A washingtoni székhelyű Global Financial Integrity (GFI)kutató-tanácsadó intézet tanulmánya szerint ráadásul évről évre egyre több pénz hagyja el Kínát. Szakértők ezt két tényezőnek tulajdonítják: a lakosság bankrendszerrel kapcsolatos frusztrációjának, valamint annak, hogy sok cég megkerüli a mindenre kiterjedő kormányzati ellenőrzést.

A magasabb hozamok miatt a háztartások inkább külföldre viszik megtakarításaikat, valamint az is gyakori, hogy a kínai vállalatok "tesznek egy kört" a pénzzel, amit külföldi befektetésnek álcázva - és így adókedvezményekben részesülve - visznek vissza az országba. A GFI elemzői szerint az utóbbi tizenegy évben 3800 milliárd dollár hagyta el így az országot, 2000-ben 172,6 milliárd, 2011-ben már 602,9 milliárd dollár. A tanulmány súlyos kérdéseket vet fel a kínai gazdaság stabilitásával kapcsolatban. "A társadalmi, politikai és gazdasági rend hosszú távon nem tartható fenn ilyen mértékű illegális tőkekiáramlás mellett" - mondta el Dev Kar, a csoport vezető közgazdásza.

A lakosságnak a súlyos korrupcióval és Kína lassuló gazdaságával kapcsolatos aggodalmai kockázatot jelentenek az uralkodó kommunista párt számára, különösképpen a készülő hatalomváltás előtt. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek fele a hivatalnokok korruptságát és a vagyoni különbségeket nevezte meg a legfőbb gondként.

Kínai közgazdászok szerint a Kajmán-szigetekről, Luxemburgból vagy Hongkongból beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések jelentős része eredetileg kínai vállalatoktól származik. A GFI szerint a Brit Virgin-szigetek mindössze 28 ezer fős lakosságára 213,7 milliárd dollár kínai befektetés jut. A pénzügyi folyamatok tükrözik a Kína állami vezérlésű pénzügyi rendszerével kapcsolatos csalódottságot, amiért a hitelek nagy része állami vállalatokhoz áramlik a betétesek és a vállalkozók kárára. A kormányzat ennek enyhítésére megkönnyítette a családok és a cégek külföldi befektetéseinek engedélyezését.