A Versenyjogi Kutatóközpont vezetői nemrég kritikus hangvételű állásfoglalást tettek közzé honlapjukon, amellyel megpróbálták felhívni a képviselők figyelmét az indítvány képtelenségére.Szilágyi Pál, a kutatóközpont vezetője szerint a javaslat nem kellően átgondolt, az uniós joggal és a piacgazdaság alapelveivel egyaránt ütközik. Úgy látja: az uniós agrártámogatási rendszer miatt hendikeppel indult mezőgazdaságunk versenyképessé tétele fontos cél, de ennek eléréséhez nem a versenyjog kiiktatásával vezet az út.

A módosítás ugyanis - mentve a dinnyekartell gyanújával érintetteket is - mindenféle mezőgazdasági termékre vonatkozó megállapodást visszamenőlegesen kiemelne a versenytörvénybe ütköző magatartások közül arra hivatkozva, hogy az ágazat teljesen kiszolgáltatott. Erre figyelemmel büntetlenül kartellezhetnének a termelők, például titkos ármegállapodásokkal korlátozhatnák a sertéshús-, vagy éppenséggel a dinnyepiacot. A Gazdasági Versenyhivatal, pedig adott esetben nem is dönthetne agrárminiszteri állásfoglalás nélkül a versenyfelügyeleti eljárásról. Ha tehát Pócs-féle törvényjavaslatot megszavazzák, a GVH-eljárás kimenetele alapvetően az agrárminisztertől függne, de még jogsértés esetén sem kellene bírságtól tartaniuk a versenyt korlátozó cégeknek.

Túl a részletes parlamenti vitán, a kormánypárti képviselők hezitálnak. A mezőgazdasági bizottság finomított az előterjesztésen, így csak olyan esetben érvényesülne az új szabályozás, amikor nem az uniós jog alapján kell fellépni a jogsértővel szemben. A gazdasági bizottság felülírná az elképzeléseket, kihagyva a bírságmoratóriumról szóló passzust, és csak az uniós jogból ismert feltételekkel tenné lehetővé a versenykorlátozó praktikákat. Ezt a módosítót a mezőgazdasági bizottság nem támogatta.

Tóth Tihamér, a Réczicza White & Case ügyvédi tagja megkeresésünkre hangúlyozta, hogy a GVH gyakorlatában nem találunk olyan mezőgazdasági kartell ügyeket, ahol ne kellett volna az uniós jogot alkalmazni. Ennél is nagyobb bökkenő, mondta, hogy a törvényjavaslat arra a feltételezésre épül, miszerint a mezőgazdaságban, s talán máshol sem lehet tisztességes és szabad versenyzéssel méltányos jövedelemre szert tenni.

Ezt nagyon rossz üzenetnek tartja a korábban a GVH Versenytanácsának elnöki posztját betöltő szakember. A mezőgazdaság problémáit valóban szükséges folyamatosan azonosítani, megoldásukra mérlegelni a különböző lehetőségeket, s azok közül azt választani, amely nemcsak a gazdák szűk körének rövid távú érdekeit szolgálja, hanem a minőségi, reális árú magyar termékeket kereső fogyasztókét is. A kartellek törvényesítése és a korábbi jogsértőkkel szemben a bírságolás lehetőségének kizárása erre teljesen alkalmatlan eszköz, mondta Tóth Tihamér.

Mi is volt a dinnyekartell?
A Magyar Dinnyeszövetség és a nagy áruházláncok többsége július közepén bejelentette - Fazekas Sándor agrárminiszter és Budai Gyula parlamenti államtitkár jelenlétében - hogy összehangolt akciót indít a hazai dinnye népszerűsítésére.

A GVH a sajtóból szerzett - 99 forintos dinnyeárra vonatkozó - értesülése alapján először vizsgálódott, majd eljárást indított 6 áruházlánccal továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesülettel és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szemben, versenykorlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt. A versenyhatóság szerint az érintettek vélelmezhetően megegyeztek a magyar görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban valamint abban, hogy Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak itthon.

Emlékezetes GVH eljárások - 2003-ban a Vágóállat Hús- és Terméktanácsot bírságolta meg egy-egymillió forintra a GVH. Az egyik esetben a tanács az „U"minőségű sertés garantált felvásárlási áráról döntött, a másik esetben két, „ajánlott" tőkehús-átadási árra vonatkozó határozata nem állta ki a versenyjogi próbát.
- 2004-ben 17 vadászati szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásra összesen több mint 182 millió forint bírságot szabott ki a GVH a bérvadászati irányárak egyeztetése és emelése miatt.
- 2005-ben a vadhús felvásárlási árának egyeztetése miatt sújtotta 80 millió forint bírsággal a Vadgazdálkodási Terméktanácsot a GVH.
- 2006-ban a GVH a magyar tojáspiac szereplőire rótt ki összesen 146,5 millió forintot, ebből 120 millió forinttal a Magyar Tojásszövetséget terhelte.