Vízvezeték építése. Nem mindenhol tudják, merre hány méter

Nagyon sárga, nagyon kék, nagyon hosszú, nagyon szép a cső! Belül tágas, lakályos, kívül pompás, kanyargós a cső! Belehúznak minket hangtalan, és mi hagyjuk lelkes-boldogan, el is hisszük, minden rendbe’ van… A KFT együttes e kevéssé ismert, A cső című számát idézte lapunknak az egyik közszolgáltató kommunikációs embere, amikor arról kérdeztük, mit szólnak a cégek vezetői ahhoz, hogy január elsejétől közműadót is kell fizetniük. Első reakciója rövidebb volt: a falba verik a fejüket.

A kormány tervei szerint a villany-, gáz-, víz-, csatorna- és telekommunikációs vezetékek után méterenként 100 forint adó lenne kivethető azok tulajdonosaira. Egy iparági szakember arról panaszkodott, hogy millió kérdés van, melyekről ez idáig senki nem konzultált velük, s még csak tájékoztatást sem kaptak. Legfontosabb kijelentése mégis az volt: ők maguk sem tudják, pontosan hány méter vezetékkel rendelkeznek, eddig ugyanis erről nem kellett nyilvántartást vezetniük. Ha meg önbevallás alapján fizetik az adót, melyik szervezet ellenőrzi annak hitelességét, és hogyan?

A szolgáltatókat leginkább az foglalkoztatja, hogy ha nem lehet a fogyasztói árakban érvényesíteni az új közterhet, akkor az miként befolyásolja üzemi eredményüket. „Ha tényleg nem lesz áthárítható a közműadó, akkor radikálisan visszaveti majd az infrastruktúra-fejlesztéseket”– jelentette ki lapunknak informátorunk.

Ha a kormány azt szeretné, hogy a települések már januártól kivethessék a közműadót, akkor – amint arra egy lapunknak nyilatkozó szakjogász felhívta a figyelmet – legkésőbb november elején rá kellene bólintania a parlamentnek, s november 19-ig ki is kellene hirdetni. Az önkormányzatoknak pedig legkésőbb december 2-ig kell elfogadniuk a közműadóról szóló rendeletet, ugyanis a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény kimondja: az adózási szabályokat a hatálybalépést megelőző 30 nappal ki kell hirdetni. A helyi adókról szóló törvény módosítása azonban már elkészült, tudta meg lapunk, s már e héten várható, hogy az Országgyűlés asztalára kerül.

A SZAKTÁRCA NEM AGGÓDIK
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, végeztek-e előzetes kalkulációt arra vonatkozóan, hogy az érintett cégeknek milyen a pénzügyi eredménye, képesek lesznek-e megfizetni a közműadót, s e tárgyban várhatók-e konzultációk az egyes szektorok képviselőivel. A sajtóosztálytól írásban kapott válasz leszögezi: „A közművezetékeket terhelő építményadó alanyai – tőkeerejüket, pénzforgalmukat, piacukat tekintve – képesek a felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az szükséges, a konzultációkat természetesen a kormányzat lefolytatja.”

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen arányban osztozik a közműadó 30 milliárd forintosra becsült éves bevételén a főváros és a többi település. Ezt az adónemet ugyanis eredetileg csak a fővárosban vezették volna be, s a BKV finanszírozására szolgált volna. A szaktárca erre a kérdésünkre nem tudott pontos választ adni, arra hivatkozva, hogy „települési mélységű bevételi adatokkal nem rendelkezik”. Fővárosi forrásból úgy értesültünk, a közműadóból származó bevételeket várhatóan egy módosító indítvánnyal valóban átirányítják majd Budapesthez, ám iparági becslések szerint ebből összesen évi legfeljebb 10 milliárd forint származhat. Ez pedig elenyészően kevés ahhoz, hogy a BKV szilárd lábakra álljon. Jövőre az állam az eddigi 32,2 milliárd helyett egy fillért sem ad, helyette szja-átcsoportosítás révén tesz szert a főváros 23,2 milliárd (egyes hírek szerint 12 milliárd) forint pluszbevételre, amelyet a közlekedési társaságra fordíthat. A fogyasztói árkiegészítés címén eddig járó 16 milliárdos állami támogatás megmarad, de ezenfelül semmi.

„Legfeljebb ötletnek volt jó a közműadó, arra azonban alkalmatlan eszköz, hogy pótolja a kieső állami támogatásokat, amelyek eddig segítették a BKV életben maradását” – nyilatkozta a Figyelőnek Tüttő Kata, a Fővárosi Önkormányzat MSZP-frakciójának vezetőhelyettese. Szerinte a közműadóból származó bevételek áttételesen erősíthetnék ugyan a közösségi közlekedés anyagi alapját, ám ehhez ezeknek a pénzeknek be kellene kerülniük a fővárosi forrásmegosztásba. Erről egyelőre nincs szó. A frakcióvezető-helyettes úgy látja, e pillanatban a levegőben lóg a közlekedési vállalat finanszírozása. A kormány magához képest is késésben van; a legutóbbi határidő szeptember 30-a volt annak a törvényjavaslatnak a beterjesztésére, amely biztonságos alapokra helyezi s fenntartható módon rendezi a fővárosi közösségi közlekedés működtetését.

ÁTHÁRÍTHATATLAN?
Állami, önkormányzati tulajdonú cégek esetében az adókivetés szakértők szerint amúgy is öngólnak számít. Miután a települések a saját vállalatukat sarcolják meg, az adóbevételek csak látszólag gazdagítják őket, hiszen ennyivel kevesebb osztalékot vehetnek ki e vállalkozásaikból. Rosszabb esetben veszélybe is sodorják azokat. (A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének nyilvántartása szerint a vízvezeték- és csatornahálózat 70-80 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonban van.) Megtehetnék, hogy áthárítják az adóterhet a fogyasztókra, ám akkor a kormány saját vállalását nem teljesíti, hiszen rezsistopot hirdetett.

Inflációkövető jegyáremelés lesz
A szaktárcának is újra kell gondolnia, milyen variációk jöhetnek szóba a fővárosi közlekedési vállalat működőképességének megőrzésére. Az évi 137–142 milliárdos ráfordítást igénylő BKV jövő évi költségvetésében 71–73 milliárd forintos lyuk tátong, amelynek befoltozására Budapest és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen keresi a megoldást. „Jelenleg is folynak az egyeztetések” – erősítette meg lapunknak a tárca kommunikációs főosztálya, hozzátéve: a kormány és a főváros is több lehetőséget vizsgál. A Budapesti Közlekedési Központhoz közeli forrásból úgy értesültünk, 2013. január 1-jétől bizonyosan emelkednek a jegy- és bérletárak, mégpedig inflációkövetően. Emellett a kormány várhatóan az önkormányzatok kötelező feladatellátása keretében rendezi a BKV pénzügyi helyzetét. „Nem is lenne igazságos, hogy miközben a közösségi közlekedés működtetése kötelező fővárosi feladat, az állam ne biztosítsa hozzá a szükséges forrásokat” – mondta egy kormánypárti közgyűlési informátorunk.Példaként Tüttő Kata a Fővárosi Vízművek Zrt.-t hozta fel, amelyet a főváros pár hónapja vásárolt vissza a francia Sueztől, s emiatt 12 milliárd forint hitelt kényszerült felvenni. Ennek terheit a közműadó évi mintegy 500 millióval fejelné meg, és ez üzemi mínuszba fordítaná a céget. Bod Péter Ákos közgazdász is kételyeit fejezte ki a közműadó átháríthatatlanságát illetően. Szerinte legfeljebb néhány hónapig bírhatják ki a közműszolgáltatók, hogy ne terheljék tovább a lakosságra az újabb költséget, vagy ne halasszanak el beruházásokat. „Naivitás, hogy ha a többségében külföldi tulajdonú energiacégekre pakolnak állami terheket, az majd nem érinti a gazdaságot” – fejtette ki egy rádióinterjúban. Európában egyébként közműadó sehol nem létezik.