavaly kötelezte el magát a zöldítés mellett, Nemesvámos közparkját fenntartható szempontok szerint építteti, Zalaegerszegen pedig Zöld Kampuszt létesítenek uniós forrásból. A 143 millió forintból készülő mintaprojekt keretében a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Karának épületét újítják fel.
Egyre több a jó példa világszinten is: Dublinban a cégek adómentesen ajándékozhatnak biciklit a dolgozóknak, Tallinnban a buszvezetők távirányítóval csinálhatnak maguknak „zöld hullámot", Ljubljanában pénzt nyerhetnek azok, akik szelektíven gyűjtik a szemetet, Hollandiában napelemek biztosítják a közlekedési lámpák áramellátását, Bécsben pedig szerelőhálózatot építettek ki, hogy az elromlott háztartási eszközöket ne dobják ki azonnal az emberek.
A 120 országot vizsgáló Green City Index 30 szempont - többek között a levegő minősége, a szén-dioxid-kibocsátás, a zöld területek nagysága, a hulladék- és vízgazdálkodás - alapján rangsorolta a városokat. (Az európai listát lásd külön.) Az európai nyertes Koppenhága lett, megelőzve a szintén skandináv Oslo és Stockholm városát. A felmérés kimutatta: egyenes az összefüggés a zöldberuházások nagysága és egy adott település, ország életszínvonala között. A top 15 európai városból 13 nyugat-európai, a lista második felét a keleti helységek töltik meg.
A londoni Crystal. Egy úti cél
BUDAPEST A KÖZÉPMEZŐNYBEN
Általánosságban elmondható, hogy egy kisebb, mondjuk 1 millió körüli lakosú település könnyebb helyzetben van, ha a gyalogos vagy kerékpáros munkába járást szeretné népszerűsíteni; a nagyvárosok viszont nyernek a nagy közlekedési hálózatokkal, a korszerűbb fűtési rendszerekkel. A listán mindenesetre a 3 millió feletti lakosú városok relatíve jól szerepelnek, a rangsor végére csak a szegényebb települések szorultak. A civilszervezetek erőssége is megmutatkozik: ahol azok társadalmi szerepe nagyobb, több projekt indulhat el.
A lista 11. helyén álló London vezetése vállalta, hogy 2025-ig 60 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, Boris Johnson polgármester pedig kijelentette: a világ egyik leginkább klímabarát településévé szeretnék változtatni a várost. Nem új jelenség a londoni metró és a regionális vasúti közlekedés fejlesztése, ám az e-mobilitás hirdetése és a hibrid meghajtású buszok már újdonságnak számítanak. A londoni közlekedési vállalat, a Transport for London vállalta, hogy 2013-ig 1300 elektromos töltőállomást állít fel; és tesztüzemben már járja az utcákat a piros emeletes busz hibrid változata. Tervezik, hogy a teljes buszflottát erre a típusra cserélik, mivel ezzel a lépéssel évi 200 ezer tonna szén-dioxidtól mentenék meg a környezetet. Szeptember vége óta egy másik projektre is büszkék lehetnek a londoniak: 19-én nyitotta meg kapuit a Crystal, a fenntartható építészet egyik ékköve (lásd a keretes írást).
Latin-Amerikában a brazil Curitiba a legzöldebb város, ahol a régióban az egyik leghosszabb a tömegközlekedési hálózat. Ázsiában Szingapúr viszi a pálmát, itt termelik a legkevesebb hulladékot a térségben. Az Egyesült Államokban San Francisco, Kanadában Vancouver végzett az élen. Az afrikai földrészen nem hirdettek győztest, de átlag feletti teljesítmény szerepel Fokváros, Casablanca, Tunisz és Johannesburg neve mellett. A 30 vizsgált európai város közül Budapest a 17. helyen végzett. A tömegközlekedésben előrébb, az energiafelhasználásban hátrébb végzett a város, így került a középmezőnybe.
Érdekességek az európai régióból
■ Oslo használja a legtöbb megújuló energiát, az európai 7 százalékos átlaggal szemben 65 százalékot.
■ Koppenhága és Berlin lakóépületei 40 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a lista többi tagjának átlagfogyasztása.
■ Stockholmban a lakosok 68 százaléka jár biciklivel vagy gyalog dolgozni, az ugyanekkora Helsinkiben 16 százalék ez az arány.
■ Rigának van a leghosszabb tömegközlekedési hálózata.
■ Kijevben a lakosok 74 százaléka jár tömegközlekedéssel munkába.
■ Tallinn használja a legkevesebb vizet az európai városok közül, felét az átlagnak.
■ Helsinki a hulladék 58 százalékát újrahasznosítja, szemben a lista 18 százalékos átlagával.
A londoni Crystal. Egy úti cél
Zöld kristály
A londoni városvezetés két éve jelentette be, hogy hat kelet-londoni kerület összefogásával Green Enterprise District néven egy olyan zöld negyedet hoz létre, ahol az új beruházásoknál különösen odafigyelnek arra, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. A Crystalt erre a területre álmodta és építette fel a Siemens, ahol lehet, saját technológiát használva, 35 millió euróból. A földterületet London városától bérlik.
A hatalmas, nevéhez hűen kristály alakú épület egyszerre hirdeti és meg is testesíti a fenntarthatóság eszményét. A mindössze 18 hónap alatt épült 2000 négyzetméteres létesítmény több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Ötven százalékkal kevesebb energiára van szüksége, és 65 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a vele összehasonlítható londoni épületek. Működéséhez nem használ gázt vagy egyéb fosszilis anyagot, saját energiaszükségletét napenergiából, illetve geotermikus forrásból szerzi. Hőszivattyúk oldják meg az épület fűtését és a hűtés legnagyobb részét is. A házban a meleg víz előállítását 84 százalékban a nap- és a geotermikus energiát kombináló rendszer biztosítja. A központ tetejének kétharmadát napelemek borítják, ezzel a Crystal energiaszükségletének körülbelül 20 százalékát elő tudja állítani.
Az intelligens épületirányítási rendszernek köszönhetően az épületet a lehető leghatékonyabban tudják működtetni, lévén a fűtés, a hűtés, a szellőztetés, a világítás és árnyékolás, a biztonsági eszközök és egy külső meteorológiai állomás adatai mind egy helyre futnak be. A Crystal az esővizet is hasznosítja, sőt, az épületben az ivásra szolgáló víz 90 százalékát abból nyerik, tisztítással. A szennyvíz sem vész kárba, 100 százalékban visszaforgatják, leginkább a WC-k öblítésére. A szemetet az egész házban szelektíven gyűjtik, és amit lehet, újrahasznosítanak; a tetőn és a kertben pedig külön „zöldövezetet" alakítottak ki növényekkel. „Az álmunk az volt, hogy a Crystal egy úti cél legyen. Maga az épület is megcsodálni való, de a benne lévő kiállítás vonzza a közönséget, és reményeink szerint azok a fenntarthatóság jegyében szerveződő események, konferenciák, amelyeknek otthont ad majd" - mondta a Figyelőnek a helyszínen Werner Kruckow, a Crystal projektigazgatója.