A levél aláírói között szerepel Sidney Altman mikrobiológus, Werner Arber genetikus, Cédric Villani matematikus, valamint 4 közgazdász is: Aumann, Hershko, Kydland és Mortensen, akik valamennyien az elmúlt 10 évben vehették át a Nobel-díjat. Közösen emlékeztetik a döntéshozókat a 2000-ben kitűzött céljukra: „2010-re Európa lesz a világ legdinamikusabb tudás-alapú gazdasága". A tudósok szerint ezt a célt mind a mai napig nem sikerült elérni. Kiemelik, hogy Európa a tudomány több területén is élen jár, ám a kontinens versenyképességét és jövőbeni jólétét kizárólag az biztosíthatja, ha a tudást kézzelfogható termékekké, szolgáltatásokká, termelési eljárásokká átalakítják.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a világ tudományos piacán nagy a kereslet a kiemelkedő tehetségekre. Európa nem engedheti meg magának, hogy elveszítse legjobb kutatóit és tanárait, sőt, meg kellene próbálnia magához vonzania más országok tehetséges fiataljait. Érvelésük szerint a kutatás-fejlesztésre szánt pénzek csökkentésével Európa azt kockáztatja, hogy elveszít egy teljes nemzedéknyi tehetséges tudóst.
Az Európai Tudományos Tanács, mely a kontinens legjobb kutatóit támogatja, világszerte elismerésre tett szert az elmúlt időszakban. A legfontosabb kutatások Uniós szintű támogatása kiegészíti és hatékonyabbá teszi a tagállamok által nyújtott támogatások rendszerét, ezért fenntartása, vagy inkább kibővítése elengedhetetlen feltétele a sikeres Európa létrejöttének. A tudósok szerint a brüsszeli csúcstalálkozón arról születik majd döntés, hogy „mi lesz a tudomány szerepe a jövő Európájában".