Hugh Jackman egy budapesti reklámforgatáson. Jeges tea miatt futott nálunk

Több mint 300 millió forintot fizetett a forgatási helyszínekért a nyáron a Bruce Willis főszereplésével Budapesten forgatott Die Hard 5 produkciós cége. Az összeg már egy jócskán lealkudott tétel, ha ugyanennyi időre ugyanezeket a helyszíneket egy reklámfilmhez igényelték volna, minimum a dupláját kérik az önkormányzatok – mondta a Figyelőnek egy olyan filmgyártó cég vezetője, amely kifejezetten külföldi megrendelők számára forgat reklámokat Magyarországon. A játékfilm, egy szupersztár magyarországi forgatása nemzeti ügy, a producer a város legmagasabb szintű vezetőivel állapodik meg. Az alku megérte, hiszen a hollywoodi szuperprodukció 10 milliárd forintot költött itt.

Míg a külföldi játékfilmeket 20 százalékos adó-visszatérítéssel, kedvezményes helyszínárakkal csábítja Budapestre az állam, a reklámfilmekről hajlamosak megfeledkezni, pedig – Krammer Katalin, a Strawberry Films Kft. tulajdonosának becslése szerint – évtől függően 2-5 milliárd forintot a reklámfilmek készítői is elköltenek az országban. Ennek csupán töredéke folyik át a produkció költségeként azon a nagyjából tucat cégen, amely ezzel foglalkozik, a többit szállodára, étkezésre, szórakozásra költik el a stáb tagjai. Hogy az iparágat jobban elismerjék, a szakember és társai, öt úgynevezett szervizcég képviselői fél évvel ezelőtt megalakították az európai producerek szövetségének (CFP) magyar tagozatát.

Három nap
Gyorsabb ügyintézést, egyablakos rendszert szorgalmaz és a játékfilmek mellett a reklámgyártásnak is kedvez az a módosító törvényjavaslat, amelyet a napokban nyújtanak be – tudta meg a Figyelő. A Magyar Nemzeti Filmalap közreműködésével kidolgozott jogszabálytervezet lényege, hogy a jövőben csupán három nap lenne egy közterületi forgatási helyszín kibérlésének, engedélyeztetésének átfutási ideje. A döntés joga és a bérbeadásból származó bevétel továbbra is az önkormányzatoknál maradna, de a forgatáshoz szükséges egyéb papírok – például rendőri, közlekedési, műemlék- és természetvédelmi engedélyek – beszerzését is a kérelmet befogadó iroda intézné. Lapzártánkig nem született meg a törvényjavaslat végső szövege, de feltehető, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalok lennének a kérelmek befogadói, és a forgatási helyszíntől függne, melyik hatósághoz kell fordulnia a stábnak a papírokért.

Hasonló a metódus Prágában, de a magyar szabályozáshoz a mintát közvetlenül a bécsi rendszer szolgáltatta, ahol egy filmbizottság feladata, hogy a várost a filmkészítők körében népszerűsítse. Ez a testület fogadja be a forgatási kérelmeket, továbbítja a város vezetésének, és maximum két héten belül kiadja a határozatot. Egyes helyeken még csak kérelem sem kell, csupán bejelentés, azok esetében akár néhány nap is elég az átfutásra. A bécsi rendszerben a várost díjzónákra osztották, fix négyzetméterárakkal. Ezt a modellt követné a magyar változat is, de konkrét összegeket egyelőre nem árult el a törvényjavaslatot kidolgozó Magyar Nemzeti Filmalap.

Peugeot-szpot készül. Francia kapcsolat

KAMÉLEONVÁROS
A helyszín-engedélyeztetés egyszerűsítése nagy terhet venne le a filmgyártó cégek válláról. „Lehetetlen állapot alakult ki Budapesten a helyszínengedélyekkel kapcsolatban. Alig lehet gyorsan, a régióban versenyképes áron, jó helyet kapni, az engedélyek átfutása három-négy hét, pedig sokszor összesen ennyi idő van egy reklámfilm forgatására az első e-mailtől a stáb távozásáig” – panaszkodott a Figyelőnek Mink Tamás, a döntő többségben külföldi, azon belül is orosz, angol, ausztrál, új-zélandi, francia és német megrendelőknek dolgozó Film Positive Productions Kft. vezetője. Hozzátette: eddig voltak gyors kerületek, ahol egy hét alatt lehetett engedélyt szerezni, de most már egyre hosszabb a várakozási idő. Sok önkormányzat – új szabályként ott is, ahol nincs forgalomkorlátozás – a Budapesti Közlekedési Központ engedélyéhez köti a forgatást, ahol pedig 30 nap a válaszadási idő. „Belvárosi helyszínt már alig merek kiajánlani, mert nem biztos, hogy befut az engedély időre” – jegyzi meg Mink Tamás.

A szervizcégek arra is panaszkodnak, hogy önkormányzatonként eltérők a szabályok, a várakozási idő és a fizetendő bérleti díj is. Többnyire tartja magát az elv, hogy négyzetméterenként kell fizetni a közterületért, de előfordul kialkudott egyszeri költség is. Nagy a szórás: egy négyzetmétert a fővárosban 400 és 19 ezer forint között lehet megszerezni, a divatos belvárosi kerületek és a Vár környéke a legdrágább.

„Utóbbiról szinte már nem is álmodnak a gyártó cégek, és a külföldiek is viccelnek vele, hogy a westminsteri apátságot könnyebb megszerezni, mint a budai Vár macskaköves utcáin forgatni” – mondta a Figyelőnek Peták Eleonóra, a másfél évtizede piacon lévő, döntő többségben angol megrendelőknek szállító Pioneer Productions Kft. ügyvezető igazgatója. Ők legutóbb egy éjszakai forgatási napért és egyetlen utcasaro-
kért 13 millió forintot fizettek a II. kerületi önkormányzatnak. Az évente 15-20 reklámot, mellette játékfilmet is forgató cég vezetője szerint Budapest kiváló adottságokkal rendelkezik a filmgyártás szempontjából, amolyan kaméleonváros. Annyi arca van, hogy a külföldi stáboknak már csak azért is megéri inkább idejönni, mert nem kell négy-öt külön helyszínen forgatniuk, itt általában mindent megtalálnak. Peták Eleonóra szerint sokat javítana a helyzeten, ha a köztudatban is elterjedne: ez jó az országnak, a városnak.

Új munkát elsősorban egy jól sikerült régi hoz – érvényes ez a reklámfilmekre is, de van cég, amelynek vezetője személyesen házal külföldi megrendelőknél az országgal, Budapesttel és persze saját cégével, így szerez megrendeléseket. A baráti árak, a jó helyszínek és a megfelelő munkaerő másfél évtizede vonzza az ügynökségeket, megrendelőket. Van olyan gyártó, amelynek a kilencvenes évek közepén nagyobb forgalma volt, mint most, de biztató, hogy az utóbbi egy évben újra Budapest az egyik leginkább felkapott helyszín a térségben.

PRÁGA ELŐTT
A válság ugyanis erősítette a főváros pozícióját, mert a nyugati megrendelők büdzséje folyamatosan csökken, és a magyar főváros egyelőre versenyképes az európai és amerikai piacokon. Igaz, az elmúlt négy évben folyamatosan kúsztak fel a helyszínárak – legyenek azok közterületen vagy magántulajdonban –, így a magyar gyártók egyre kevésbé tudják tartani a vonzó gyártási költségeket. „Pedig Budapestet imádják a külföldi stábok, mert bármelyik világváros tud lenni: modern, ha az kell, régimódi, ha arra van szükség” – mondta a Figyelőnek Sipos Gábor, a 10 éve a piacon lévő, reklámokat és játékfilmeket is gyártó Laokoon Film vezetője.

A reklámversenyben Budapest nagy vetélytársa Prága, ahol a közelmúltban azonban a budapestinél is jobban elszaladtak az árak, így a filmesek szerint a magyar főváros visszavette a vezetést a régióban. A megrendelők, akik a nyugati árakat már nem, a keleti életszínvonalat még nem fogadják el, elégedetten döntenek Budapest mellett, ahol tartani tudják a költségeket, de jó szállodákban és éttermekben ehetnek a forgatás alatt.

Reklámforintok
■ 
Forgatási idő alkalmanként: 2–7 nap, előkészítés 5–12 nap
■ 
A külföldi stáb mérete 3–40 fő (stábtagok + megrendelői oldal képviselői)
■ 
Forgatási költség: 12–50 millió forint/nap

■ Helyszínbérlés napi díja:
● 
a Hősök terén 1,5–2,5 millió forint
● 
a Várban 4–15 millió forint
● 
a belvárosban 2–10 millió forint
● 
a VII. kerületben 0,5–1,5 millió forint
● 
a Balatonnál 0,3–0,5 millió forint
● 
egy vidéki városban 0,3–3 millió forint
● 

luxusszínvonalú, 120–250 négyzetméteres magánlakásban 0,25–1 millió forint

■ 
Motoros rendőr biztosítása útlezáráshoz: 20 ezer forint/rendőr (legalább 4 kell egy lezárás esetén)
■ 
Teljes büdzsé egy reklámfilmre vetítve: 12–250 millió forint (az átlag 50-60 millió)
■ 
A külföldi stáb egyéb költségei (például szálloda, étterem): 6–20 millió forint/produkció
■ 
A gyártó cég megbízási díja: általában az összköltségvetés 10-15 százaléka vagy kialkudott díj