Borsik János rámutatott: a befektetők bizalmatlanok, és ennek az a következménye, hogy visszaesett a befektetési arány, és ez "mindaddig nem fog változni, míg vissza nem nyeri hitelességét a kormány". A kormányzati várakozás, miszerint az egykulcsos, 16 százalékos szja képes lesz a belső fogyasztást fellendíteni, nem valósult meg - tette hozzá. Elmondta: a 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta magas, és még riasztóbb, hogy a pályakezdőknél ez az arány eléri a 30 százalékot. A szakszervezeti vezető igazságtalannak, felháborítónak és megalázónak nevezte a munkanélküli ellátás elosztását. A munkanélkülinek háromhavi ellátásra van lehetősége, míg az új munkához való jutáshoz közel 18 hónap szükséges - jelezte.

Az elnök utalt arra is, hogy Nyugat-Európában "egyéniesítik" a munkanélküli ellátást, vagyis figyelembe veszik a korábbi munkaviszonyt, a családi állapotot, szakképzetséget. Borsik János kitért arra, hogy az új Munka törvénykönyve is hátrányos a munkavállalók számára. Csökkenhetnek a keresetek, a minimálbérnél pedig továbbra is nettó 60 915 forint a realitás. Ezzel szemben évente 6-6,5 százalékkal emelkedik a létminimum összege, jövőre 92 ezer forint körüli létminimumszint alakul ki - mondta. A munkaszerződések megkötésében nagy szerepet kap a polgári jog, ami a munkavállalóknak szinte "katasztrofális" munkajogi helyzetet teremt - vélekedett Borsik János.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: az emberek kétségbeesettek a munkahelyük, a fizetésük, a munkaszerződések és a kollektív szerződések miatt. A szakszervezeti munka ellehetetlenült, így a jövőben kevésbé lesz hatékony a munkavállalók érdekvédelme. Jelenleg nincs érdemi párbeszéd arról, hogyan lehet a társadalmi igazságossághoz és egy korszerű, demokratikus jogállamisághoz eljuttatni az országot - jelentette ki Borsik János.