A 828 méter magas Burdzs Kalifa Dubajban. Az ABB is részt vett a megvalósításban

Egy év alatt Magyarországon átlagosan annyi napenergia érkezik egyetlen négyzetméterre, hogy abból egy közepes háztartás akár hat hónapnyi villamosenergia-igényét is ki lehetne elégíteni. Mint a legtöbb megújuló energiaforrásnál, ezen a téren is sokáig gondot okozott az ingadozás, ám a felhős napok ma már nem árnyékolják be a termelést. Az alternatívenergia-tárolók könnyen át tudják hidalni a kimaradásokat, előnyeiket pedig már olyan cégek is élvezik, mint a 8 millió angol háztartást ellátó UK Power Networks. Napjainkban a technológia fejlődésének köszönhetően a kereskedelmi és az ipari létesítmények is egyre nagyobb számban váltanak zöldre, erre jó példa, hogy az IKEA 44 amerikai üzlete közül 38-ban már szolárrendszerrel segíti az energiaellátást.

ÜZEMI FELHASZNÁLÁS
A megújuló források jelentőségét nálunk is egyre többen ismerik fel, de még mindig túl kevés az olyan vállalat, amely valóban felelősen működik. A döntéshozók is folyamatosan halogatják az alternatív energiaforrásokra való átállást, a megújulóenergia-támogatási rendszer, a METÁR hatálybalépését például ez évről jövő januárra tolták át. Szerencsére hazai sikertörténetek azért így is szép számmal akadnak. Egy az idén lezárult beruházásnak köszönhetően például a Szegedi Fegyház és Börtönben az éves villamosenergia-fogyasztás 7 százalékát fedezik majd szolárrendszerekkel. A Szarvason felhasznált napelemek nagy számára, az ottani biogázüzemre és a geotermikus energia helyi felhasználására pedig már nemzetközi szinten is felfigyeltek. Az idén a megújuló energiát használó települések Rómában tartott versenyén a Békés megyei város a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.

A budapesti agglomerációban azonban hamarosan egy minden eddiginél ambiciózusabb zöldberuházás érik be. A piacvezető automatizálási és energetikai cégcsoport, az ABB fóti gyárában az ország eddigi legzöldebb ipari létesítményét adja át. Az üzemnél egy 30 kilowatt teljesítményű naperőmű is épül, amely derült időben akár a gyár működéséhez szükséges energia 70 százalékát is képes lesz fedezni, ez példa nélküli az országban. A rendszer gördülékeny működését a saját fejlesztésű szolárinverterek – az egyenáramot váltóárammá átalakító berendezések – és a kisfeszültségű megoldásaik biztosítják.

A fenntarthatóság gondolata nem reked a falakon kívül: a gyárban az anyagmozgatást is zöldenergia segíti. Nemcsak az elektromos targoncák, de még az akkumulátoros kéziszerszámok is napelemmel működnek majd. A környezetbarát kialakításnak köszönhetően ráadásul a munkásoknak sem kell kipufogógázos levegőben dolgozniuk. Mivel a cégcsoport már olyan nemzetközi projekteken is részt vett, mint a Burdzs Kalifa vagy a CERN nagy hadronütköztetőjének az építése, a fóti munka már szinte rutinfeladatnak számít. Mint Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, büszkék arra, hogy ezzel sikerül Magyarországot közelebb vinni ahhoz az európai uniós vállaláshoz, amely szerint az ország a mai 5-ről 2020-ra 13 százalékra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló források részarányát.

SZABÁLYOZOTT FORDULATSZÁM
A naperőmű-telepítés az itthoni ipari létesítményeknek és a multinacionális vállalatoknak is követendő példát nyújthat. Egy ilyen beruházás ugyanis nemcsak kisebb ökológiai lábnyomot és fenntarthatóbb működést jelent, de hatékonyabb energiahasznosítást és ennek köszönhetően hosszú távon olcsóbb fenntartást is.

Arra is akadnak bejáratott megoldások, ha egy cég az üzemében elsősorban az energiapocsékolásnak akar gátat szabni. A gyárakban a legnagyobb pazarlást rendszerint ugyanis az elektromos motorok okozzák, amelyek többnyire szivattyúkat vagy ventilátorokat hajtanak meg. A probléma, hogy sokszor ezek a berendezések közvetlenül a hálózatról működnek, és akkor is teljes fordulatszámon üzemelnek, mikor erre semmi szükség. A fordulatszám-szabályozó készülékekkel viszont az igényekhez lehet igazítani a motorok vezérlését, a beruházás pedig akár egy év alatt megtérülhet. Ráadásul így nemcsak a fogyasztás faragható le közel 30 százalékkal, de az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkenthető. Beszédes, hogy a technológia használatában élenjáró ABB az elektromos motorok szabályozásával globális szinten évi mintegy 220 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ez 65 millió európai háztartás éves fogyasztásának felel meg. 

Az üzemeknél hasonlóan hatékony lehet az elavult technológiák lecserélése. A MOL egyik gázállomásán emiatt váltották le a gázmotorokat villanymotorokra, míg az egyik győri autóipari üzemnél az energiaszámla karcsúsítása érdekében a szerelősoroknál az ABB új, korszerű robotjait helyezték üzembe.

ZÖLDIRODÁK
Arra már a vezető ingatlan-tanácsadó, a CBRE Fenntartható épületek értékbecslése című elemzése is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások az ingatlanpiacon már nemcsak jól hangzó frázisok, de valódi gazdasági hasznot is hoznak, egyrészt a kisebb üzemeltetési költségeken keresztül, másrészt a piaci elvárások miatt. Ma már ugyanis egy első osztályú irodaház elég nehezen talál bérlőkre, ha nincsenek zöld jellemzői. Ha egy vállalat marketingjében a társadalmi felelősségvállalás komoly szerepet játszik, akkor elengedhetetlen, hogy legalább a székhely fenntartásában megújuló energiákat alkalmazzon, különben nincs az a körmönfont kommunikáció, amely mellett ne tűnne hiteltelennek. Bár hazánkban az irodapiacon az építési kedv az utóbbi években kőként zuhant a mélybe, biztató, hogy szinte minden új projektnél kitűzött cél lett valamelyik zöld minősítés megszerzése.

Biogázüzem Szarvason. Nemzetközi elismerést kapott a város

TAKARÉKOS VILÁGÍTÁS
Egyes becslések szerint a már minősített vagy minősítés alatt álló fővárosi irodák területe közel 240 ezer négyzetmétert tesz ki. Ez a budapesti irodaállomány 7,5 százalékának felel meg, de két éven belül várhatóan ez az arány már a 10 százalékot is eléri.

Az épületeknél persze problémát jelent, hogy helyben csak a napenergiát könnyű megtermelni, míg a víz- vagy a szélenergia sokszor több száz kilométerről jön. Ahhoz, hogy minimalizálni lehessen az energiaveszteséget a hosszú szállítás során, a villamos energiát nagyfeszültségen kell vezetni. Mivel ez nagy befektetést igényel, ezekre a megoldásokra egyelőre főleg külföl-
dön találni példákat.

Hamarosan azonban nálunk is átadják az első olyan irodaházat, amely az amerikai Green Building Council nevű szervezet LEED 100 pontos minősítési kritériumrendszerének több mint a 80 százalékát teljesítette, ezzel kiérdemelte a platina fokozatot. A környezettudatosságot és a fenntarthatóságot elismerő tanúsítványt a budapesti, Skanska által fejlesztett Green House kapta meg, amelynek leendő bérlői közt a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. és az Avis Budget Group BSC mellett az ABB is megtalálható.

A takarékoskodás egyik sarokköve itt is a világítás, mivel az épületekben rendszerint ez viszi el az energiafelhasználás több mint negyedét. A XIII. kerületi irodaházban épp ezért fény- és jelenlét-érzékelős világítási rendszert telepítenek, emellett az épület szinte minden pontján használnak majd innovatív megoldásokat.  A WC-ket például csapadék- és talajvíz öblíti majd, az energiatermelésből napkollektorok és egy földhőszonda is kiveszi a részét, a liftekbe pedig energia-visszanyeréses rendszert építenek be. Támogatják a dolgozók környezetbarát életvitelét is. Az elektromos autókat például a parkolókban is fel lehet majd tölteni. Az ABB nem csak bérlőként érdekelt a Green House-ban: többek közt a cég alakítja ki az irodaház intelligens épületmenedzsment-rendszerét, amely a különböző funkciók számítógépes vezérlését és az alacsonyabb energiafelhasználást segíti.

MOHÓ ADATKÖZPONTOK
Míg a gyárak és a szennyezés kapcsolatát aligha kell magyarázni, addig a szerverek és a szén-dioxid-kibocsátás közti összefüggés már kevésbé egyértelmű. Pedig a szerverek együttesen annyi káros gázt bocsátanak ki, mintha oda és vissza 700 alkalommal tennénk meg autóval a Mars és a Föld közötti távolságot. A Google adatközpontjai a napi 3 milliárd keresés kiszolgálása közben annyi energiát fogyasztanak, mint 110 ezer háztartás. A felhőalapú technológiák térnyerésével és az internethasználat robbanásszerű terjedésével az igények ráadásul óriási tempóban növekednek. Mivel évente 5,75 millió új szervert helyeznek üzembe világszerte, a berendezések energiaellátásának és hűtésének korszerűsítése egyre égetőbb kérdés. Napjaink adatközpontjai ráadásul váltakozó áramot használnak, ezért az energiát öt alkalommal kell konvertálni, mire célba ér, és ez óriási pazarlással jár. Az IO nevű céggel karöltve az ABB azonban kifejlesztette a világ első egyenáram-alapú adatközpontmodulját, amely akár 20 százalékkal hatékonyabban használja fel az energiát, mint a hagyományos, váltakozó áramra épülő technológiák.

A cégcsoport szakértői szerint egyébként hamarosan komoly szemléletváltásra kerül sor: a közeljövőben az adatközpontok nemcsak felvásárolják, de termelik is az energiát a saját telepítésű nap- és szélerőműveikkel. Az energia intelligens elosztásához azonban átfogó energiafelügyeleti megoldásokra lesz szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás mérésétől az átvilágításig minden folyamatot kezelni tudnak. Épp ezért hozta létre az ABB a Decathlon DCEM (Data Center Enterprise Management) nevű megoldását. Ez főleg azoknál a vállalatoknál lehet hasznos, amelyek több, egymástól viszonylag távol lévő adatközpontot használnak. A nemrég Budapesten is bemutatott fejlesztéssel a nagy terhelést jelentő folyamatokat ugyanis át lehet mozgatni abba az egységbe, ahol a legolcsóbb az elektromos energia, vagyis ahol épp éjszakai áramot használnak. Azokban az országokban pedig, ahol intelligens elektromos hálózat működik, az áram árának alakulását is folyamatosan nyomon tudják követni, és ennek megfelelően optimalizálják a feladatok elvégzését.

Fényes kilátások
A válság sem tudta visszafogni a napenergia futótűzszerű terjedését: az energiaforrás kihasználásában érdekelteket összefogó európai szövetség kimutatása szerint tavaly 75 százalékkal nagyobb napelemes áramtermelő kapacitás épült ki a világon, mint 2010-ben. A napenergia így a legnépszerűbb megújuló forrássá vált. A technológia legnagyobb pártfogója továbbra is Európa: a tavalyi napelemes telepítések 74 százaléka köthető a kontinenshez. Egyedül Olaszországban 9,3 gigawattos (GW) napelem-kapacitást építettek ki, ezzel megelőzve Németországot, ahol ugyanez a mutató a csökkenő támogatások ellenére is 7,5 GW-on állt meg. Európán kívül az a Kína mutatta fel a legnagyobb fejlődést 2,2 GW-tal, amely erre a területre korábban szinte egyáltalán nem költött. Tavaly viszont az Egyesült Államokat is sikerült megelőznie, ahol mindössze 1,9 GW csúcsteljesítményű napelemet telepítettek. A magyarországi napenergia-piacról nem állnak rendelkezésre részletes adatok, mivel a kollektorokat engedély- és bejelentési kötelezettség nélkül is lehet telepíteni. A Magyar Energia Hivatalnak csak a hálózatra csatlakozó napelemes rendszerekről vannak adatai, ezekből viszont komoly áttörés rajzolódik ki, legalábbis a bázishoz képest. A 2010-es 1000 kilowatt alatti napelem-kapacitás ugyanis tavaly közel 4000-re nőtt.