Október elején Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes indoklás nélkül visszavonta azt a javaslatot, amely szerint november 4-ével véglegesen bezárnák a Vidámparkot, és az intézmény az év végéig átadná az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. A jelenlegi működési környezet mellett tartósan évente 50-150 millió forint tulajdonosi támogatásra van szüksége a Vidámparknak ahhoz, hogy a szolgáltatást fenn tudja tartani, és míg az állatkert évente mintegy 1 millió látogatót fogad, a Vidámparkot felkeresők száma 300 ezer körüli.  A Vidámpark mostani bezárása - egyebek között a végkielégítések, szállítói tartozások kifizetése miatt - mintegy 490 millió forintba került volna.

Persányi Miklós, az állatkert idén újra kinevezett főigazgatója korábban elmondta, hogy a ráfizetéses Vidámparktól visszakapott területtel megoldódhat a nyomasztó területhiány és a családokat szolgáló egyesített park a legnagyobb kulturális attrakcióvá fejlődhet Közép-Európában. A műemlékjátékok megmaradnának, részeivé válnának egy jövendőbeli családi "meseparknak", amelyben a magyar állatokat testközelben felvonultató kiállításokat a magyarság mesevilágával ötvöznék érdekes interpretációban. Eközben a Wallis-utód Wing Zrt. már tárgyalásokat is kezdeményezett a fővárossal, hogy a pesti oldal déli, Duna parti szakaszán felhúzna egy új parkot. Ennek finanszírozási háttere - úgy önkormányzati, mint banki oldalról - azonban nagyon is kétséges.

A Vidámpark mai nevén és közel ebben a formában 1950 óta üzemel. 2005-ben rangos nemzetközi szakmai elismerésben, a Golden Pony díjban részesült, amellyel a Park fő célkitűzését: a hagyományőrzés és megújulás, modernizálás ötvözését is elismerték. Ha bezárna, Budapest az egyetlen olyan modern európai nagyváros lenne, amelynek nincs egyetlen állandó szórakoztató parkja sem.

A helyzet tehát bizonytalan. Talán ennek, vagy a bezárás hírének köszönhetően a meleg októberi hosszú hétvégén a bejáratnál és a népszerűbb jétékoknál is kígyózó sorok álltak a Vidámparkban.