– Ön nemrégiben New Yorkban 150 multimilliomosnak tartott előadást a Nexus Global Youth Summit rendezvényén. Milyen szerveződés ez?
– Az ENSZ égisze alatt létrejött társulás azon fiatalokat, 20–40 év közöttieket fogja össze, akik elég gazdagok ahhoz, hogy vagyonukkal érdemi befolyást gyakorolhassanak a világra. Kifejezetten a fenntartható fejlődés, az etikus gondolkodás, a jó szolgálat van a társaság gondolkodásának középpontjában.

– Honnan jöttek át a gazdag fiatalok?
– A legtöbben az arab világból, de voltak észak-és dél-amerikaiak és egy-két európai is. Jelentős részük saját maga hozta össze vagyonát, általában valamilyen internettel összefüggő vállalkozással. De sokan voltak olyanok is, akik örökölték a vagyonukat, és valamilyen alapítvány irányítását látják el.

– Miről tartott nekik előadást?
– A fő mondanivalóm lényege Einsteintől ered. Vagyis a lényeges problémákat nem tudjuk megoldani azzal a gondolkodással, amivel azok születtek. Meg kell változnunk ahhoz, hogy hatást tudjunk gyakorolni az emberiség legfontosabb gondjaira. Ehhez azonban paradigmaváltásra van szükség. A pénz célja, hogy minél több pénzt fialjon. Így egyre kevesebb embernél egyre több és több vagyon halmozódik fel, a másik oldalon pedig folyamatosan növekszik az elszegényedés.

– Nyitottak voltak erre a gondolkodásmódra azok, akik pont ennek a gondolkodásnak köszönhetik gazdagságukat?
– Hogyne, nagyon is. Igaz, hogy azok, akik csatlakoznak ehhez a szervezethez, eleve nyitottak mindenfajta újra, és pénzüket kifejezetten építő jellegű dolgokra akarják fordítani. Ők is látják, hogy az, ami most van, hosszú távon nem fenntartható. Érzik, hogy a vagyonosoknak kötelezettségeik is vannak.

– Ön, aki a világ számos országában tart előadásokat a fenntartható fejlődésről, lát-e változást a fogadókészségben?
– Nemrégiben hasonló témákban tartottam előadásokat Párizsban, Stuttgartban, Firenzében. Rendkívül nyitottak az emberek most az új típusú gondolkodásra. Érdeklődésük egyre nő és egyre konkrétabb.

– Mennyire nyitottak nézeteire a kormányok, nagyvállalatok?
– A változás, amely a társadalomban megfigyelhető, inkább alulról indul. A kormányok, nagyvállalatok még mindig a régi kereteken belül akarják megoldani a problémákat. Csak egy példát mondok: az, hogy egyre terjed a biciklivel való közlekedés, jelzi azt is, hogy drága a benzin, de a fiataloknál már az is megjelenik, hogy védem a környezetem. Az is, hogy egyre többen élnek ökufalukban, jelez egyfajta szemléletmódváltást. A kulturális változás pedig kikényszeríti majd a gazdaságit is.

– Az ön látásmódjában miként oldható meg a mostani gazdasági válság?
– A válság annak a következménye, ahogy éltünk, tehát tartós változást csak és kizárólag akkor érünk el, ha teljesen megváltoztatjuk gondolkodásunkat. Nem egymás ellen, hanem egymással kell dolgoznunk. Nem lehet vég nélkül növekedni egy véges világban. Ezt már a Római Klubban is megmondtuk a hetvenes években.

– Mit szól ahhoz, hogy az aszály miatt Amerikában a bioetanol-gyártás leállítására szólították fel a kukoricát feldolgozó gyárakat? Pedig azok elvileg a fenntartható fejlődés érdekében jöttek létre.
– Persze nem minden út egyenes, és semmi sem problémamentes. Teljesen egyértelmű, hogy ha egy irány nem vezet előre, akkor keresünk egy másikat.

– Ön Olaszországban lakik, hogy élik meg az olaszok a gazdasági válságot?
– Egyértelműen kevesebbet fogyasztanak: ritkábban járnak éttermekbe, vásárolni. Félnek, bizonytalanok, sokat beszélnek erről a problémáról. Növekszik a frusztráció, a türelmetlenség. Ők is érzik, hogy úgy semmiképp nem megy, mint eddig.

– Magyarországon újabb megszorításokat vezettek be. Ön ezt helyesnek tartja?
– A megszorítások lényege, hogy azon keretek között próbálja megoldani a dolgokat, amelyben azok születtek, csak alacsonyabb színvonalon. Ez nem jó, de a kormányok általában így gondolkodnak. Eljön az az idő, amikor a mentalitásváltozást kikényszeríti a társadalom.

Névjegy
Zongorista csodagyerekként kilencéves korától húsz évig koncertezett a világban. Később a Yale-en, a New York-i Állami Egyetemen és számos európai és távol-keleti univerzitáson oktatott filozófiát és rendszerelméletet. A Római Klub felkérésére 1978-ban készítette el a Célok az emberiség számára című jelentését. A Magyar Tudományos Akadémiának 2011-ben lett a tagja. Jelenleg Olaszországban él.
Kedvencek
Zene › Mozart és Schubert művei Könyv ›  Hermann Hesse, Coelho írásai Film › érzelmes filmek Hobbi › olvasás, írás, úszás, kirándulás