Az Egyesült Államok képviselőháza vitába is keveredett a kínai Huawei céggel. A napokban született meg a jelentésük: tizenegy hónapnyi kutakodás után az amerikai vizsgálóbizottság azt állította, hogy a Huawei (és más kínai nagyvállalatok) távközlési technológiáik révén nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Eszközeiken fut ugyanis keresztül a net egy részének adatforgalma, így elvben érzékeny információkat juttathatnak a kínai kormányzatnak. A vádat a hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco legnagyobb konkurensének számító Huawei cáfolta. Szerintük „a bizottság előítéletek és politikai elvárások alapján döntött".
HOGYAN MŰKÖDIK?
A történetek jól mutatják: az interneten semmi sem lehet teljesen a magánügyünk. Az adatok (levelek, bejegyzések, csevegések, fotók és videók) pedig könnyen kerülhetnek világcégek, hatóságok, esetleg konkurensek vagy rejtélyes harmadik személyek kezébe. Nem is szólva arról, hogy az adatok milliárdjaiból nem kézi erővel kell kibogarászni a lényeget, hanem okos szoftverek százai, ezrei könnyítik meg nemcsak a bűnüldözők, de a bűnözők, elnyomó rezsimek vagy éppen a rosszindulatú személyek dolgát is.
Visszatérve az egyéni szintre: a Facebook és más hasonló oldalak által használt rendszerek többszintűek. Első lépésben speciális szoftverek figyelik a sok millió beszélgetést, és olyan kifejezések, szavak után kutatnak, amelyek gyanút kelthetnek. Például azért, mert korábban már letartóztatott bűnözők használták őket, az ilyen kulcsszavak, kifejezések, szókapcsolatok adatbázisa pedig folyamatosan, minden nyelven bővül. A szexuális témájú beszélgetések esetén a közösségi oldalakon gyanút kelthet az is, ha a két fél között nincs igazán szoros kapcsolat, illetve, ha a regisztráció során megadott életkoruk feltűnően eltérő. Az ilyen jellemzők alapján gyanúsnak ítélt beszélgetéseket gép szűri ki, ám azok valódi tartalmát például a Facebook esetében már a munkatársak vizsgálják felül. Ők, mint láttuk, szükség esetén értesíthetik akár a rendőrséget is. De hasonló elven működő szoftverrendszereket használnak jó ideje a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítási szakemberek is, csakhogy ezekről nyilván vajmi kevés a megbízható, ellenőrizhető információ.
A közösségi oldal eddig legtöbbet támadott szolgáltatása mégsem a csevegés aktív figyelése, hanem az automatikus arcfelismerés volt. Ez az oldalra feltöltött képek milliói esetén próbálta meg automatikusan beazonosítani a fotón látható embereket, és fel is ajánlotta bejelölésüket. A nem kevesebb mint napi 300 millió feltöltött képet analizáló algoritmust júniusban szerezte meg a Facebook, amikor megvásárolta az izraeli Face.com nevű céget, amellyel már két éve dolgoztak együtt. A rengeteg kritika hatására azonban pár hónappal ezelőtt a közösségi oldal üzemeltetője kikapcsolta a megkérdezés nélküli, teljesen automatikus arcfelismerő programot. E mellett az Európai Unió hatóságainak ígéretet tett arra, hogy nemcsak felhagy a felismerő szoftver használatával az EU-n belül, de törli is az ehhez szükséges, személyiségi jogokat sértő adatbázist.
Adattörlés az internetről
A Google és a Facebook szerencsére lehetőséget nyújt arra, hogy a rólunk gyűjtött adatokat ellenőrizzük és esetleg töröljük. Az előbbi cégnél 60 (!) különféle szolgáltatás tárolja ezeket az információkat, amelyeket a legegyszerűbben az Irányítópulton át nézhetünk meg. Ehhez jelentkezzünk be például a Gmailbe, majd a jobb felső sarokban, a Profil mellett kattintsunk az Adatvédelem opcióra. Ezután válasszuk az Adatvédelem a Google rendszerébent, végül Bejelentkezés az Irányítópultba menüpontot, ahol megtudjuk, hogy mi mindent tud rólunk a keresőóriás. Ha szeretnénk azt is tudni, hogy ezeket hol érik el mások, e-mailben kérhetünk összefoglalót a Me on the Web/Set up search... segítségével. Az adatok törlésére alapvetően csak az aktuális szolgáltatáshoz tartozó beállítómenün keresztül nyílik lehetőségünk a Fiók törlése segítségével. A Facebook esetében a tárolt adatok megtekintéséhez először biztonsági másolatot kell kérnünk profilunkról, amelyet a Fiókbeállítások Általános részében tehetünk meg a legalul található Tölts le egy másolatot a Facebookon tárolt adataidról linket. Ha erre kattintunk, akkor pár órán, esetleg egy napon belül e-mailünk érkezik, benne a biztonsági mentést tartalmazó fájlletöltési linkjével. A valóságban azonban sem ez, sem a Bővített archívum nem tartalmaz minden rólunk tárolt információt, amelyek közül a legérzékenyebbek talán az arcfelismeréshez használatos adatok és a más szolgáltatásokhoz (például Gmail és Skype) tartozó jelszavak. Az utóbbiak akkor kerülnek a Facebook birtokába, amikor engedünk a Friend Finder szolgáltatás hirdetésének, és megadjuk őket azért, hogy ismerőseinket megtaláljuk. Törlésükhöz látogassunk el a www.facebook.com/contact_importer/remove_uploads.php oldalra. A másik, sokat kritizált Facebook-szolgáltatás az Arcfelismerés, amelynek lekapcsolásához az Adatvédelmi beállítások menüben található Idővonal és Megjegyzések alatt kell a Kinek ajánlja fel a megjelölésed opciót Senkinekre állítani.
MINDENT RÖGZÍTENEK
De ne higgyük, hogy a Facebook - amely mostanában amúgy is sokat szerepel a hírekben a személyes adatok kezelése okán - az egyetlen nagy internetes cég, amely használóinak adataiban kutat. Ezen a téren az aranyérem alighanem a Google-t illeti meg, amely gigantikus adatbázisban őrzi - kívülálló számára elvben nehezen visszakereshető módon- kereséseinket, leveleinket, fényképeinket és így tovább.
Aki azt hiszi például, hogy egy Google-keresés mindenki számára mindig ugyanazt az eredményt hozza, az téved. a keresőóriás ugyanis 2009. december 4-e óta figyeli, hogy milyen címről indítottak keresést, illetve, hogy ki volt bejelentkezve a keresőszó beírásakor, így próbálva meg relevánsabb találatokat adni. A rendszer akkor is működik, ha nem jelentkezünk be Google-fiókunkba. Ekkor a számítógépen tárolt sütik alapján dolgozik, amelyek érvényessége a Google esetében 180 nap. Ezek az adatok felelnek a személyre szabott hirdetésekért is - aki sokat érdeklődik az autók iránt, annak a Google egyre több, gépkocsihoz kapcsolódó reklámot mutat majd. Ennél is tovább megy azonban az ez év augusztusában indult szolgáltatásuk, amely egyelőre csak tesztüzemben működik, és nemcsak interneten, de a Gmail fiókunkban található levelek között is keres. Az új rendszer egyelőre feliratkozásos rendszerben működik, és aki engedélyezi, az ezentúl a keresési találatai között a privát leveleit is megtalálja majd. Az ilyen jellegű összekapcsolásokkal a Google-nél korábban már akadtak problémák.
Óvatosan a megosztással!
Sokan szidják a Facebookot a magánszféra megsértéséért. A hibát azonban legtöbbször magunk okozzuk, amikor túl sok személyes adatot osztunk meg profilunkban, később pedig elmulasztjuk megfelelően beállítani az adatvédelmi opciókat. Az első és legfontosabb tehát eldönteni, hogy mi az, amit okvetlenül közzé kell tennünk. Ne feledjük, hogy az internetről gyakorlatilag lehetetlen adatot törölni! A Facebookon - minden ellenkező híresztelés dacára - nagyon jól be lehet állítani, hogy melyik információt ki vagy kik láthatják. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a nevünkre kattintani, majd profiloldalunkon megnyomni a Névjegy gombot. A most megjelenő oldalon a Szerkeszt gombbal tudjuk egyrészt az adatainkat is aktualizálni, másrészt pedig beállítani, hogy ezek közül mi marad látható. Nagyon hasznos szolgáltatása még a Facebooknak a Csoportok, amely a főoldalon, a bal szélen van. Itt találunk már pár előre definiált csoportot, újat pedig a Csoport létrehozása segítségével készíthetünk. Ha ismerőseinket csoportokba soroljuk, akkor például nagyon könnyen megoldhatjuk azt is, hogy egy adott hozzászólásunkat, fotónkat csak családunk vagy közeli barátaink lássák, a kollégáink ne.
 |
Ezek közül a leghíresebb ügy a Buzz nevű, a Facebookot és a Twittert leváltani hivatott Google-szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely 2010-ben okozott kisebbfajta botrányt. A Buzz ígérete az volt, hogy a Google által biztosított különféle megoldások összekapcsolásával új, könnyen kezelhető és gyors kommunikációs csatornát hoz létre. Ehhez képest aktiválása után a személyes adatok garmadája vált publikussá a rosszul beállított adatvédelmi opciók miatt.
A Buzz - mint a Google+ közösségi oldal elődjének is tekinthető szolgáltatás - legnagyobb hibája az volt, hogy kérdezés nélkül összekötötte egymással a Google által menedzselt adatbázisokat, majd az eredmény nagy részét publikussá is tette. Például mindenki számára láthatóvá vált, hogy ki az, akivel a legtöbbet levelezünk, chatelünk, miket olvasunk az online hírcsatornákon (feedeket) kezelő Google Readerben, és így tovább. A legnagyobb nyilvánosságot a Harriet Jacobs álnéven publikáló blogger esete kapta. A hölgy agresszív exférje elől menekült el, ám a Buzz aktiválása után az egykori hozzátartozó nemcsak azt tudhatta meg, hogy kivel levelezik gyakran, hanem az általa megjelölt, átküldött és kommentekkel ellátott Google Reader-postok nyomán azt is, hogy hol lakik és merre dolgozik.
TUDOM, HOL JÁRTÁL NYÁRON
Hasonló botránnyal kellett szembenéznie az Apple-nek 2011 tavaszán, amikor egy érdeklődő tulajdonos egy nagynak mondható adatbázisra bukkant iPhone-ja memóriájában. Az adatok vizsgálatakor kiderült, hogy azok a telefon mozgását rögzítő GPS-koordinátákat tartalmazzák, ráadásul titkosítatlan formában. Mi több, ezek az adatok rendszeres időközönként az Apple központjába kerülnek. A telefongyártó azzal védekezett, hogy az anonim információkat egy saját navigációt segítő szolgáltatáshoz és a wifi-hozzáférési pontok helyének meghatározásához gyűjti, és azokat nem osztja meg senkivel. Ám ha még ezt el is hisszük, a kódolatlan adatok azt jelentik, hogy azok birtokában bármely illetéktelen személy vagy program meghatározhatja a telefon birtokosának lakcímét, munkahelyét és persze azt is, hogy mikor tartózkodik ezektől távol. Ez például a betörők számára lehet érdekes.
Bár hivatalosan nincs információ arról, hogy az Apple készülékek által gyűjtött és titkosítás nélkül tárolt lokációs adatbázis bárkinek kárt okozott volna, Dél-Koreában 2011 májusában mégis hárommillió vonra büntették az amerikai céget, mivel az ázsiai országban tilos ezen adatok gyűjtése a felhasználó beleegyezése nélkül. A mindössze 2696 dollárnak megfelelő összeget egy Kim Hjung-suk nevű ügyvéd nyerte. A koreai törvényekkel egyébként a Google is összeütközésbe került már, hiszen májusban az ő helyi irodájukat is átkutatta a hatóság, azt vizsgálva, hogy az AdMob hirdetési rendszer gyűjtött-e illegálisan lokációs adatokat a telefonokról.
LESKELŐDNEK A WEBÁRUHÁZAK IS
Míg a telefonunk által mindenkori földrajzi helyzetünk válhat mindenki számára pontosan láthatóvá, addig a Facebook, a Google és társaik a személyes adatok felhasználásával operálnak. Ők a hagyományos eszközökhöz (utcai hirdetések, tévé, sajtó) képest nagyságrendekkel jobban célozható hirdetéseken keresztül remélnek pénzt szerezni. A harmadik nagy területet a netes áruházak jelentik: itt a legközvetlenebb a kapcsolat.
A legnagyobb ilyen bolt, az Amazon.com speciális algoritmusa a személyre szabott ajánlatok összeállításakor automatikusan figyelembe veszi korábbi vásárlásainkat és azt is, hogy az általunk kiválasztott terméket mások milyen kiegészítőkkel rendelték meg és azokat hogyan értékelték. Ez pedig komoly bevételt jelent, hiszen a Nielsen által végzett kutatás alapján az egyéni vásárlók 60 százaléka vesz valami kiegészítőt a fő termék mellé. Sőt, ilyen az arány a hasonló áruk esetén is, mondjuk aki A gyűrűk ura könyveket megveszi, szívesen vásárol ilyen DVD-t, pólót és hasonlókat. Ez a modell pedig sokszorosára növeli az ezt alkalmazó webáruház profitját. Az okos online ajánlórendszerek fejlesztése így külön iparággá nőtt, amelynek olyan magyar reprezentánsai is vannak, mint a Docler-csoportba tartozó Gravity, vagy a szintén magyar Scarab Research. Az efféle rendszereket ráadásul például már a tévékhez kötött set top boxok esetén is használják a fizetős online videotárakban, így elvileg a modern háztartások filmnézési szokásai sem jelentenek titkot többé, ahogy a YouTube-on nézett tartalmak sem.
Ki mit tud rólunk?
Google
■ Nemcsak a neten, hanem ha engedélyezzük, akkor leveleink, sőt az azokhoz csatolt fájlok tartalmában is keres.
■ Megjegyzi korábbi kereséseinket, és az új találatok listáját ezek figyelembevételével is finomítja.
■ Ha engedélyezzük, androidos telefonunk névtelenül ugyan, de rendszeresen elküldi a Google-nek aktuális pozícióját.
Facebook
■ Nemcsak a profiladatokat, de a beszélgetéseket és az üzenetváltásokat is figyelik.
■ A hirdetéseket bejegyzéseink, reakciónk alapján testre szabják.
Apple
■ Az Androidhoz hasonlóan az iOS is rendszeresen menti a készülék pozícióját, ám az operációs rendszer korábbi verziójában az adatbázis 10 hónapra visszamenőleg tárolta ezeket az adatokat, titkosítás nélkül.
Amazon
■ Az online áruház nyomon követi vásárlásainkat, és azt is, hogy a hozzánk hasonló érdeklődésű ügyfelek milyen egyéb termékeket vettek. Ezekből az adatokból készülnek a nekünk szóló egyedi ajánlatok.