Olli Rehn: A hiányt tartósan csökkentő lépések kellenek.

Az Európai Bizottság (EB) november 7-i őszi gazdasági előrejelzésének közeledtével a veszteglő hiteltárgyalásokról mindinkább a túlzott mértékű hiány miatt még 2004-ben hazánkkal szemben indult eljárás felé fordul az érdeklődés. Brüsszel a 2013-as és 2014-es makromutatókra vonatkozó előrejelzésének bemutatása mellett azt is megvizsgálja, hogy a tagállamok az előírt ütemben és módon faragják-e le az államháztartás hiányát. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos környezetéből azt kommunikálják, hogy aki fennakad a szűrőn, annak rövid időn belül pótlólagos intézkedéseket kell meghoznia annak érdekében, hogy elkerülje a következményeket. Eurózónatagoknál kapásból pénzbírsággal szankcionálnak.



Fonák módon a költségvetési szabályok egy évvel ezelőtti szigorítása óta az EU csak egy tagállamot büntetett meg, Magyarországot. Budapest nem tett eleget a pénzügyminiszteri tanács deficiteljárás keretében hozott határozatának, így ez év márciusában a kohéziós alapból 2013-tól elérhető forrásokból 495 millió eurót befagyasztottak. A döntést később visszavonták, miután a magyar kormány meghozta a szükséges intézkedéseket.

November 7-én újra mérlegre kerül a magyar fiskális kiigazítás, és bár az előző hetekben két egymást követő magyar egyenlegjavító intézkedéscsomag sem elégítette ki Brüsszel igényeit, úgy tűnik, mostanra mégis jelentősen leszűkült a rés. Orbán Viktor ráadásul az október közepi EU-csúcs után a sajtón keresztül meg is üzente, amennyiben a novemberi értékelés hiányosságokat találna, az év hátralevő részében kész a Brüsszel által óhajtott mértékben további korrekciót végrehajtani. Persze nem feltétlenül az EB szájíze szerinti megoldásokkal, például a banki különadó és az energiaadó növelésével vagy a közműadó kiterjesztésével.

A lassanként magyar mumussá váló Olli Rehn szemét várhatóan nem lehet kiszúrni azzal, hogy számszerűen 2013-ban és 2014-ben is az előírt, GDP-arányosan 33 százalék alatt marad az államháztartás hiánya. Budapestnek arról is meg kell győznie Brüsszelt, hogy ez nem egyszeri intézkedésekkel történik majd, mint 2011-ben, hanem olyan hiteles és fenntartható lépésekkel, amelyek tartósan képesek alacsony szinten tartani a hiányt.

Lapzártánk idején még lehetetlen volt megjósolni, hogy mi lesz a végleges verdikt. A Figyelő által megkérdezett szakértők szerint a bizottság legrosszabb esetben a mulasztás kimondását kérő negatív ajánlást és ezzel párhuzamosan a kohéziós alapok befagyasztását javasolhatná a december elején összeülő pénzügyminiszteri tanácsnak. Mivel a kohéziós szankció a szabályok szerint a következő év január elsejétől érvényes, a kormánynak ebben az esetben minimális ideje lenne a források megmentésére.

Ennél nagyobb esélye van annak, hogy a bizottság az esetlegesen szükségessé váló és elfogadhatónak minősülő újabb magyar intézkedések hatására egyelőre nem lép semmit. Sem a deficiteljárásban, sem pedig a kohéziós alapok felfüggesztése terén. Ennek megfelelően Brüsszel minden bizonnyal megvárja a 2013. májusi gazdasági előrejelzést, mielőtt az immár kilenc éve tartó deficiteljárás megszüntetését kezdeményezné. Így, ha minden jól megy, Magyarország jövő júniusban, a pénzügyminiszterek luxemburgi ülésén kerülhet le arról a szégyenpadról, amelyen még egyetlen tagállam sem töltött el ilyen hosszú időt.

Olli Rehn már korábban is hangsúlyozta, hogy az EB csak a már lezárt pénzügyi év adatainak ismeretében dönt az eljárás megszüntetéséről. Magyarország esetében tehát az idei évet kell lezárni.