"Elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, az IMF-nél házon belül már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel - ez rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő, a tárgyalásokra rálátó forrásokkal" - írja az internetes újság. Az egyeztetések már a kezdetekkor is döcögtek: nyolc hónapba telt, mire leültek egymással a felek az után, hogy a magyar kormány az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult 2011 novemberében.

Az IMF-en belül többen úgy élték már eddig is, hogy a kormány nem is akar megállapodni, a török kártyát játssza. A két héttel ezelőtti, október 9-14. közötti, tokiói IMF-közgyűlésen történtek azonban kulcsfontosságúaknak bizonyulhatnak a csigalassúsággal haladó tárgyalás-előkészítő folyamatban. A közgyűlés első napjának reggelén árasztotta el ugyanis a nyomtatott és az online sajtót az IMF-ellenes médiakampány - írja a lap. Forrásaik egybehangzóan állították: a hatás Tokióban sem maradt el. Komolyan a szőnyeg szélére állította a Valutaalap európai térségért felelős vezetője és egyik vezérigazgató-helyettese a szervezettel tárgyaló Vargát és Pleschingert. Csütörtökön a Népszabadság is azt írta, hogy a Valutaalap zokon vette a hirdetéseket.

A Valutaalappal sok ország kormánya takarózik, amikor valamilyen, a társadalom széles rétegei számára fájdalmas intézkedést kell meghozni az IMF-es segítség érdekében. Az IMF el is fogadja, hogy belpolitikai célokból olykor vele vitetik el a balhét. A magyar kormány azonban az Origo forrásai szerint átléphetett egy küszöböt.